A tíz legnagyobb összegű állami rezsitámogatást kapó városból hatot kormánypárti polgármester vezet, viszont két fideszes polgármesternek is üres maradt a zsebe a pénzosztásnál. Ők a hvg.hu-nak azt mondták, nem lepte meg őket a döntés. Az ellenzéki Budaörs – csakúgy, mint a főváros vagy éppen Hódmezővásárhely – semmit nem kapott.
Pártállástól függetlenül nem lepte meg különösebben az állami elutasítás a pénz nélkül maradt városokat, pedig jól kell tudnia indokolni a kormányzatnak a listáról való lemaradást akkor, amikor a 10 ezer fő feletti települések közül tényleg majdnem mindenhova jutott valamennyi abból a 44 milliárd forintos keretből, amellyel a kormányzat az önkormányzatok rezsiköltségébe szállt be.
Aligha van ma Magyarországon olyan kisebb vagy nagyobb település, ahol nem okoz fejfájást az önkormányzati intézmények – kultúrház, uszoda, óvoda, idősotthon – megnövekedett energiaköltségének kigazdálkodásra, vagy éppen a közvilágítás biztosítása. Ezért is volt meglepő, hogy a kormányzat éppen e célból nyitott kompenzációs keretéből néhány településnek nem jutott.
Első körben a kormány a 10 ezer fő feletti népességű városok, a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi kerületek támogatásáról döntött, több mint 44 milliárd forintot szétosztva 138 város és 17 kerület között. A Fővárosi Önkormányzat egy fillért sem kapott, ahogy hat kerület is kimaradt a pénzosztásból – a hoppon maradt főváros és az érintett kerületek mind ellenzéki vezetésűek.
Kiadta a kormány, melyik település mekkora energiatámogatást kap
A legtöbb pénzt Debrecen kapja, oda több mint hárommilliárd forintot utal a kormány. Összesen 44 milliárd forint energiatámogatást szór ki a kormány a tízezer lakos feletti településeknek - jelentette be hétfőn este a Miniszterelnökség.
A vidéki, 10 ezresnél nagyobb városok viszont majdnem mind kaptak pénzt – más kérdés, hogy eléggé eltérő összegeket, a döntési mechanizmus pedig nem ismert, így szubjektív szempontok is érvényesülhettek. Annyit tudni, hogy vizsgálták az önkormányzat energiahatékonyságot, illetve spórolást célzó „menedzsmenttervét”, valamint a település iparűzési adóerő-képességét is.
| Még 100 milliárd forintot várnak a kisebbek |
A 44 milliárdos keret szétosztása alig több mint másfélszáz önkormányzatot érint a mintegy 3200 magyarországi önkormányzatból, melyek túlnyomó többsége a 10 ezer fő alatti kategóriába esik. Az első körben kompenzációt nem kapó több mint 3000 település még reménykedhet, hiszen róluk külön döntenek. Míg a nagyobbakról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter döntött az említett két szempont alapján, és velük Balla György, illetve Láng Zsolt kormánybiztosok tárgyaltak, a kisebb települések támogatásáról előzetes egyeztetés nélkül Varga Mihály pénzügyminiszter dönt majd, méghozzá egyetlen szempont, az önkormányzat iparűzési adóerő-képessége alapján. A maradék mintegy 3000 település – illetve a közülük támogatásra érdemesítettek – számára egy további 100 milliárd forintos keret van. Legalábbis a december 29-én kormányrendelet formájában megjelent módosított 2023-as költségvetés szerint a rezsivédelmi alapban az „önkormányzatok kompenzációja” címen 144 658,9 millió forint szerepel. A többség tehát még mindig várja a pénzt, és ahogy azt a hvg.hu megírta, biztos, hogy amit végül kapnak, csak töredéke lesz a szükségesnek, miközben az önkormányzatok adófizetési kötelezettsége nő. Vagyis örülhetnek, ha a kormány az egyik kezével egy kicsit visszaad abból, amit a másikkal elvesz tőlük. |
Ami a már megítélt állami rezsikompenzációt illeti, a listát böngészve jól látszik, hogy a pénz odaítélésekor kétféle szempontot érvényesítő gyakorlat szubjektív elemeket is tartalmazhatott. Jól látszik például, hogy egészen más összegek jöttek volna ki, ha csak a lakosságszám alapján, arányosan kaptak volna kompenzációt a települések. Ehelyett az történt, hogy például
a 120 ezer embernek otthont adó XIII. kerület kevesebb pénzt kapott (392,2 millió forint), mint Mohács (418,8 millió forint), ahol csak hetedannyian, 17 ezren élnek.
