Az elmúlt években számtalan példa bizonyítja az egyházi és világi hatalom közötti határ elmosódását – olvasható az e heti HVG címlapsztorijában.
Jó pár nappal megelőzte a Vatikánt a Fidesz-frakció Ferenc pápa magyarországi látogatásának bejelentésével, a kormánymédia pedig hosszú napok óta azt szajkózza, mekkora dolog a katolikus egyházfő áprilisi útja. A képet árnyalja, hogy ez a szentatya első hagyományos értelemben vett lelkipásztori látogatása, annak előkészítésében pedig hazai egyházi és közjogi méltóságok hosszú sora vette ki részét.
Ez utóbbi nem csak azért nem meglepő, mert a miniszterelnök az orosz–ukrán háború vonatkozásában maga is közvetlenül a Vatikán mellé pozicionálta Magyarországot, hanem mert az elmúlt években számtalan példa bizonyítja az egyházi és világi hatalom közötti határ elmosódását.
Legutóbb például Erdő Péter bíboros ígérkezett el egy misére, amit a háború kitörésének évfordulóján az ukrán nép szenvedéseinek megszűnésének és a béke eljövetelének ajánlottak. Utolsó pillanatban azonban kimerültségre hivatkozva lemondta az eseményt, helyettest pedig nem küldött, a helyzet ismerői szerint azonban „más megfontolások” állhattak a háttérben.
Néhány évvel ezelőtt szintén Esztergom–Budapest Főegyházmegye vezetője jelentette – volna – be, hogy a koronavírusjárvány miatti lezárások után újranyitnak a templomok, felhívását a közmédiának és az MTI-nek is eljuttatta. Ezt azonban egyik sem volt hajlandó közölni, utólag kiderült, hogy azért, mert a hír közlésének jogát az állami média Orbán Viktornak tartotta fenn.
Arról, hogy a Vatikán egyházon belüli problémákat felmérő folyamatát miként vette át Erdő Péter a hívektől, és mindeközben hogyan hagyja cserben a magyar egyház saját papjait, a csütörtökön megjelenő HVG-ben és hamarosan a HVG360-on olvashat többet.