Alig 24 órája még az volt a hivatalos álláspont, hogy március 31-én együtt szavaznak a svéd és a finn csatlakozásról, ez változott most: a finnekét előrehozták, a svédekét – amit a török elnök nagyon nem támogat – a bizonytalan jövőbe halasztották.
A Fidesz-frakció nevében tájékoztatom Önöket, hogy döntöttünk Finnország NATO-csatlakozásának támogatásáról. Az erről szóló szavazást március 27-re előrehozzuk, azon egységesen igennel fogunk voksolni
– írta a Facebookon Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Posztjában hozzátette: Svédország esetében a képviselőcsoport később dönt.
Kocsis pont aznapra időzítette posztját, amikor Recep Tayyip Erdogan török elnök a finn elnök társaságában Ankarában bejelentette: egyelőre csak Finnország NATO-csatlakozását támogatják, Svédországét nem.
Erdogan: Törökország támogatja Finnország NATO-csatlakozását
Törökország több mint egy éven keresztül blokkolta a finn és svéd NATO-csatlakozást, Finnországnak viszont pénteken zöld utat adta a katonai szövetségbe. Törökország hajlandó elfogadni Finnország NATO-csatlakozási kérelmét - jelentette be pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnök a finn elnökkel közös sajtótájékoztatóján.
A Fidesz-frakció vezetőjének bejelentése – amelyet egyébként Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a saját Twitterén angolul is közzétett – azért is meglepő, mert eddig a kormány és a kormánypártok következetesen együtt kezelték a két ország csatlakozási kérelmének ratifikációját, most pedig szétválasztották. Éppen úgy egyébként, mint Törökország, amely csak a finn bővítést támogatja, a svédek felvételét nem. Ide tartozik, hogy
Orbán Viktor miniszterelnök éppen tegnap járt Ankarában, ahol Erdogan elnökkel tárgyalt – a két országot azt is összeköti e témában, hogy a NATO 30 tagállama közül már csak Magyarország és Törökország nem szavazta meg a NATO-bővítést.
A Kocsis Máté által most bejelentett új menetrend – a két szavazás szétválasztása és a finneké március 27-re kitűzése – alapvető változás azért is, mert alig 24 órája még egészen más volt a kormánypártok hivatalos álláspontja. A hvg.hu számolt be róla csütörtök délután, hogy az Országgyűlés Házbizottságának ülésén bejelentették: a svéd- és a finn NATO-csatlakozásról március 31-én tartják a zárószavazást, amit furcsa módon Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azzal indokolt, hogy „mert Brüsszel hazudik, mint a disznó":
Most éppen március 31-ére tűzték ki a kormánypártok a NATO-bővítés szavazását
Megint nem sikerült olyat ígérnie a kormánypártoknak, amit azután be is tartanak: újabb heteket csúszhat a svéd és a finn NATO-csatlakozás megszavazása. A hvg.hu megszerezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes erről szóló levelét.
A csütörtökön még érvényes március 31-i céldátum egyébként is már egy halasztott időpont volt, hiszen a korábbi hivatalos menetrend szerint a március 20-i héten tartották volna a NATO-bővítés zárószavazását. Csakhogy március 14-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormánypártok nevében levélben tájékoztatta a parlamenti frakciókat arról, hogy az egész március 20-i parlamenti üléshetet elhalasztják, és eltolják az ülésnapokat a március 27-i, illetve a rákövetkező, április 3-i hétre. A hvg.hu által megszerzett levélben a halasztást Semjén „az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyeztetések elhúzódásával" indokolta:
Különösen érdekes egyébként Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető posztjában az a rész, amikor azt írja, hogy semmiféle nyomásgyakorlást nem fogadnak el arra vonatkozóan, hogy a parlament mikor, milyen ütemben, milyen ügyeket tárgyaljon. Úgy fogalmazott: „Minél nagyobb nyomást gyakorolnak egy döntés gyors meghozatalára, az minden esetben annál alaposabb megfontolást igényel”.
