A kormánypártiak nagy része elhiszi a kormányzati mantrát arról, hogy a "brüsszeli szankciók" nem működnek, és azt is, hogy az ellenzék háborúba sodorná az országot. Bár Putyint sem kedvelik a fideszesek, az Európai Bizottság elnökét még nála is jobban utálják. A Policy Solutions kutatása azt mérte, hogy a magyarok többsége szerint a helyünk nyugaton van, de két év alatt a duplájára nőtt azok aránya, akik Oroszországhoz közelednének.
Ha szinte mindenhol, sűrűn szajkózzák, a kormánypropaganda mégoly pontatlan vagy szándékoltan hamis állításai is meggyőződéssé válhatnak a társadalom tagjai között – ez is a tanulsága a Policy Solution “A világ magyar szemmel” címmel készített elemzésének, amely azt mérte fel, milyenek a külpolitikai attitűdök 2023-ban Magyarországon. A Závecz Research március végi-április elejei közvéleménykutatásának alapján a Policy Solutions 20 témakörben vizsgálódott, elemzett.
Az Ukrajnában immár több, mint 15 hónapja tartó háború árnyékában a legfontosabb kérdések között szerepel a szomszédunk lerohanása, az orosz agresszor elleni szankciók és Magyarország Oroszországhoz való viszonya. Az közvélemény-kutatáson alapuló elemzés egyik legérdekesebb megállapítása, hogy
a többség (55%) szerint Magyarország helyes értékek tekintetében nyugaton van.
A hatpárti ellenzéket támogatók kétharmada (67%) ért egyet azzal, hogy hagyományosan a nyugathoz tartozunk, és még a kormánypárti szavazók relatív többsége (46%) is így gondolja. Ám miközben a magyar társadalom relatív többsége (45%) továbbra is elutasítja a szorosabb együttműködést az oroszokkal és az ő arányuk 2 év alatt csak 1 százalékkal csökkent, addig 2023-ban kétszer annyian támogatják – 13% helyett 26% – az Oroszországhoz közeledést, mint két éve.
Globális többség és a vitamódszerek pöcegödre - ilyen volt az MCC békekonferenciája
Nemzetközi békekonferenciát rendezett a Mathias Corvinus Collegium az orosz-ukrán háború apropóján - orosz és ukrán meghívottak nélkül. Az eseményen "világhírű szakemberek, közgazdászok, professzorok, kutatók és tanárok" beszéltek össze-vissza. Megnéztük.
A nyugati és keleti orientáció mellett a hazánk közép-európai helyzetével kapcsolatos véleményeket is vizsgálta a kutatás és arra jutott:
nem hisz abban a többség, hogy Magyarország lehet a közép-európai régió vezető hatalma.
A megkérdezettek 56 százaléka szerint el kellene fogadnunk, hogy kis ország vagyunk, így a régiónk jövőjét nem mi fogjuk meghatározni. Ezzel szemben a magyarok ötöde (21%) szerint megfelelő stratégiával régióvezetőkké is válhatunk. A magyarok 30 százaléka szerint kellene arra törekedni, hogy Magyarország katonailag a régió vezető hatalmává váljon, 40 százalék viszont elutasítja ezt.
Amikor a magyar külpolitika célkitűzései kerültek szóba, a válaszokból két fő irány tűnt ki: a nemzeti szuverenitást védelmezők tábora (40%), és azok, akik a nyugati szövetségeseinkkel való együttműködés fontosságát emelik ki (37%). Érdekes, hogy 15 százalék szerint Magyarországnak prioritásként kell kezelni a keresztény értékek és közösségek védelmét a nemzetközi politikában.
Így lett Szijjártó Péter az orosz agresszor, Putyin szendvicsembere
Az orosz nagyhatalmi politika és Putyin elnök reklámembere lett alig egy évtized alatt Szijjártó Péter külügyminiszter - a szó szoros és átvitt értelmében is. Az orosz külügy nemcsak a Szputnyikkal oltott magyar miniszterrel reklámozta a vakcinát, de Moszkva más téren is hasznát veszi Szijjártónak.
