Mérlegelt, és végül benyújtotta jelentkezését a Transparency Magyarország és a K-Monitor az Integritás Hatóság mellett működő munkacsoportba. Előbbi feltételeket támasztott, és előre jelezte: ha ezek nem teljesülnek, kilép a testületből. A feltételeket elnézve, ez hamar bekövetkezhet.
Két jelentős, a korrupció ellen küzdő magyar civil szervezet is beadta pályázatát a nemrég az Európai Bizottság nyomására létrejött Integritás Hatóság mellett működő tanácsadó szervezet, a Korrupcióellenes Munkacsoport tagságára kiírt pályázatra. Mindkét szervezetnek vannak azonban fenntartásai a tagsággal, és a munkacsoport működésével szemben.
A Transparency International Magyarország például a pályázat benyújtását bejelentő közleményében azt írta: „A Korrupcióellenes Munkacsoport lehetőségei meglehetősen szűkre szabottak. Fennáll a veszélye annak, hogy e testület nem fog rendelkezni az állami szervek mulasztása elleni hatékony cselekvéshez szükséges jogosítvánnyal.”
Hozzátették ugyanakkor, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a párbeszédre az állami és nem állami szereplők között. Emlékeztettek arra is, hogy már korábban nyilvánosságra hozták a listájukat arról, hogy milyen feltételek teljesülése esetén vennének részt a szervezet munkájában, és ezeket most is fenntartják. Ha pedig úgy látják, hogy a feltételeknek bármelyike nem teljesül, kilépnek a munkacsoportból.
Szkeptikus volt a pályázatát végül szintén benyújtó K-Monitor is. Ők a bejelentésről szóló Facebook-bejegyzésükben azt írták: „Sokat agyaltunk a döntés előtt, hiszen a munkacsoport érdemi kompetenciák nélküli, pehelysúlyú valami, amit a mostani, félszívvel meghozott intézkedések között hoztak létre, miután 10 évig semmibe vették az antikorrupciós intézkedések szakmai egyeztetését.”
A K-Monitor úgy látja: „Megtehetnénk, hogy a mostani, szintén egyeztetések nélkül meghozott »jogállami« reformintézkedések súlyos hiányosságai miatt protestálva nem jelentkezünk, de úgy láttuk: az elhúzódó uniós viták teremtette bizonytalan helyzetben nem mondhatunk le egy olyan csatornáról, amelyben – ha merőben formálisan is, de – közvetlenül kommunikálhatjuk a döntéshozók felé azokat a szakmai javaslatainkat, amelyekbe elég sok melót teszünk.”
Amint arra korábban a hvg.hu is felhívta a figyelmet, az Integritás Hatóság mellett működő korrupcióellenes munkacsoport valójában nem lesz több egy olyan kirakatszervezetnél, ahol a kormányzattól független, szakértő civilek amúgy is kisebbségben vannak, ráadásul semmibe nem szólhatnak bele, és bár véleményük, szakmai ajánlásuk lehet, senki sem köteles figyelembe venni. Ebbe a szervezetbe keresett a hatóság nem kormányzati szereplőket november 24-én éjfélig.
A pályázati felhívás alapján valóban súlytalanabbnak látszik a hatóság mellett működő „független elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő feladatokat ellátó testületi szerv”. Méghozzá azért, mert az amúgy a hatósággal ellentétben a szemérmeskedést mellőzően konkrétan korrupcióellenes munkacsoportnak nevezett szerv nem kormányzati tagjait kereső felhívás is rögzíti:
- A 21 állandó tag közül kevesebb mint azok fele, 10 ember lesz civil, egy a hatóság elnöke maga, másik 10 személyt állami szerv vezetője delegál: miniszterek, a rendőrfőkapitány, titkosszolgálatok.
- A munkacsoport „különösen nem kaphat megbízást arra, hogy egyéni kötelezettséget vagy felelősséget állapítson meg”.
- A munkacsoport „nem avatkozhat be a Hatóság tevékenységébe”.
- A Hatóság ugyan a munkacsoport jelentését az éves elemző integritásjelentés elkészítésekor „figyelembe veheti, de ahhoz nincs kötve, és nem köteles azt figyelembe venni”.
- A munkacsoport az éves jelentését megküldi a kormánynak, amely a javaslatokat 2 hónapon belül megvitatja, de nem köteles azokat megfogadni, bár, a javaslat végre nem hajtását indokolni kell.