Ez a hozzáállás amúgy arra hasonlít, mint amikor Orbán Viktor a felcsúti kisvasutat ért bírálatokra azzal vágott vissza, hogy „ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig.”
A NATO-bővítés parlamenti elfogadását eddig az is hátráltatta, hogy a kormánypártok „vitarendező” delegációt küldtek a csatlakozást kérelmező két országba, amelyet azért hoztak létre, hogy több tiszteletet kérjenek a magyaroknak, és visszautasítsák a magyar jogállamiságot ért, szerintük indokolatlan politikusi nyilatkozatokat. Mégis, amikor a küldöttséget vezető Hende Csabától Helsinkiben megkérdezték, hogy mi köze a látogatásuknak a NATO-szavazáshoz, képtelen volt válaszolni. Ráadásul kiderült, hogy Hendéék semmilyen feltételt nem támasztottak a csatlakozási kérelem jóváhagyásért cserébe. Emiatt, és más jelek miatt is inkább úgy tűnik, hogy a kormány és a kormánypártok zsarolásra használják a NATO-s téma halogatását:
Tíz jel, hogy zsarolásra és politikai hangulatkeltésre használja a Fidesz a NATO-bővítés ügyét
Kevés olyan, politikai célokra a végletekig kihasznált téma van jelenleg a hazai politikában, mint a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügye, amiben ráadásul nagyon ritkán sikerült igazat mondania az elmúlt bő fél évben a kormányzatnak, illetve a kormánypártoknak. Összeszedtük, mikor és miért nem találkozott ebben az ügyben egy-egy állítás az igazsággal, illetve milyen jelek utalnak a NATO-bővítés ügyének politikai „hasznosítására".
Érdekesség, hogy egyes kormánypárti politikusok, legutóbb például Kövér László házelnök „Oroszország jogos biztonsági igényeit" emlegetve úgy tett, mintha a NATO most jelenne meg az orosz határnál. Ezzel szemben a tények: Oroszországnak 1949, a szervezet megalakulása óta van NATO-tag szomszédja. Ez Norvégia, a távol-északi határvonal hossza 191 kilométer. Az 1990-es évek tagfelvételei óta Oroszország szomszédai közül NATO-tag Észtország (324 km), Lettország (332 km), valamint a kalinyingrádi terület révén Lengyelország (210 km) és Litvánia (261 km). Ez együttesen 1318 kilométer, nagyjából ugyanannyi, mint a finn-orosz határvonal. Ez a közelmúltig mintha nem okozott volna gondot,
ráadásul úgy tűnik, előbb szavazza meg a parlament a finnek NATO-csatlakozását, mint a svédekét, holott a finneknek van közös határa Oroszországgal, Svédországnak meg nincs.
Nagy Iván László: Magyar Borat menni Észak
A svédek és a finnek eddig csak azt hihették, gonosz autokraták vagyunk, most már pontosan tudják, hogy komplett idióták is. Az M1-fogyasztóknak gyártott magyar „külpolitika" legfrissebb vívmánya, hogy Hende Csaba delegációja komplex szórakoztatóipari terméket tett le az északi kormányok és újságírók elé, mi pedig legfeljebb csak annak örülhetünk, hogy végre külföldön is röhögnek rajtunk, csak ők nem kínjukban teszik.
Kerestük további magyarázatot kérve a NATO-csatlakozási szavazás legújabb időpontjával kapcsolatban a kormányt, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezetőt, a Fidesz sajtóirodáját és Hende Csabát, a „vitarendező" tárgyalódelegáció vezetőjét is, ha kapunk bármelyiküktől választ, megírjuk. Többek között arra voltunk kíváncsiak:
mi változott csütörtök délutánhoz képest 24 óra alatt, hogy most mégsem március 31-én egyszerre szavaz a parlament a svéd és a finn NATO-csatlakozásról, hanem előrehozták a finnekét március 27-re, a svéd csatlakozás ratifikálását pedig a még távolabbi jövőbe halasztották?
