Közös Erzsébetvárosért Egyesület néven rugaszkodnak neki 2023-nak a bulinegyed vállalkozói. Céljuk a közös érdekképviselet, de nem az önkormányzattal szemben – velük együtt dolgoznának bulinegyed új koncepcióján. Az alpolgármester ugyanakkor még több empátiát vár a bulinegyedtől.
Kocsmák, éttermek, szórakozóhelyek – mi hiányzik a bulinegyedből? Hogy fordulhat az elő, hogy egy képviselő-testület úgy szavaz az alá tartozó kerületrészről, hogy annak vállalkozóival – akiket döntésük a leginkább érinteni fog – valójában nem egyeztet? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a nemrégiben alapított Közös Erzsébetvárosért Egyesület, amellett, hogy a helyi vállalkozókat tömöríti egy szervezetbe.
Az egyesület még gyerekcipőben jár: vezetői kérdésünkre szerdán még arra sem tudtak válaszolni, hogy hány tagjuk van, azonban néhány célban biztosak. Egyik ezek közül, hogy nem szeretnének olyan önkormányzati döntéseket, amik az ő tudtuk és megkérdezésük nélkül befolyásolja mindennapi életüket – például kötelező éjféli zárórát a hét öt napján, amit azoknak a kocsmáknak is előírtak volna, amiknek a 2020-as csendrendelet életbe lépésekor sikerült engedélyt szerezniük az éjfél utáni nyitvatartásra. Az erről szóló előterjesztés ősszel akkora vitát kavart, hogy végül nem ment át a képviselő-testületen sem, maga Niedermüller Péter is tartózkodott a szavazáson.
Ezt az előterjesztést azonban hiába szavazta volna meg a képviselő-testület: ha át is megy, a nyitvatartási időket a kormány a veszélyhelyzeti rendeletben fixálta, azokhoz csak a veszélyhelyzet megszűnése után nyúlhatott volna hozzá bárki is.
Mindehhez két dolog kell: pénz, és az önkormányzattal való jó kapcsolat. Előbbiről az egyesületnek sincs teljesen kész koncepciója, az azonban már világos, hogy a vállalkozóknak a saját zsebükből kell beszállniuk az egyesület finanszírozásába. Az önkormányzattal való jó kapcsolat viszont elengedhetetlen, ha szociális programokról van szó, még ha nem is kell radikálisan nagy dolgokat érteni alatta: az egyesület alapítói lapunknak közvetlen segítségnyújtásról, illetve téli melegedők létrehozásáról beszéltek.
Miért van mindebben szükség az erzsébetvárosi önkormányzatra? Egyrészt azért, mert szinte mindenhez szükséges a jóváhagyásuk, másrészt viszont közvetíteniük kell a lakosok és a bulinegyedes vállalkozók között.
Miért lehet valóban szükség a Közös Erzsébetvárosért Egyesületre?
Leginkább azért, tavaly februárra kiüresedett az a munkacsoport, amit az önkormányzattal közösen a helyi vállalkozók arra hoztak létre, hogy megoldják a bulinegyed problémáit. A munkacsoportot néhány hónappal a 2019-es önkormányzati választások után állították fel, azután, hogy a bulinegyed helyére a kampányban Niedermüller Péter polgármester kulturális negyedet vizionált. Ez a munkacsoport dolgozta ki azt a koncepciót, amiből 2020 nyarára kinőtt az erzsébetvárosi csendrendelet. Ez annyit jelentett, hogy éjfél után csak azok a kocsmák tarthatnak nyitva, amik erre külön engedélyt kaptak az önkormányzattól.
Amíg meg nem szűnt, a munkacsoport működésében értesüléseink szerint folyamatosak voltak a konfliktusok. Viszont arra még az ebben résztvevő vállalkozók sem számítottak, hogy a munkacsoport megkerülésével fog szavazni az erzsébetvárosi képviselő-testület az éjféli záróráról.
Ha másra egyelőre nem is, arra a Közös Erzsébetvárosért Egyesület jó lehet, hogy jelezze a kerület politikai vezetésének: a bulinegyed mára akkorára duzzadt, hogy képes kiállni magáért egy önszervező fórumon is. Csak Erzsébetvárosban van nagyjából háromszáz kocsma, vagy szórakozóhely, ahol 3–5000 ember dolgozik. Ez a méret viszont már arra is jó, hogy gesztusokat tegyen a kerületnek: fellendítse kulturális életét, önszabályozó rendszereket alakítson ki a lakosok és a kerület vezetésének bevonásával. Egy viszont biztos: a bulinegyed ha szeretne is kultúrnegyeddé válni, azt nem a képviselő-testület, hanem a saját elképzelései alapján tenné meg – még ha azokról hajlandók is egyeztetni, vagy éppen engedni belőlük.
A kerület vezetését viszont úgy nem lehet bevonni egy munkafolyamatba, ha az nem is reagál a meghívásokra. Értesülésünk szerint először öt hete keresték meg az Egyesület vezetői Erzsébetváros két alpolgármesterét, Bárdi Zsuzsannát és Kispál Tibort, azonban egyikük sem reagált meghívásukra. Bárdi Zsuzsanna lapunknak megerősítette, hogy a bulinegyed vállalkozói valóban keresték, azonban arról, hogy egyesületet alapítottak, csak lapunktól értesült. Távolmaradását viszont azzal indokolta, hogy jelenleg nincs testületi meghatalmazása, ami alapján tárgyalhatna bárkivel is.
Bárdi elmondása szerint ugyan üdvözli, hogy a bulinegyedes vállalkozók nagyobb részt vállalnának a takarításban, viszont ehhez nem szükséges az önkormányzat bevonása. A vállalkozóktól elmondása szerint több empátiát vár, mert bár elmondása szerint lehet szociális programokat szervezni, erre a kerület lakosságának túlnyomó többsége nem szorul rá és nem is érdekli. Szerinte a legnagyobb probléma a bulinegyedben az utóbbi időben egyre inkább elharapódzó garázdaság és a kosz.
Az emberek aludni szeretnének, nem térdig kotonban és injekciós tűben iskolába vinni a gyereket
– összegezte az alpolgármester.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.