- A munkacsoport nem kormányzati tagjai jogosultak „árnyékjelentést” készíteni, amit nyilvánosságra hoznak és megküldenek a kormánynak, de ezt a kormánynak nem kell figyelembe vennie.
- A munkacsoportban való tagság „nem jogosít fel a Hatóság tevékenységéhez való hozzáférésre”.
- A munkacsoport tagjai az ott végzett „munkájukért díjazásban és költségtérítésben nem részesülnek”.
- A munkacsoport tagjai a munkájuk során „tudomásukra jutott minden törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot kötelesek megőrizni”.
Nem csoda, ha fenti keretek között nem volt nagy tolongás a pályázaton. A hvg.hu előzetes felmérése során a Magyar Korrupcióellenes Szövetség Egyesület elnöke, a NAV-botrányt kirobbantó egykori adóhatósági dolgozó, Horváth András például azt mondta, „többet vártunk ettől az egésztől: ahogy most látszik, maga a hatóság is csak formálisan lesz független, informálisan már kevésbé”. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) vezetője, Tóth István János közgazdász pedig kerek perec közölte, hogy „a CRCB ebben nem kíván részt venni”.
Ami pedig a Transparency által fentebb említett feltételeket illeti, a hvg.hu megnézte, hogy ezek az Integritás Hatóságról és a munkacsoportról szóló, 2022. évi XXVII. törvényben, illetve a munkacsoport tagjaira kiírt pályázatban foglaltak alapján mennyiben teljesülhetnek a gyakorlatban. Egyelőre a legtöbb fontos feltételről nem állítható biztosan, hogy teljesülne:
| A Transparency Magyarország feltétele | A törvényi / pályázati felhívás szerinti mozgástér | Teljesül-e a feltétel |
| a munkacsoport ügyrendjének az elfogadása nyilvános legyen, vagy legalább az érintettek előzetes véleményalkotását lehetővé tévő eljárásban történjék | az ügyrend még nem alakult ki, a törvényből/pályázati felhívásból legalábbis ez nem derül ki | nem egyértelmű |
a munkacsoport működését úgy kell kialakítani, hogy annak üléseit az Integritás Hatóság elnöke előre meghatározott számú civiltag kezdeményezése esetén köteles legyen összehívni
| hasonlóan az ügyrendhez, ez a szervezeti és működési szabályzat kialakításával még pontosítható, a törvény egyelőre annyit rögzít, hogy a munkacsoport az üléseit “szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja” | nem egyértelmű |
a munkacsoport működését úgy kell kialakítani, hogy lehetősége legyen az Integritás Hatóság eljárásának a kezdeményezésére | a törvény szerint csak a Hatóság jogosult vizsgálati eljárást indítani, ilyen eljárás kezdeményezésére pedig egyelőre nincs külön nevesített hatásköre a munkacsoportnak, de elképzelhető, hogy az ügyrend kialakításával ez még változhat | nem egyértelmű |
a munkacsoport működését úgy kell kialakítani, hogy lehetősége legyen arra, hogy magyarázatot kérjen az Integritás Hatóságtól az egyedi ügyekben hozott döntésekkel kapcsolatban | a törvény szerint a munkacsoport “nem avatkozhat be a Hatóság tevékenységébe”, a Hatóságnak pedig nincs külön nevesített elszámolási kötelezettsége a munkacsoport felé, de elképzelhető, hogy az ügyrend kialakításával ez még változhat | nem egyértelmű |
a TI Magyarország fenntartja a nyilvánossághoz való fordulás, valamint a kilépés jogát, amennyiben a munkacsoport működésével kapcsolatban súlyos aggályok merülnek fel | a nyilvánosság tájékoztatását konkrét ügyekben az a törvényi előírás gátolja csak, miszerint a munkacsoport tagjai a munkájuk során “tudomásukra jutott minden törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot kötelesek megőrizni”, kilépni lemondással bármikor lehet a testületből | részben teljesül |
amennyiben a munkacsoport működésével párhuzamosan a korrupciós helyzet további romlását tapasztalja, a TI Magyarország jogot formál arra, hogy kilépjen a munkacsoportból | a törvény szerint a munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagja a munkacsoportban betöltött tisztségéről bármikor írásban lemondhat – a lemondást kötelezően nem kell megindokolni, de meg lehet tenni | teljesül |
Másodszor is hiába próbált feljelentést tenni Tompos Márton az Integritás Hatóságnál
