Noha nemcsak a 2008 óta változatlan összege, hanem már önmagában a száguldó infláció miatt is indokolt lenne az öregségi nyugdíjminimum emelése, a jelek szerint – korábbi elutasításához hasonlóan – ezúttal sem ezt a megoldást választotta az Orbán-kormány, hanem emelés helyett inkább átnevezte. Szakértőkkel és politikusokkal találgattuk, mi értelme így ennek, miután a választ keresi az akár több százezer érintett ember is.
Mivel tucatnál több szociális és egészségügyi ellátási forma igénylése és folyósítása az öregségi nyugdíjminimum összegéhez kötött, százezreket érinthet, ha a kormány hozzányúl a minimumnyugdíjhoz, netán megemeli annak 2008 óta változatlan, 28500 forintos összegét. Úgy tűnik, most hozzányúlnak a kérdéshez, de ahogy arról a hvg.hu is beszámolt,
egy friss törvényjavaslat szerint az öregségi nyugdíjminimumot átneveznék szociális vetítési alapra, ám az összeg emelésről egyelőre nincs szó.
Pedig idősügyi szervezetek már tavaly májusban felhívták a figyelmet arra, hogy a 2008 óta változatlan összeget meg kellene emelni. A hét idősszervezetet tömörítő Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) akkor azt sürgette, hogy az emelés érje el az átlagnyugdíj egyharmadát, ami 50-55 ezer forint volt akkor. Ám a kormány nem emelt, sőt tavaly év végén a kormánypárti többség napirendre sem engedte venni a Parlamentben az ellenzék – akkor már 71 ezres – javaslatát.
Pedig az, hogy az összeg 2008 óta nem emelkedett, azt eredményezte, hogy míg 2008-ban a minimálbérnek még a 41 százalékát tette ki a legalacsonyabb nyugdíj, tavalyra ez az arány már 18 százalékra csökkent. Noha a mindenkori kormány 2008 óta amúgy sem tette ezt meg, tavaly januártól már semmilyen kötelezettsége nincs is rá, hogy akár az átlagnyugdíj vagy a minimálbér változásához, esetleg az inflációhoz igazítsa a minimumösszeget, mivel azt 2021 elején be is betonozták. Azóta az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege – immár időkorlát nélkül – maradt 28 500 forint.
Ráadásul azóta már ezek a tavaly emelt összegként javasolt, a mostaninak a 2-2,5 szeresét jelentő minimálnyugdíj-pénzek is kevésnek tűnnének, hiszen az infláció száguld, a megélhetési költségek – nagyrészt az emelkedő rezsidíjak miatt is – jelentősen nőnek, ezért is kapnak a nyugdíjasok novemberben soron kívül nyugdíjemelést és nyugdíjprémiumot. Túlzás nélkül állítható, hogy ma Magyarországon havi 28 500 forint az éhenhaláshoz sem elég – különösen annak tükrében, hogy az élelmiszerek inflációja kiemelkedően elszállt, immár 31 százalékon áll. A nyugdíjminimum összegének változása pedig távolról sem csak azokat az idős embereket érintik, aki tényleg csak ezt a minimál összeget kapja nyugdíjként, hanem tíz- és százezreket, akiknek valamilyen ellátása ehhez az összeghez van kötve.
Egymillió nyugdíjas havi 140 ezret se kap, és az infláció is hatalmas csapást mér rájuk
A minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 ezer forint, 2022-ben még mindig 60 ezer nyugdíjas kap 40 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást, egymillióé pedig nem éri el a 140 ezer forintot. De az se jár jól, aki többet kap: az inflációkövető nyugdíjemelési szisztéma ilyen infláció mellett nem képes lépést tartani az inflációval.
“Megállapításakor, 2008-ban a 28 500 forint még reális összeg volt, de aligha kell magyarázni, hogy ma, 14 évvel később miért nem az” – mondta a hvg.hu kérdésére az MSZP-s Korózs Lajos, aki akkoriban a szociális és munkaügyi tárca államtitkára volt. A politikus szerint azért érinthet akár százezreket is az öregségi nyugdíjminimum összege a nyugdíjszerű ellátást kapókon kívül, mert 17 féle olyan ellátási forma van, aminek összegét szintén ehhez, a “ma már megalázóan alacsony összeghez” a törvények.
