Korábban voltak arra utaló jelek, hogy tervezik a nyugdíjrendszer átalakítását.
„Mikortól és hány évre emeli az Orbán-kormány a nyugdíjkorhatárt?” – ezzel a kérdéssel fordult Komjáthi Imre szocialista országgyűlési képviselő Varga Mihály pénzügyminiszterhez. Nem tőle, hanem Tállai András államtitkártól kapott választ, amely szerint
az öregségi nyugdíjkorhatár emelése nincs napirenden”.
Az államtitkár válasza azért furcsa, mert a kormány a Brüsszelnek ígért reformcsomag részeként ígéretet tett arra is, hogy hozzá fog nyúlni a nyugdíjrendszerhez. December eleji sajtóhírek szerint a kormány vállalta, hogy konkrét szakpolitikai javaslatokat terjeszt elő a struktúra átalakításáról, többek között a munkával töltött életszakaszok meghosszabbítására összpontosítva, például a törvényes nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötésével, a tényleges nyugdíjkorhatár emelésével, a hosszabb munkával töltött életszakaszok ösztönzésével és a korai nyugdíjba vonulás szankcionálásával.
Komjáthi rákérdezett arra is, hogy tervezik-e a nők korengedményes nyugdíjba vonulási lehetőségének megszüntetését. Tállai erre azt válaszolta, hogy „természetesen nem” tervezik.
(Címlapképünk illusztráció.)
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.