Többek között a beszállító cég átláthatóságát igazoló dokumentációkat is megsemmisítette a külügyminisztérium.
A beszerzés után alig 20 hónappal, feltűnően gyorsan semmisítette meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a 2020 márciusi lélegeztetőgép-beszerzéssel kapcsolatos iratok egy részét – írja a Népszava azokra a dokumentumokra hivatkozva, amiket a külügy egy bírósági döntés következményeként volt kénytelen megküldeni a Transparency Internationalnek.
A témával annak idején mi is foglalkoztunk, itt közöltük azon cégek listáját, akiktől a magyar kormány lélegeztetőgépeket vásárolt, illetve ebben az írásunkban pedig azok körét mutattuk be, akik jól jártak a 300 milliárdos gigabeszerzéssel.
A beszerzett gépek többségét egy pillanatig sem használtuk a járvány idején, mivel egy részük eleve nem felelt meg sem az uniós, sem a hazai szabványoknak, másrészt pedig szakember sem volt elég a kezelésükhöz.
Az ügyben külön csavar, hogy a külügyi tárca a 176 milliárd forint egy részét, 9 millió dollárt (2,8 milliárd forintot) nem is GR Technologies SDN BHD-nek (a gépeket beszerző malajziai cégnek – a szerk.) utalta, hanem közvetlenül a tulajdonos-cégképviselő Datuk Vinod Sekhar magánszemély számlájára továbbította. A szerződés alapján a másik két cég hongkongi, illetve szingapúri bankokban vezetett folyószámlaira is érkezett magyar közpénzkifizetés – írja a lap.
A Transparency International már 2021-ben szerette volna megismerni az ezzel kapcsolatos iratokat, többek között arra volt kíváncsi a szervezet, hogy milyen módon zajlott az a kiválasztási folyamat, amelynek a győztese végül a maláj cég lett.
A KKM pár nappal ezelőtt a – harmadfokú – kúriai ítélet jogerőre emelkedése után arról tájékoztatta a Transparency-t, hogy GR Technologies SDN BHD nevű gazdasági társaság átláthatóságával kapcsolatban keletkezett iratokat már 2021. november 15-én, vagyis a szerződés aláírását követő 20 hónap elteltével megsemmisítették.
A selejtezés egészen kapkodósra sikerült, elvégre a 20 hónap meglehetősen rövid, ha csak abba belegondolunk, hogy egy mezei villanyszámlát is 5 éven át vagyunk kötelesek megőrizni.
Az átláthatóságra vonatkozó kérdéseket a kormány pedig azzal kente el, hogy a beszerzéseket követően módosította az államháztartási törvény vonatkozó passzusát, mely így már kimondja, hogy az egészségügyi vészhelyzettel kapcsolatos beszerzések esetén a partnercég automatikusan átlátható szervezetnek minősül, még ha egy sötét kapualjból pisszeg is kifele ballonkabátban.
Azt azonban nem mondta ki a törvény, hogy az átláthatóságról keletkezett dokumentumokat azon melegében meg is lehet semmisíteni, viszont a Kúria kedvező ítélete után a KKM mégis csak a megsemmisítést igazoló egyoldalas „jegyzőkönyvet” küldte el a Transparencynek.
A szervezet jogi igazgatója, Ligeti Miklós úgy kommentálta a történteket a Népszavának, hogy mindez kamugyanús a tárca részéről, elvégre az iratmegsemmisítésnek szigorú eljárásrend szerint kell megtörténnie.
Például be kell szerezni a levéltár előzetes engedélyét, és a szabályos megsemmisítési jegyzőkönyvből ki kellene derüljön, hogy az intézmény jóváhagyta a bedarálást – mondta, majd hozzátette, hogy a KKM által megküldött jegyzőkönyvből mindez nem derül ki. Ligeti inkább azt vélelmezi, hogy ezek alapján semmiféle megsemmisítés nem történt, hanem valójában a külügy így próbálja kitrükközni magát az ítélet szabta kötelezettsége alól és eltitkolni az adatokat, vagy éppenséggel azt, hogy eleve nem is folytattak semmiféle átláthatósági vizsgálatot.
A Kúria ráadásul elfogadta a KKM azon igen abszurdnak tűnő érvelését is, hogy a szerződés előkészítése során egyetlen írásbeli adat, diplomácia távirat, email, szerződéstervezet, a hatalmas összegű kifizetést előzetesen jóváhagyó, úgynevezett kötelezettségvállalási irat, de még csak feljegyzés sem keletkezett, magyarán szóban egyeztettek le a maláj céggel egy 176 milliárdos beszerzést.
Mindezek ismeretében a lap szerint még hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy megismerhessük, már ha egyáltalán megismerhetjük, hogy ki és milyen előzmények után döntött arról, hogy a magyar állam szerződést kössön a GR Technologies-szal, majd a szerződések alapján 176 milliárd forintnyi közpénzt költsenek el.