A kormányzat külpolitikai hangsúlyainak megfelelően a Fidesz-KDNP-szavazók csaknem fele (48%) gondolja úgy, hogy a függetlenség és a szuverenitás védelme a legfontosabb. Az ellenzéki szavazók közül a legtöbben (44%) úgy vélik, elsődlegesen a nyugati szövetségeseinkkel kell szorosabbra fűzni az együttműködést és erősíteni a bizalmat. Ami pedig a konkrét külkapcsolatokat illeti,
a legtöbben Ausztriával és Németországgal, a legkevesebben Ukrajnával és Oroszországgal tartanának fent szoros partneri kapcsolatot.
A kormánypárti szavazók körében többen támogatják a szoros viszonyt Oroszországgal (67%), mint a hatpárti ellenzék szimpatizánsai (34%). A visegrádi országokkal való együttműködés mindegyik szavazótáborban népszerű. Az Egyesült Államok a kormánypárti szavazók körében teljesített a legrosszabbul, ami rezonál a kormányzat egyre erőteljesebb Amerika-ellenes szólamaira.
Amerikai nagykövet: Helytelen, hogy Magyarország továbbra is arra az Oroszországra támaszkodik, amely épp lefejezné a demokratikus szomszédját
David Pressman erős kritikát fogalmazott meg, miután Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy energetikai szempontból nem lehet leválni Moszkváról.
A Policy Solutions kutatása azt is vizsgálta, hogy a résztvevők melyik országokat tartják veszélyesnek Magyarországra nézve. A vizsgált országok közül a magyarok Oroszországot tekintik a legnagyobb fenyegetésnek (47%), őket követi Ukrajna (35%), majd Kína (27%) és az USA (26%). Ha ugyanezt pártpreferencia alapján nézzük, az derül ki, hogy
a kormánypárti szavazók szerint Ukrajna jelenti a legnagyobb veszélyt hazánkra (46%), az ellenzéki szavazóknak viszont jóval több, mint fele (64%) Oroszországot ítélte veszélyesnek.
A magyarok alapvetően előnyösnek látják azokat a nemzetközi közösségeket, amelyeknek tagjai vagyunk. A válaszadók nagy többsége (68%) előnyösnek tartja a NATO tagságot, és hasonló arányban ítélték pozitívnak az EU- (64%) és az ENSZ-tagságot (61%) is. A magyarok 53 százaléka szerint előnyös a Visegrádi Együttműködés, a legrosszabbul a Türk Tanács szerepelt (27%).
A magyarok döntő többsége (76%) támogatja, hogy Magyarország maradjon a NATO tagja, ha népszavazást tartanának róla. Nincs olyan magyarországi párt, amelynek támogatói körében ne lenne legalább kétharmados támogatottsága a NATO-tagságnak. A Mi Hazánk szavazóinak 18, a kormánypártiak 15 százaléka viszont kilépéspárti. Ami a finn és svéd NATO-tagságot illeti,
a magyarok kétharmada (68%) azon az állásponton van, hogy Finnországnak és Svédországnak helye van a NATO-ban.
Ami Ukrajnát illeti, a többség támogatja a humanitárius segítségnyújtást és az uniós pénzügyi támogatást, de ellenzi a katonai támogatást. Az elemzés vizsgálta azt is, hogy az életkor, a pártszimpátia és a médiafogyasztás hogyan befolyásolja az Ukrajnával kapcsolatos attitűdöket. Ez alapján a főbb megállapítások:
- A pártnélküliekhez képest a Fidesz-szavazók kisebb mértékben értettek egyet Ukrajna EU-s támogatásával
- Az ellenzéki szavazók azonban nagyobb mértékben értettek egyet Ukrajna EU-s és magyar segélyezésével egyaránt
- A 60 év felettiek kevésbé támogatták az EU-s és a magyar segítséget Ukrajnának, mint a 30 év alatti felnőttek
- A többnyire kormánykritikus média fogyasztói nagyobb mértékben támogatták Ukrajna EU-s és magyar megsegítését
A segítségnyújtás része az is, hogy miként viszonyulunk a háború elől menekülőkhöz, ebben pedig a Policy Solution adatai alapján jelentős romlás állt be egy év alatt. Míg tavaly a válaszadók 25 százaléka állt pozitívan a kérdéshez, addig 2023 tavaszán mindössze 16 százaléka érezné jól magát, ha ukrán menekültek költöznének a szomszédba, míg 43 százalékuk ettől rosszul érezné magát.
Több mint egy éve a háborúban: milyen traumákat okoz a gyerekeknek a menekültlét?
