Az elmúlt időszak kórháziosztály-bezárásait már követni is nehéz. A legtöbb hír a szülészeti osztályok leállásáról szólt, de urológiai, neurológiai és belgyógyászati osztályok is a megszűnés szélére kerültek. Meddig folytatódhat még az egészségügyi szolgáltatások leépítése a munkaerőhiány miatt, és mit éreznek ebből a betegek?
A fővárosi Uzsoki Utcai Kórház tüdőgyógyászati osztály kapacitásainak "szélsőséges beszűkülése" miatt 34-ből 20 ágyat december 1-től szüneteltetni kényszerülnek, miután összesen két tüdőgyógyász szakorvos maradt a kórházban a nyugdíjazás és orvoselvándorlás miatt. November közepén a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház jelezte, hogy a Kalocsai Szent Kereszt Kórház Telephelyen felfüggesztik a csecsemő- és gyermekosztály, illetve szülészeti ellátás működtetését szakorvoshiány miatt – itt végül kecskeméti gyermekorvosok és egy decemberben munkába álló gyermekorvos segítségével sikerült helyreállítani az ellátást, ki tudja, meddig. Szolnokon, a Hetényi Géza Kórházban, ahol már nyáron megszűnt a csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív ellátás, november elsejétől megszűnt a csecsemő- és gyermekkardiológiai ellátás is. És a lista szinte naponta bővül.
Ami a Covid alatt állva maradt, most összeomlik
A koronavírus-járvány legrosszabb napjaiban sokszor szóba került, mikor omolhat össze az elképesztő terhelés alatt álló egészségügy, a kórházak, vagy csak egyes osztályaik. Akkor ez nem következett be, de a szakdolgozókra és orvosokra nehezedő brutális nyomás most fejti ki utólag a hatását, és ha nem is a teljes egészségügyi rendszer, de egyes elemei összeroppanni látszanak.
Az ország különböző pontjain fekvő kórházakban dolgozó forrásaink, ápolók, orvosok és az általunk megkérdezett szakemberek szerint jelenleg úgy tűnik, hogy csak romlani fog a helyzet a folyamatos elvándorlás okozta munkaerőhiány miatt. Ráadásul
már nem is feltétlenül külföldi munka a cél, hiszen csábítóan nyugodtabb körülmények várják a magánellátásba menekülő egészségügyi szakembereket is.
A betegek pedig már most is a bőrükön érzik, hogy megszűnt az ellátás a környéken, ezért sokkal többet kell utazniuk érte, vagy sokkal későbbre kapnak csak időpontot.
“Az emésztőszervrendszeri vérző betegeket most ide-oda pakolják a fővárosban, mert az egyik nagy kórházban megszűnt a gasztroenteorológia, és leosztották a terhelést több másik kórházra. Ömlenek be a betegek a sürgősségire, mára nagyjából ez vált az alapellátás pillérévé, pedig nem is önálló szerv, hanem egy kórház része, amely a komplett klinikai hátteret adja a sürgősségi egység működéséhez” – meséli egy a sürgősségi ellátásban dolgozó és arra rálátó forrásunk. Hozzáteszi, hogy a beáramló plusz betegeket a radiológia, a labor és a konziliárus klinikai egységek is vizsgálják, így a komplett kórházi ügyeletek vannak leterhelve.
A fővárosban egyébként is zajlik a terhelések újraelosztása. Többek között ennek a következménye lett az Uzsoki tüdőosztályának radikális leépítése is, ahol egyszerűen már nem tudtak megbirkózni az újabb teherrel. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hvg.hu birtokába jutott november 21-i határozata számos átszervezést tartalmaz. Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet ellátási területéből kivették a XIII. kerületet. Ugyanezt a kerületet megkapta a Honvéd Kórház, cserébe elvették tőle XV. kerületet, ami az Uzsoki Kórházhoz került. A Jahn Ferenc Dél-Pesti kórháztól pedig a XVIII. kerület, ami a Dél-Pesti Centrumkórházhoz és a Péterfy Sándor Utcai Kórházhoz került.