| A nyugdíjminimumhoz kötött ellátások |
Méltányossági nyugdíjak: méltányossági nyugdíjat a minimális szolgálati idővel nem, de legalább felével rendelkező nyugdíjas, legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotú özvegy, illetve olyan árva igényelhet, akinek elhunyt szülője nem szerzett elég szolgálati időt. A méltányossági nyugdíj összege, illetve ennek emelései mind a mindenkori nyugdíjminimumhoz vannak kötve. Jelenleg ez az összeg 50 és 150 százaléka közötti sávra van korlátozva. Szociális ellátások: az időskorúak járadéka, a települési támogatások, közgyógyellátás és egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságának feltételeit és mértékét szintén mind a nyugdíjminimum bizonyos hányadához kötik A vagyon fogalma: a vagyon a szociális törvényben szintén a nyugdíjminimum hányadához kötött értékű ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, vagy pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg. Egészségbiztosítási ellátások: a baleseti táppénz törvényileg megállapított összege függ a mindenkori nyugdíjminimumtól. Jelenleg a baleset természetétől függően a táppénz összege a nyugdíjminimum 150, illetve 90 százalékára állapítható meg. Gyermekvédelem: a rendszeres gyermekvédelemre jogosultság feltételei szintén a mindenkori nyugdíjminimumhoz kötöttek. Az ingyenes tankönyvellátásra vagy gyermekétkeztetésre jogosultság szintén függ az összegétől. Családtámogatás: a GYES, GYET és egyéb anyagi támogatások összegét a nyugdíjminimum különböző százalékos hányada határozza meg. (A hold.hu összesítése szerint) |
Van, hogy egy konkrét juttatási összeget határoznak meg a nyugdíjminimumhoz kötve – ilyen például a Széchenyi-díjasok járadéka, de ez nyilván keveseket érint –, de az árvaellátás minimuma is például ehhez az összeghez kötött. Emellett egy sor más, jellemzően szociális és egészségügyi jellegű állami támogatás vagy juttatás összege is – gyakran úgy, hogy a juttatás akkor jár, ha a jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimumot, vagy annak szorzatát. Az ilyen rászorultsági elvnél pedig nem mindegy, hogy a küszöbnek számító 28 500 forint ma mennyit “ér”.
A törvényjavaslat benyújtása után a hvg.hu kérdéseket küldött a Belügyminisztériumnak, hogy megtudjuk, mi a szándéka a kormánynak azzal, hogy mintegy száz ponton átírja a legkülönfélébb törvényeket egy névváltoztatás érdekében, de egyúttal nem emeli – a törvényjavaslat szövegében legalábbis erről nincs szó – az immár szociális vetítési alapnak hívott 28 500 forintos összeget. Válaszokat cikkünk megjelenéséig nem kaptunk a kérdéseinkre, így többek között arra sem, hogy a későbbiekben terveznek-e emelni az összegen.
A hvg.hu politikusokat, nyugdíjszakértőket és a szociális területen dolgozó szakembereket is megkeresett azzal, hogy segítsenek rájönni, mi lehet a jelek szerint pusztán az elnevezéssel operáló törvényjavaslat célja. A már idézett MSZP-s Korózs Lajos szerint
csak borzasztóan zavarhatta a kormányt, hogy van ez az öregségi nyugdíjminimum, amit emlegetve mindig az orruk alá dörgölik, hogy miért nem emelik meg, ezért inkább átnevezték”.
Nem jutottunk közelebb a megoldáshoz akkor sem, amikor a témában talán leginkább illetékes, az Országgyűlés népjóléti bizottságának kormánypárti tagjait kérdeztük. Kovács József, a testület egyik fideszes alelnöke írásban kérte a kérdéseinket, melyekre cikkünk megjelenéséig azonban nem válaszolt. A bizottság szintén fideszes tagja, Selmeczi Gabriella pedig érdeklődésünkre csak annyit mondott, hogy “a bizottság a jövő héten alakítja ki álláspontját a törvényjavaslatról”.
A hvg.hu által megkeresett, de névtelenséget kérő szakértők is csak a vállukat vonogatták, mondván: fogalmuk sincs, mi értelme lehet ennek az átnevezésnek, nem is értik mi ez a szociális vetítési alap, és nem emlékeztek rá, hogy szakmai fórumokon hasonló kormányzati szándékkal találkoztak volna. Abban azonban egyetértettek, hogy miért nem emeli a kormány a 14 éve változatlan összeget. Azért – mondták –, mert az jelentős terhet jelentene a központi költségvetésnek,
most pedig nem azokat az időket éljük, amikor szociális területen többletforrások biztosítását látnánk a büdzsében”.
A benyújtott törvényjavaslatból egyébként kiderül, hogy a szociális vetítési alappal kapcsolatos rendelkezés – a javaslat indokolása szerint – azt célozza, hogy általában véve a különböző „ellátásokra, jövedelemhatárokra és egyéb összeghatárokra egységes viszonyítási alapot” vezessenek be, ám a szöveg máris tartalmaz egy kivételt: a bírósági végrehajtásról szóló törvény esetében nem kell ezt alkalmazni.
Az már egy szintén kedden este benyújtott másik törvényjavaslatból derül ki, hogy miért nem. A másik javaslatcsomag Varga Judit igazságügyi miniszter nevéhez kötődik, és több, igazságügyi tárgyú törvény módosítana. Így például azt is, amelyben a bírósági végrehajtási eljárásban megszabott, a fizetésből a behajtással érintett levonás összegét kapcsolta a mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz. Ez a szabály a javaslat szerint nem úgy változik, hogy nő a nyugdíjminimum összege, hanem egyszerűen új összeget állapítanak meg helyette, 60 ezer forintot.
