Kedd reggeli cikkünkben azt írtuk, hogy a kormány meghosszabbítja az ősszel bevezetett kifizetési stopot a költségvetési szerveknél. A Pénzügyminisztériumot már korábban megkérdeztük erről, de csak most válaszoltak: cáfolják az információt.
Csütörtökön kerestük meg a pénzügyminisztériumot és a Kormányzati Tájékoztatási Központot arról az értesülésünkről, amely szerint a kormány két hónappal, az végéig meghosszabbítja a "kifizetési stopot", vagyis azt az eredetileg október 31-ig szóló döntését, amellyel előírja, hogy bizonyos alapvető tételeken túli kifizetéseket csak előzetes pénzügyminisztériumi jóváhagyás után lehet teljesíteni. Cikkünk keddi megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk választ.
A Pénzügyminisztérium végül kedden délelőtt, a cikk publikálása után cáfolta az értesülést, azt írják, a takarékossági intézkedés október végéig van hatályban, a kormány nem tervezi meghosszabbítani.
A "kifizetési stopról" rendelkező eredeti, 2257/2022-es, nem nyilvános kormányhatározatról a Telex írt szeptember végén, eszerint azt a kormány október 31-ig a felügyelete alá tartozó szerveknél rendelte el, és ez alól csak néhány kivétel van, például bérek, uniós programok, oktatási, egészségügyi és szociális finanszírozás.
A Pénzügyminisztérium közleményében azt mondta akkor, hogy ez nem általános kifizetési stop, nem arról van szó, hogy a tárca által is felsorolt kivételeken – ideértve a nyugdíjakat is – túl semmit nem lehet kifizetni, hanem arról, hogy “a fegyelmezett, takarékos gazdálkodás” jegyében a költségvetési szerveknél minden további kifizetés a Pénzügyminisztérium engedélyéhez kötött.
Elismerte a Pénzügyminisztérium, hogy takarékon működnek majd a kifizetések
Minisztériumi engedély kell minden nem bérjellegű kifizetéshez.
Később egy kormányinfón a témában Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sem használta a “kifizetési stop” kifejezést, sőt kijelentette, hogy általános tiltás nincs, de persze a szaktárca közlését megerősítette arról, hogy előzetes pénzügyminisztériumi engedélyt valóban előírtak, szerinte viszont máskor is volt már úgy, hogy a kifizetéseket a Pénzügyminisztérium hagyta jóvá.
A hvg.hu keddi cikkében azt írta, hogy információi szerint tehát a múlt héten ennek a döntésnek a meghosszabbításáról döntött a kormány. Ezt cáfolta most a Pénzügyminisztérium.
A legegyszerűbb persze az lenne, ha az ilyen kormányhatározatok is megtalálhatók lennének a Magyar Közlönyben a kabinet más döntéseihez hasonlóan, de ezeknek a nem nyilvános kormányhatározatoknak az egyik jellemzője, hogy bár nem titkosak, nem is teszik közzé őket, csak az érintetteket – ez esetben a költségvetési szervek vezetőit – tájékoztatják róluk.
Az ilyen kormánydöntések sorszáma négyjegyű és kettessel kezdődik, ezért nevezik őket a kormányzati zsargonban "kétezres határozatoknak". A hvg.hu nemrég írt arról, hogy egyre több ilyen határozat születik, ami azt jelenti, hogy egyre több döntését zárja el a nyilvánosság elől a kormány. Tavaly például rekordszámú, 679 ilyen határozat született, amelynél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhető meg. A 2010 óta hozott “kétezres" döntések egyharmada tavalyi.
(Nyitóképünkön Varga Mihály pénzügyminiszter)Rekordszámú olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit nem ismerhetünk meg
Egyre több döntését zárja el a nyilvánosság elől az Orbán-kormány. Tavaly rekordszámú, 679 olyan kormányhatározat született, amelynél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhetők meg. A 2010 óta keletkezett úgynevezett "kétezres határozatok" egyharmada tavalyi.
