A 30 NATO-tagállam közül az utolsó előttiként Magyarország megszavazta a NATO bővítését Finnországgal. A szintén NATO-tagjelölt Svédország támogatását a bizonytalan jövőbe halasztották a magyar kormánypártok – indokaik és a beígért határidők már követhetetlenek.
Csaknem 10 hónappal azután, hogy tavaly július közepén a magyar kormány benyújtotta a parlamentnek a svéd és a finn NATO-csatlakozás támogatásáról szóló javaslatot, az Országgyűlés március 27-én este megszavazta a kettő közül az egyiket. A finn csatlakozást a parlament
182 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül ratifikálta.
A szavazati arányokat böngészve nagy meglepetés nincs: a Fidesz és KDNP jelenlévő 107, illetve 18 politikus ugyanúgy mind megszavazta – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – a finn csatlakozást, mint az LMP 5, a Jobbik 8, a Párbeszéd 6, az MSZP 10, a DK 14 és a Momentum 10 politikusa, valamint a 3 független képviselő – Hadházy Ákos, Jakab Péter és Varga Ferenc – továbbá Ritter Imre német nemzetiségi képviselő. A 6 darab nem szavazatot az ezt előre bejelentő Mi Hazánk-frakció tagjai adták le.
A hvg.hu is írt arról, hogy hétfőn szavaznak a finnekről, ahogy arról is, hogy Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója próbálta megmagyarázni, mi a baj a svédekkel. Ahogyan arról is, hogy ugyanez Gulyás Gergely miniszternek nem igazán sikerült. A hivatalos álláspont elég gyakran változik.
A hétfői ülésnapon még a szavazás előtt, reggel, napirend előtt több ellenzéki politikus is felhívta a figyelmet, hogy a kezdettől együtt kezelt finn és svéd csatlakozás ügyét a kormányzat, illetve a Fidesz–KDNP nemrég szétválasztotta, és amíg a finnek kérelméről hétfőn szavaznak, addig a svéd csatlakozás ratifikációja továbbra is kérdéses, nincs konkrét időpontja.
Ezt, hogy nincs továbbra sem konkrét időpont, válaszában megerősítette Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára is, aki megpróbálta megindokolni immár sokadszorra azt is, hogy miért vonakodnak egyelőre egyes Fidesz–KDNP-s képviselők megszavazni a svéd csatlakozást. Azt mondta, ezt a svédek kezdték azzal, hogy "hazudoztak":
„Nem mi kezdtük, a svédek hazudoztak" - ez a kormányzati indok a NATO-bővítés halogatására
A NATO-bővítés témája is előkerült napirend előtt az Országgyűlésben, ahol hétfőn szavaznak a finnekről. A svéd kérelem jóváhagyásának még nincs céldátuma. Az MSZP és a Momentum élesen bírálta utóbbi döntés további halogatása miatt a kormányzatot, mire a válasz az volt, hogy a svédek kezdték.
Érdekes, hogy a parlamenti élő közvetítésben is elhangzott és ott kiírt – cikkünk elején idézett 182 igen, 6 nem, 0 tartózkodás – szavazati arányhoz képest a parlamenti honlapon utóbb elérhetővé vált összesítő egészen más számokat mutat. Odáig stimmel a két adat, hogy a szóban ismertetett szavazás és a szavazati összestő szerint is 11 képviselő nem szavazott a 199-ből, ami tehát 188, ám a honlapon elérhető (18:33-as állapot) összesítő szerint a 188-ból nem 182 volt az igen és 6 a nem, hanem 117 az igen, 40 a nem és 18 a tartózkodás és volt a 11 nem szavazó mellett még 13 előre bejelentett hiányzó is. Az eltérő számok okát keressük, érdeklődünk az Országgyűlésnél is, amint van válaszunk, cikkünket frissítjük.
Egy bő negyedórával később a fenti képen a hvg.hu által lementett szavazási összesítő már nem volt elérhető a parlament honlapján helyette pedig egy másik összesítő látható, amin már az élő közvetítésben elhangzott adatok olvashatók: 182 igen, 6 nem, 0 tartózkodás. Úgy tudjuk, a hiba technikai jellegű volt, mivel a honlap nincs direkt összeköttetésben a szavazórendszerek, ami egy zárt hálózaton üzemel, az adatok pedig egy külön folyamat részeként kerülnek fel a honlapra, így technikai hibák előfordulhatnak. A friss, már jó adatokat tartalmazó szavazási összesítőt is lementettük (18:50-es állapot) az összehasonlíthatóság kedvéért:
„Nem mi kezdtük, a svédek hazudoztak” – ez a kormányzati indok a NATO-bővítés halogatására
