Szerinte a nemzetek szuverenitása mellett mindig is ott lebegett Európa felett a kísértés, hogy egy nagy birodalomban kéne összefogni a hajdani Római Birodalom területeit. Ekkor említette meg, hogy Hitlernek is volt egy ilyen elképzelése.
„Veszprémről beszélni könnyű és hálás, Európáról beszélni nehéz és körültekintést kíván" – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délelőtt Veszprémben, amely 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa (EKF) lett. A kormányfő a mozgásművészeti csoportok új otthonaként, próba és előadóközpontjaként funkcionáló ActiCity megnyitóján mondott rövid, de velős mondatokat tartalmazó beszédet, amelybe még az is belefért, hogy Hitlerrel is példálózzon.
Ennek felvezetéséhez a kormányfő egészen a Római Birodalomig és Pannóniáig nyúlt vissza, miszerint Európában mindig volt egy olyan álom, hogy egy birodalomban kell összefogni a kontinenst, csakhogy – mondta – mindig ott volt a szuverenitás igénye is. „Az a tény, hogy a Római Birodalmat, melynek Pannónia a természetes része volt, nem egy másik birodalom, hanem különböző harcias törzsek döntötték meg, és egyes területeit más törzsek foglalták el és rendezkedtek be rajta, el is döntötte Európa sorsát. Eldőlt, hogy Európában saját nyelvvel, saját kultúrával, saját ösztönvilággal rendelkező nemzetek lesznek, s lesz minden, ami ezzel jár. Rivalizálások, konfliktusok, valódi tétre menő viták és presztízsversengések lesznek".
Majd pedig ekkor birodalmi vezetők felsorolásába kezdett.
Mindig ott lebegett egy kísértés, újraegyesíteni, egy birodalomban összefogni a hajdani Róma területeit, vagyis Európát. Bizánc, Nagy Károly, Ottó, Napóleon, Hitler, más-más alapokon, de mindegyik európai egységről álmodozott. És ez ma is így megy, egyszerre van jelen az önálló nemzeti lét és a birodalmi gondolat.
Az egyensúlyhoz szerinte hazájukat és Európát egyaránt szerető, toleráns és erős, „olyan Pannon-féle" emberek kellenek, de ehelyett ma a szívtelenség, intolerancia, gyengeség az uralkodó.
Orbán Viktor aztán beszélt arról, hogy az európai együttműködés modern formáját két cél hívta életre: béke és jólét. „Ma kötésig állunk egy háborúban, s a gazdasági helyzet és a kilátások egyre aggasztóbbak.
Ha nem tudja teljesíteni ezt a küldetését, akkor mi végre az Európai Unió?
Úgy gondolja, hogy ha a kérdésére nem találjuk meg a választ, akkor „az olyan szép szokások és remek programok napjai, mint az Európa Kulturális Fővárosa is, meg vannak számlálva".
Orbán Viktor megköszönte „a döntést meghozó brüsszeli bürokratáknak, hogy Veszprém mellett, így Magyarország mellett döntöttek". Szerinte Veszprém teljesítménye mutatja: ha a brüsszeli bürokraták
úrrá tudnak lenni mára jól kifejlett hungarofóbiájukon, akkor mi együtt, Magyarország és Brüsszel nagyszerű dolgokra vagyunk, lehetnénk képesek. Kár, hogy Veszprém példája a kivétel.
(Noha Orbán hungarofóbiáról beszél, az Európai Bizottságnak komoly kifogásai vannak a többi között a magyar jogállamisággal, korrupcióval kapcsolatban, ezért tartják vissza a források egy részét – a szerk.)
Orbán szerint egyébként Veszprém „a 2010-ben megújított Magyaroroszág egyik látványos sikertörténete", majd sorolta is a részleteket: megvalósult a városi uszoda, a 8-as út, a déli elkerülő, megújult az állatkert. Szerinte a EKF-program keretében véghez vitt fejlesztések és beruházások révén Veszprém „ismét elfoglalja helyét Magyarország városainak képzeletbeli dobogóján", és ezekhez a fejlesztésekhez a kormány 100 milliárd forint körüli befektetett összeggel járult hozzá.
Felidézte, hogy iskolásként többször is járt Veszprémben, és Székesfehérvárról mindig irigykedve nézték a dombokra épült megyeszékhelyt. „Székesfehérvár a királyok városa, Veszprém a királynőké. A különbség nem csak esztétikai természetű. A király a nagyobb, de a sakktáblán – meg otthon – világosan kiderül, hogy az igazi ütőerő a királynőnél van." Szerinte Veszprémben az ember megerősödik abban a hitében, hogy magyarnak lenni jó.