Közeledik a tanév vége, de a Gyáli úti menekültszállón élő ukrán gyerekek életében ez csekély változás az elmúlt év viszontagságaihoz képest. Tavaly május óta pszichológusok segítik a nagyrészt Kárpátaljáról érkező menekülteket a Traumaközpont és a Terre des Hommes Alapítvány együttműködésében. Parrag Biankát, a projekt egyik pszichológusát kérdeztük arról, a gyerekek hogyan élték meg az elmúlt időszakot.
A nagy többség (79%) egyetért azzal a kormányzati céllal, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból. Ugyanakkor a magyarok többsége szerint (59%) fennáll a veszélye, hogy az ország belesodródik a háborúba. A megkérdezettek negyede (24%) gondolta azt, hogy a kormány Kárpátalja katonai annektálására készül, kétharmad elutasította ezt az állítást (66%). Az is kiderült:
tízből négy ember fogadta el a kormány 2022-es választási kampánya során terjesztett, ám az ellenzék által cáfolt állítását arról, hogy az ellenzék katonákat küldene Ukrajnába harcolni.
A kormányzati kommunikációban gyakorlatilag minden problémák felelősének kikiáltott “elhibázott brüsszeli szankciók” kérdése is része volt a felmérésnek. A válaszadók 44 százaléka szerint az EU-nak ártottak jobban az Oroszországot sújtó EU-s szankciók, 37 százalék szerint a hatás kiegyenlített, és csak 11 százalék véli úgy, hogy károsabbak a szankciók az orosz gazdaságnak.
Maga Putyin cáfolta a magyar kormánypropagandát: igenis hatásosak a szankciók
Az orosz elnök elismerte, hogy az orosz gazdasággal szemben bevezetett szankciók középtávon valóban negatív következményekkel járhatnak. Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte, hogy az Ukrajna elleni invázió miatt Oroszország ellen bevetett EU-s szankciók „negatív" következményekkel járhatnak az ország számára, de ragaszkodott ahhoz, hogy Moszkva „alkalmazkodik" a büntetésekhez.
Arról is kérdezték a válaszadókat, hogy szerintük milyen irányba fognak elmozdulni a háborúban az erőviszonyok. Az eredmények azt mutatják, hogy az oroszok további területszerzését (39%) vagy a frontvonalak befagyását (szintén 39%) valószínűsítik a magyarok, az ukránok előretörésére kevesen (7%) számítanak. Amúgy pedig
a kizárólag kormánypárti médiát fogyasztók inkább tartják bűnösnek az ukránokat, míg a többnyire kormánykritikus médiát fogyasztók azzal értenek jobban egyet, hogy Putyin háborús bűnös.
Összességében azzal az állítással, miszerint „Vlagyimir Putyin háború bűnös, mert tömegmészárlást hajt végre Ukrajnában” a magyarok többsége egyetértett 2023 tavaszán (53%). Amúgy a háború első hat hónapjában jelentősen csökkent az orosz agressziót elítélő álláspont támogatottsága, majd a háború után egy évvel visszatért a háború kitörését követő szintre.
Orosz katonai bloggerek: Az ukrán offenzíva megkezdődött Zaporizzsjában
Az orosz katonai bloggerek megosztottak, de a legtöbben úgy gondolják, elkezdődött a hónapok óta tervezett ukrán ellentámadás, és független nyugati szakértők is hasonló véleményen vannak.
A Policy Solutions elemzéséből az is kiderül, hogy milyen az Egyesült Államok a magyarok szemében: katonai és politikai világhatalom, mely veszít pozícióiból, de még mindig a szabadság és jólét országa. A magyarok Kína-képe pedig így írható le: gazdasági és politikai térnyerés, de nem jellemző rá a jólét és elnyomja a kisebbségeit.
A kutatás 23 nemzetközi politikus és közéleti szereplő megítélését is vizsgálta. Eszerint a magyarok körében a három legismertebb Vlagyimir Putyin (95%), Ferenc pápa (91%) és Donald Trump (90%). Megállapítható, hogy a környező országok vezetőit a magyarok többsége nem is ismeri. Ami pedig a népszerűségüket illeti, Ferenc pápa a legnépszerűbb, Putyin a legnépszerűtlenebb. Érdekes, hogy
még a kormánypárti szavazók többsége (54%) is negatívan ítéli meg Putyin orosz elnököt, de az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a fideszesek között nála is népszerűtlenebb (55%).