Kórházi forrásaink szerint sokszor egy-egy kerület lakóinak általános egészségügyi állapota is jelentős különbségeket mutat, és ez lecsapódik az intézményeket érő betegforgalmon is.
Túl jól dolgoznotok nem kell félnetek jó lesz
Magyarországon 2022-ben már az is veszélybe sodorhat egy kórházat, ha túl jól végzik az ott dolgozók a munkájukat, és túl jó híre lesz egy osztálynak - hiszen így többen akarnak oda bejutni, szakemberből viszont egyre kevesebb van. Ez történt Szentesen is, ahol a Dr. Bugyi István Kórház népszerű szülészeti-nőgyógyászati osztálya került veszélybe az egyre komolyabb szakemberhiány miatt. Az osztályt nemrég újították fel, az ott korábban szülő nők pedig egész mozgalmat indítottak, amiben beszámolnak pozitív élményeikről, hogy így csábítsanak munkaerőt az osztályra és megakadályozzák annak bezárását.
Úgy tudjuk, a szülészet és az újszülött osztály sorsa december 20-áig eldőlhet, de nem csak itt van hiány a kórházban. Nincs elég sebész, kardiológus, aneszteziológus-intenzíves orvos sem, és nővérből is túl kevés van az intézményben.
Heti 90 óra munkaidőben
“A korábban nagyhírű sztrókosztályunk tulajdonképpen csak papíron működik. Az ágyak számát csak a harmadával csökkentették, de ez annyit jelent, hogy egy darab szoba áll rendelkezésre a belgyógyászaton” – meséli egy észak-magyarországi városi kórházban osztályvezető főorvosként dolgozó forrásunk, aki azt kérte, a kórház nevét ne írjuk le.
Az ügyelet és a szabadságolások is egészen máshogy alakulnak, mert itt nem csak szakdolgozóból, de orvosból is hiány van. “Életemben nem ügyeltem ennyit, a múlt héten 90 órát dolgoztam. Otthon annyi ideig látom a családot, amíg le nem hunyom a szememet a kimerültségtől. Még a 2021-es szabadságomból is vannak napjaim. A létszámot már nigériai, iráni, palesztin rezidensekkel töltik fel, akik a debreceni orvosi egyetemen végeztek. Magyar diplomájuk van, ez oké, és az orvosi kamarának is tagjai, viszont mivel nem feltétel a nyelvtudás, egyáltalán nem beszélnek magyarul” – mondja egy a kórházban dolgozó orvos.
Annyit hozzátesz, hogy az önálló Covid-osztályok felszámolása a közelmúltban legalább valamennyi terhelést levett a kórházi személyzet válláról, de ez is csak tűzoltásra elég. “Azt már most érzik a betegeink is, hogy többet kell várni. Ha egyetlen ember van a szülőszobán, akkor először az osztályos és a sürgős betegeket kell megnézni, és csak utána jöhetnek az előjegyzettek. Ráadásul ha kevés a nővér, előbb-utóbb bele fognak szaladni nagyobb bakikba is.”
A bezárás és az összevonás jó megoldás is lehet és újabb probléma is
Több, egymástól független forrásunk is megerősítette, hogy a Tűzoltó utcai II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán a közelmúltban nyolc nővér is felmondott. Az intézményben szakorvosként dolgozó forrásunk szerint már kritikus a szakdolgozói hiány náluk.
Ez egy ördögi kör. Ha elmegy valaki, akkor az itt maradó nővérekre eső terhelés megnő, emiatt még jobban kikészülnek, és hamarosan ők is elmennek
– mondja. Szerinte a gyermekgyógyászati szektor eddig relatíve jobb helyzetben volt, de most már itt is osztályokat kell bezárni és átszervezni. “Megszűnt nálunk a neurológia mint fekvőbeteg osztály. Nappal működik az ellátás, éjszakára pedig más osztályon helyezik el a betegeket, például a gasztroenteorológián, vagy a pulmonológián” – teszi hozzá.
