Itthon hvg.hu 2023. június. 28. 10:10

A szegedi lett a legjobb magyar egyetem a QS rangsorán

A Debreceni Egyetem a második legjobb, az ELTE a harmadik. A világ legjobb egyeteme pedig az MIT lett.

Megjelent a Quacquarelli Symonds (QS) idei felsőoktatási rangsora. Magyarországra szűkítve a következő a toplista:

  1. Szegedi Tudományegyetem 601-610. hely
  2. Debreceni Egyetem 671-680. hely
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem 701-710. hely
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 741-750. hely
  5. Pécsi Tudományegyetem 801-850. hely
  6. Budapesti Corvinus Egyetem 1001-1200. hely
  7. Széchenyi István Egyetem - 1001-1200. hely
  8. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 1001-1200. hely
  9. Miskolci Egyetem 1201-1400. hely
  10. Óbudai Egyetem 1201-1400. hely
  11. Pannon Egyetem 1021-1400. hely

Az intézmények neve mögötti helyezések azt mutatják, hogy a globális mezőnyben hogyan szerepeltek egyetemeink.

A világranglista élén a Massachussets Institute of Technology (MIT) áll, melyet a brit Cambridge és Oxford követ, utánuk pedig a Harvard, a Stanford és a londoni Imperial College. Az első tízbe mindössze egy európai egyetem, a svájci ETH Zurich került, és szintén csak egy ázsiai, a nyolcadik helyen végzett National University of Singapore. A kilencedik helyet az angol fővárosban található UCL, a tizediket pedig az amerikai Berkeley szerezte meg.

A QS értékelésének szempontjai: akadémiai elismertség, munkáltatói megbecsültség, a tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya, a külföldi hallgatók aránya, illetve idén új szempontként bejött a képbe a nemzetközi kutatási hálózat indikátora, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszáma, továbbá a fenntarthatóság is.

(Eduline)

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.