Átírná a Belügyminisztérium a Magyar Orvosi Kamara (MOK) hatásköreit – derül ki a Belügyminisztérium közleményéből. Mindezt rendkívül gyorsan, hiszen sürgős tárgyalást kért az Országgyűléstől az egészségügyben működő szakmai kamarákról és az egészségügyről szóló törvények módosításáról.

A Belügyminisztérium módosító javaslata a „hatalommal való visszaélés lehetőségének és az orvosi kamarai tagság kötelezettségének megszüntetését, valamint a folyamatban lévő etikai eljárások Egészségügyi Tudományos Tanácshoz történő áthelyezését célozza”.

A tárca indoklása szerint a MOK a biztonságos egészségügyi ellátáshoz való jogot veszélyezteti azzal, hogy etikai vizsgálattal fenyegeti az ügyeleti szerződést aláíró orvosokat.

Kincses Gyula: Most érzik magukat igazán kiszolgáltatottnak az orvosok

Bár nagy volt a félelem, a szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatását egészen tavaly év végéig nem érezték igazán az orvosok. Akkor viszont újra módosították az egészségügyi törvényt, ami bizonytalan helyzetbe sodorta az orvosokat. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) küldöttgyűlése hétvégén több tiltakozó akcióról döntött, amire hevesen reagált a kormányoldal.

A törvényjavaslat azóta fel is került a parlament honlapjára, többek között az is szerepel benne, hogy az orvosoknak maguknak kell nyilatkozniuk arról, hogy meg kívánják-e tartani a kamarai tagságukat és ha 30 napon belül nem tesznek nyilatkozatot, a törvény értelmében a tagságuk megszűnik, ám így is folytathatják a praktizálást. A kamarai tagság ugyan nem feltétele annak, hogy az orvos praktizálhasson, viszont 2011 óta kötelező volt. Ezt megelőzően 2006-ban törölték el törvénnyel a kötelező tagságot, és azzal egyidejűleg megvonták a kamara köztestületi feladatainak és jogosítványainak jelentős részét is. Érdekes egybeesés, hogy akkor is egy egészségügyi átalakítást akart erőből átnyomni a Gyurcsány-kormány.

A törvénymódosítást egyébként a kormány nevében Semjén Zsolt nyújtotta be, aki a törvény elfogadásának ütemtervére is javaslatot tett. Eszerint a módosító javaslat benyújtására három órán belül nyíljon lehetőség, a vitát már a 2023. február 28-i, keddi ülés első napirendi pontjaként tartsák meg, és még aznap szavazzanak is a módosításról. A kivételes eljárás keretében való jogszabályalkotás esetében az államfő sem a megszokott 15 nap alatt írhatja alá a törvényt, hanem ez az időszak 5 napra rövidül.

Ismét erőből próbálnak egészségügyet átalakítani

Az egészségügyben jelenleg is átalakítások zajlanak, amelyek legnagyobb horderejű eleme az ügyeleti rendszer átszervezése. Ezt akadályozhatja, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) február elején arra szólította fel a háziorvosokat, hogy amíg a kormány nem kezd valódi párbeszédet az egészségügyről, ne írjanak alá szerződést az új szisztémát irányító Országos Mentőszolgálattal, a kórházban dolgozó gyógyítókat pedig arra kérték, hogy helyezzék letétbe az önként vállalt túlmunka felmondását.

A kamarának elsősorban nem az új ügyeleti rendszerrel van baja, hanem szerintük az alapellátás egyéb új szabályai orvos-, és ezzel betegellenesek, ezen felül pedig januártól béremelést követeltek a szakdolgozóknak, valamint rezsitámogatást a háziorvosoknak és a fogorvosoknak, ezen felül pedig azt szeretnék elérni, hogy tesztüzem nélkül ne vezessék be az új finanszírozási rendszert. Szerepelt még a kamara követelései között a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása, „az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozásával”, az alapbért csonkító és az áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonásával, az elvett pótlékok visszaállításával, valamint a személyes közreműködői munkaviszony lehetőségének megtartásával.

A nyomásgyakorlást a kormány méltatlan támadásnak nevezte a betegek ellen, a Fidesz pedig Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét vélte meglátni a kamara döntései mögött. Pintér Sándor belügyminiszter két hete hétfőn egyeztetett a MOK elnökével és titkárával. A szervezet közleménye szerint „tájékoztató jellegű” volt a találkozó, amelyen a tárcavezető ismertette a reformfolyamat lépéseit és azt kérte, hogy a másik fél számszerűsítse és nevesítse, milyen problémákat lát benne.

Miniszter vádol, kamara cáfol

A MOK képviselői meg azt mondták el, melyek azok az alapvetések, amelyeknek örülnek, amelyekben akár támogatni is tudják a kormányt, és melyek azok, amelyekben továbbra sem tudnak engedni, legfeljebb tárgyalni. A tárgyalások megrekedését jelezte, hogy a MOK felszólítására a Győr-környéki háziorvosok megtagadták az ügyeleti szerződések aláírását, ott a MedicalOnline értesülései szerint rezidensek és szakorvos-jelöltek töltik be majd az ügyeleti posztokat.

A Belügyminisztérium közleményében olvasott argumentumok sem teljesen ismeretlenek, ugyanis hasonló érvekkel reagált a MOK lépésére Gulyás Gergely is a szombati kormányinfón, szerinte a győri háziorvosok konkrétan azért nem merték aláírni szerződéseiket az új ügyeleti rendszerbe, mert a MOK etikai eljárással fenyegette meg őket. A miniszter állításaira a kamara közleményben reagált, ebben leírták:

• A magyar orvosok nyomásgyakorló akciójában minden kolléga önkéntesen vesz részt.
• A kormányinfón elhangzottakkal ellentétben a Magyar Orvosi Kamara egyetlen háziorvos ellen sem indított, és nem indít etikai eljárást azért, mert aláírja az ügyeleti szerződést.
• A Magyar Orvosi Kamara elnöksége etikai panasszal élt azzal a megyei kollegiális vezető háziorvossal szemben, aki fenyegetéssel, súlyos értékítélettel, félrevezető információkkal igyekezett rávenni háziorvos kollégákat a szerződések aláírására.
• A Magyar Orvosi Kamara támogatja az új ügyeleti rendszer bevezetésének elvi alapjait.
• Az ügyeleti szerződések aláírásának elutasítása a magyar orvosok nyomásgyakorló akciójának eszköze az orvostársadalom korábban közzétett követeléseinek elfogadására, melyek célja egy betegközpontú, fejlett, biztonságos ellátórendszer kialakítása.