De ugyancsak jelentős eltérések vannak a pozitív, illetve a negatív döntéseket, valamint a megítélt támogatások nagyságát az adott önkormányzatot irányító polgármester politikai hátterével összevetve. Az például szembetűnő, hogy a tíz legnagyobb összegű állami rezsitámogatást kapó városból hatot kormánypárti polgármester vezet, és csak négyet független, ha úgy tetszik, ellenzéki. Íme a TOP 10-es támogatás-lista:
| Város | Polgármester | Megítélt támogatás (Ft) | Lakosságszám |
| Debrecen | Papp László (Fidesz-KDNP) | 3 186 567 397 | 200 974 |
| Nyíregyháza | Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) | 1 764 322 169 | 116 554 |
| Szeged | Botka László (független) | 1 299 504 290 | 159 074 |
| Miskolc | Veres Pál (független) | 1 241 580 109 | 150 695 |
| Kecskemét | Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP) | 1 082 763 315 | 109 651 |
| Pécs | Péterffy Attila (független) | 1 043 095 862 | 140 237 |
| Eger | Mirkóczki Ádám (független) | 929 176 707 | 51 168 |
| Kaposvár | Szita Károly (Fidesz-KDNP) | 840 140 279 | 59 777 |
| Budapest XXI. kerület | Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) | 762 650 076 | 76 092 |
| Budapest X. kerület | D. Kovács Róbert Antal (Fidesz-KDNP) | 734 300 979 | 78 030 |
A fenti táblázatból látszik, hogy a legtöbb pénzt, csaknem 3,2 milliárdot a 200 ezer lakosú kormánypárti vezetésű Debrecen kapta, míg a 150 ezer lakosú, független polgármester vezette Miskolcnak az ebből lakosságszám-arányosan számolt 2,4 milliárd helyett éppen ennek felével, 1,2 milliárddal kellett beérnie – úgy tűnik, ennyit számított az értékelésnél az eltérő „menedzsmentterv”.
De ha azonos politikai színezetű vezetéssel bíró önkormányzatokat vetünk össze, akkor is erős a jobboldalon csak az ország második fővárosaként emlegetett Debrecen dominanciája, hiszen a szintén fideszes irányítású, de fele ekkora Kecskemét nem fele-, hanem harmadannyi pénzt kapott. Debrecen már az előző, 2021-es állami kompenzációkor is a legtöbbet kapta, akkor 2,9 milliárdot.
Érdekes, hogy bár a 44 milliárd már elég nagy összeg ahhoz, hogy akár az összes, 10 ezer fő feletti településnek jusson belőle, a kormány mégis úgy döntött, hogy másfél száz önkormányzatot támogat, néhányat viszont kihagy. Arra azért figyelt a Miniszterelnökség, ne érhesse az a vád, hogy csak ellenzékieket hagyott ki. Az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter mondjuk így is zokon vette, hogy az általa vezetett, mintegy 44 ezer lakosú Hódmezővásárhely kimaradt.
Lázárt sejti amögött Márki-Zay, hogy egy fillér rezsikompenzációt nem kap Hódmezővásárhely
Hódmezővásárhely hiába több mint 43 ezres, megyei jogú város, nem kap állami támogatást a rezsiválságban. Márki-Zay Péter Lázár János lobbitevékenységét sejti a háttérben. A polgármester szerint semmi nem indokolja, hogy a város nem kapott pénzt, ezért levelet ír Gulyás Gergely miniszternek. "Követeljük, hogy ne fosszanak meg bennünket, vásárhelyieket, köztük fideszes lakosokkal, a támogatástól" - mondta a hvg.hu-nak.
De nem Hódmezővásárhely volt az egyetlen város, amelyik nem kapott semmit. Így járt a Pest megyei, 29 ezer fős Budaörs is. A város független polgármestere, Wittinghoff Tamás a hvg.hu-nak elmondta, lett volna helye a pénznek, hiszen az önkormányzat plusz energiaköltsége mintegy 2 milliárd forint, miközben nőtt az államnak befizetendő szolidaritási adójuk is 3-ról 4 milliárdra, a város pedig az uszodát is kénytelen volt bezárni. Ő egyébként „nem nevezné egyeztetésnek” azt, amit előzőleg a fideszes kormánybiztossal folytattak.
Nem jutott pénzhez a Pest megyei, 14 ezres Biatorbágy sem, ahol viszont kormánypárti a vezetés. Tarjáni István Fidesz-KDNP-s polgármester a hvg.hu-nak elmondta, nem lepődött meg a döntésen, mert magas az önkormányzat iparűzési adóerő-képessége. Ennek, és a viszonylag jó energiaszerződéseiknek tudja be, hogy nem érdemesítették támogatásra a várost, pedig idén több százmillió forint pluszkiadásuk van a gázon, és a költségvetési egyensúly érdekében kénytelenek több beruházást is átütemezni.
Ugyanebben a cipőben jár a szintén 14 ezres, szomszédos Törökbálint is. Itt a szintén Fidesz-KDNP-s Elek Sándor a polgármester, aki a hvg.hu-nak azt mondta, nekik is mintegy 200 millió forinttal több szolidaritási adót kell befizetni a költségvetésbe, az önkormányzat rezsikiadásai pedig mintegy 800 millióval nőttek, mégsem lepte meg, hogy nem kaptak dotációt, amit ő is a magas adóerő-képességre vezetett vissza. Hozzátette:
a gázfűtésről geotermikus fűtésre átállított uszodájukat legalább nem kellett bezárni, és még kaptak is állami támogatást az üzemeltetéséhez, de kénytelenek például fejlesztéseket, beruházásokat elhalasztani idén, méghozzá több milliárdos értékben.
