„(...) A válságok most próbára tesznek bennünket. Amikor az életünk zavartalanul zajlik, hajlamosak vagyunk azt gondolni, megy ez nekünk az Úristen nélkül is. A bajban, a betegségben azonban rádöbbenünk, hogy magunkban kevesek vagyunk. Gondolhatnánk, hogy ha továbbra is ugyanazt a gazdaság és családpolitikát folytatjuk, ha változatlanul szorgalmasan dolgozunk, őrizzük a hitünket, akkor mindennek rendben kell lennie. Most mégis sokkal rosszabb helyzetbe kerültünk. Figyelmeztetés ez. Mondhatjuk persze, hogy külső körülmények vagy más sodort minket válságba, de ha megállunk és imádságban elgondolkodunk, megértjük Isten akaratát”

– mondta Balog Zoltán a reformatus.hu-nak adott interjúban.

A püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, volt emberierőforrás-miniszter arról is beszélt, hogy „a mi generációnk és a nyomunkba lépők még ismerik a vízmelegítés nyűgét, a büdös olajkályhát, amely mellett 18 fokban üldögéltünk. Szerényebben éltünk, a hit mégis boldoggá tudott tenni bennünket. Nem a gyermekkor messzeségbe vesző szépsége miatt mondom ezt, hanem abból a közös keresztyén tapasztalatból, hogy nem kizárólag az anyagi jóléten múlik az ember boldogsága. Minden helyzetben lehet és kell hálát adni. Ez is segít a bajban. Adjunk hálát azért, hogy a hét szűk esztendő a hét bő esztendő után jön! Igaz, hogy újból szerényebben fogunk élni, de ez jót tehet majd nekünk is, a világnak is”.

Balog szerint az elmúlt tíz évben a társadalom életszínvonala emelkedett, így most „lehetnek tartalékaink, amelyekkel sáfárkodhatunk”.

Pál apostol a filippibelieknek mondta el, hogy tud szűkölködni és bővölködni is, mindegyikbe „be van avatva”. De az elmúlt években sem jutott mindenkinek a gyarapodásból. Vegyük észre azokat, akiket nálunk is jobban sújt a válság, és egzisztenciálisan ellehetetlenülnek!”

– mondta még Balog az interjúban.