Itthon hvg.hu 2022. december. 08. 19:10

Lázár a Mol-toronyról: „Tájsebként tekintek rá”

A miniszter véleménye nem változott, évek óta hangoztatja, hogy nem tetszik neki a Mol Campus.

Nem változott meg Lázár János építési és közlekedési miniszter véleménye a 143 méteres Mol Campus irodaházról. A toronyházat csütörtökön adták át, az RTL Híradója pedig felhívta Lázárt, aki azt mondta:

fenntartom korábbi véleményem, megvalósulása után is tájsebként tekintek rá.

Lázár János korábban sem volt elragadtatva a Mol új székházától: 2017 decemberében egy kormányinfón ő maga jelentette be meglepetésszerűen, hogy a kormány nem fogja engedélyezni Budapesten a 65 méternél magasabb épületek fejlesztését. Ráadásul a szabályozás sem egységes: az Árpád híd környéki irodafejlesztések területére vonatkozó határértékkel együtt megemelték 90 méterre. Viszont a 65 méter feletti építményeket a kormánynál kell engedélyeztetni.

A kormány azonban nem foglalkozott soha különösebben Lázár tériszonyával: Gulyás Gergely szintén egy kormányinfón beszélt 2018-ban arról, hogy ugyan a kormány szeretné, ha nem lepnék el az országot a magasházak, mégis felajánlotta a 90 méternél magasabb épület felhúzásának lehetőségét a Richternek, az OTP-nek és a Molnak is – azonban eddig csak utóbbi élt is ezzel az opcióval.

Budapest első felhőkarcolójában a hvg.hu is járt, a Mol pedig fürdik a média figyelmében, hiszen ezen a héten minden róluk szól: nyomatékos kérésükre a kormány eltörölte az üzemanyag-árstopot, csütörtökön reggel pedig Orbán Viktor is felbukkant új felhőkarcolójukban.

 

Átadták és megnéztük Budapest legmagasabb épületét

A Mol a jövő épületeként jellemzi új székházát, a fővárosiaknak azonban már csak az első "felhőkarcoló" lesz, amit vagy szeretni kell vagy utálni. A mai nap mindenesetre az ünneplésé volt egy viharos időszak után.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.