A közelmúltban elhunyt DK-s Kordás László országgyűlési mandátumát átvéve párttársa, Ráczné Földi Judit tette le hétfőn a képviselői esküjét, de addig nem gyakorolhatja jogait, és nem kap tiszteletdíjat sem, amíg meg nem szűnik a tagsága a székesfehérvári önkormányzati képviselőtestületben, mert az összeférhetetlen az országgyűlési képviselőséggel.

A képviselők egyhangúlag szavazták meg Ráczné mandátumát 168 igennel, de a Momentum frakciója testületileg távolmaradt a mandátumigazolásról és az eskütételről, korábban ugyanis már kijelentették, hogy

meg akarják megakadályozni, hogy „egy offshore-lovag országgyűlési képviselő lehessen”.

A DK-s politikusnőről ugyanis a 2021-es ellenzéki előválasztás során (amelyen egyéniben nem nyert, de a közös listára felkerült) kiderült, hogy nem mondott igazat egy külföldi üzleti érdekeltségéről. Ezért a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) jóváhagyó döntése után a Momentum a Kúriához fordult. Ám ott is az a döntés született, hogy a mandátum érvényes, mert a jelölés megfelel a törvényes feltételeknek.

Vagyis a jelölttel szembeni – és a jelölő párt által amúgy is elutasított – morális kifogás jogilag megfoghatatlannak bizonyult. „Végleg meghiúsult az a kísérlet, amelyben egy ellenzéki párt a közös lista állításakor kötött közös ellenzéki megállapodást megszegve akarta megakadályozni, hogy a DK élhessen a pártot megillető jelölési jogával” – közölte a DK. Igen ám, de mivel a tavalyi parlamenti választáson közösen indult az ellenzék, a Momentum szerint közös jelölőszervezetnek számítanak, tehát mivel a DK nem a listán következő politikust választotta ki az elhunyt Kordás László helyére, a többi jelölőszervezet hozzájárulására is szükség lett volna Ráczné jelölésére.

A mandátumigazolás mindig automatikus szokott lenni, az új képviselő pártjának politikai ellenfelei sem szokták vitatni a jelölést, ha azt az NVB jóváhagyta. Vita az elmúlt évtizedekben egyszer volt: 1992-ben, amikor a Kisgazdapárt már kettészakadt, egy elhunyt képviselő helyére két jelölés érkezett. Az Antall-kormánnyal szembefordult Torgyán József pártelnök vezette csoport és a kormánykoalícióban benn maradt kisgazdapárti politikusok egyaránt be akarták vinni az Országgyűlésbe egy-egy saját hívüket az 1990-ben még közös pártlistáról. De a helyzet jogilag egyértelmű volt: Torgyán volt a törvényes pártelnök, tehát az ő javaslata győzött, és Sümegi Sándorné lett a képviselő. Ekkor fordult elő, hogy a Torgyán-ellenes kisgazdák nem szavazták meg a mandátumigazolást.