Szerinte az összevonások, adott esetben a bezárások sem lennének ördögtől valóak, sőt, sokat tudnának javítani például a szakdolgozói hiányon. “Csak a kerületben három gyermekkórház van, pici, szétszórt osztályok. Nyilván javítana az ellátáson, ha nagyobb beteganyagot láthatna el ugyanaz a csapat” – fejti ki. Szerinte azonban kidolgozott háttér nélkül, a csupán a válsághelyzetek átmeneti kezelésére összpontosító részmegoldások csak rontanak a helyzeten.
“Ez már az ellátás minőségének a rovására megy. Ha egy nővér négy helyett akár 5-6-7-8 beteget is el kell, hogy lásson, akkor hibák lesznek. A betegekkel zajló kommunikáció már most megszenvedi ezt, hiszen mindenki fáradt, túlhajszolt és ideges. Az intézmény pedig patthelyzetben van: vagy az újabb beteg gyerekekre mond nemet, vagy a nővérek állapotára” – teszi hozzá a szakorvos, aki szerint a szakdolgozók esetében elmaradt érezhető béremelés csak az egyik oka az erős fluktuációnak. “Nagyon stresszes munkát végeznek, aminek nincs presztízse, és életpályamodell sincs előttük, nincs hová tovább lépniük, ezért inkább keresnek valami sokkal nyugodtabb, sokkal jobban fizető munkát” – meséli forrásunk.
A magánban szebb a tapéta
És hogy mit érez meg mindebből a beteg? “Azt, hogy már csak minden második nap tudna bemenni, ha beindul a szülés. Ha sztrókot kap, akkor vagy belehal, vagy tartós károsodást szenved, pedig időablakon belül még menthető lett volna.
Azt fogja érzékelni, hogy romlanak az életkilátásai, és egyre rosszabbak az esélyei a gyógyulásra
– mondja Kunetz Zsombor, egészségügyi elemző. Szerinte a lassan napi szintűvé váló osztálybezárásokra nem lesz gyógyír az új egészségügyi törvény sem, ami megyei szintre emelné az erőforrások koordinálását. “A megyei kórház kizárólag abban lesz érdekelt, hogy felduzzassza a saját ellátását, elvonva minden erőforrást a kisebb intézményektől” – teszi hozzá a szakember.
Kunetz Zsombor úgy véli, mostanra alakult ki végérvényesen az az állapot, hogy akinek van pénze, az elmegy a magánellátásba – bár egyes helyeken ma már ott is jócskán megnőttek a várakozási idők. “Gond ott van, amikor kiderül, hogy komolyabb beavatkozásra van szükség, és az illető visszakerül a rengeteg sebből vérző állami egészségügyi rendszerbe. Időt azért így is nyerhetnek” – jegyzi meg a szakember.
“A tapéta biztos szebb lesz, meg az újszerű berendezés, de ezek csak közérzetjavító elemek. A gyógyítás ugyanolyan színvonalon zajlik a magánellátásban is, hiszen ugyanazok az emberek végzik” – mondja Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. Szerinte a magánellátás az állami ellátás folyamatos leépülésével párhuzamosan duzzadt fel egyre jobban. “Válságmenedzselés zajlik valódi reformok helyett, közben az egyébként is jelentős erőforráshiány egyre nő, többek között a Covid-időszak kezelése, a hierarchikus, lélekölő magyar egészségügyi rendszer miatt is. Az sem segített helyreállítani a bizalmat, hogy külön minisztérium létrehozása helyett bezsuppolták az egészségügyet a belügyminiszter alá” – teszi hozzá a MOK megyei elnöke.
“Európa középmezőnyéből sereghajtók lettünk. Két-három generáció hiányzik, az orvosvezetői réteg elöregedett, nem képesek emelkedő pályára állítani a szakmát. A helyzet tragikus tragikus és egyre rosszabb lesz” – zárja a szakember.
