Mi sem bizonyítja jobban a kormány kétségbeesett próbálkozását az uniós pénzek elnyerésére, mint hogy már olyan törvényeket is hajlandó elfogadni, amelyekkel akár a NER piszkos ügyeiben is újra elindulhat a nyomozás – írja az e heti HVG.
Átfogó igazságügyi reformokat követel az Európai Bizottság Magyarországtól a helyreállítási alap 5,8 milliárd eurós támogatásáért cserébe, sőt a jelek szerint már nem éri be ennyivel. Bár a magyar parlament az uniós elvárások alapján – a kondicionalitási eljárás lezárása érdekében – novemberben elfogadta a büntetőeljárási törvény módosítását, ezzel nem sikerült maradéktalanul eloszlatni az aggályokat. A pénzcsapok megnyitásához így még a módosított törvényben is újabb módosításokat vár el az Európai Bizottság, hogy az olyan korrupciós, vagyon elleni, pénzmosási vagy a költségvetést megkárosító bűncselekmények is bíróság elé kerülhessenek, amelyek ügyében korábban megszüntették vagy el sem rendelték a nyomozást.
A Bizottságnak már régóta szúrta a szemét, hogy a komolyabb korrupciós ügyekben, még ha el is rendelik a nyomozást, a magyar hatóságok a legritkább esetben emelnek vádat. Az elsikált ügyek között kis- és nagyhalak gyanús üzletei egyaránt akadtak, élükön a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak Elios-féle bizniszével. Hasonló volt a forgatókönyv a HVG által feltárt tápiószentmártoni lószolárium esetében is, míg a túlárazott lélegeztetőgépek vagy a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése kapcsán felmerült gyanúk alapján még nyomozás sem indult.
Megoldást jelenthetne az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, de mivel a magyar kormány „elvi okokból”, a szuverenitásra hivatkozva nem hajlandó erre, és nem is kényszeríthető rá, más megoldást kellett találni. Ezért született meg végül az egyezség a magyar kormány és az Európai Bizottság között az úgynevezett „vádkikényszerítés” intézményéről. Ennek az a lényege, hogy ha a vádhatóság ejt egy ügyet, a feljelentő – vagyis lényegében bárki – felülbírálatot kérhet a nyomozási bírótól.
Mindezt pedig nem csak korrupciós bűncselekmények esetében lehet majd beadni. Az akár állampolgári indítványra is vizsgálható ügyek közé bekerült a hivatali visszaélés, a nemzeti vagyon vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyont csorbító sikkasztás és csalás, valamint a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a bűnszervezetben való részvétel, és a pénzmosás is.
De hogyan értesülnek egyáltalán az állampolgárok egy feljelentés elutasításáról? Ki dönt arról, hogy felül kell bírálni egy eljárást megszüntető határozatot? És hogyan próbálja majd mindent kijátszani az ügyészség? Minderről a csütörtökön megjelenő HVG-ben és a HVG360-on olvashat.
