A Blikk arra kíváncsi, mi lesz azokkal a magyar–orosz kettős állampolgárokkal, akik esetleg behívót kapnak a hadseregbe. Gulyás szerint a kettős állampolgárság szabálya világos – ha valaki Oroszországban van és orosz állampolgár is, kaphat behívót. Ebben az esetben a magyar kormány nem tud mit tenni. Ha Magyarországon van, akkor viszont az oroszok nem tudnak mit tenni.

Bár most a "dollárbaloldal" az új szlogen, az autósüldözés sem maradhatott ki. Gulyás szerint a budapestiek szavaztak, ők akarták a jelenlegi fővárosi vezetést, a kormány semmit nem tud tenni azért, hogy segítsen a budapesti autósok helyzetén. Azért azt még gyorsan hozzátette, hogy autósüldözés folyik, és tele van a főváros indokolatlan biciklisávokkal.

A Dunaferr nehéz helyzetben van, 450 milliárd körüli adósságot görget a hátán, többször is szóba került már a kormányülésen. Mivel azonban a cégpapírok szerint orosz tulajdonosa van, az állami beavatkozás Gulyás szerint a szankciók miatt kizárt.

„Nem biztos, hogy sikerült majd megmenteni” – tette hozzá.

Semmilyen olyan egyeztetés nem volt a Nemzetközi Valutaalappal, ami nem lenne része az egyébként is rendszeres egyeztetéseknek. Ez teljesen normális, de semmilyen kérés nincs az IMF-hez, ami hitelre vagy segítségre vonatkozott volna – mondta a miniszer.

Hogy lehet az, hogy Magyarországon a legnagyobb az élelmiszerinfláció – kérdezi a 444.hu. Gulyás szerint azt látják, hogy az Ukrajnához közeli területeken a legmagasabb, Magyarországon pedig erre pedig az aszály is rátett.

Nem azt mondjuk, hogy szankciók nélkül ne lenne infláció. Hanem azt, hogy a szankciók kivezetésével felére csökkenne az infláció, mint amekkora most – tette hozzá.

Nemcsak a népszavazásokat, az ukrajnai területek annexióját sem ismeri el Magyarország – erősítette meg Gulyás.

Mi lenne a leggyorsabb út a békéhez – kérdezi a 444.hu. Gulyás szerint az egyik az lenne, ha az oroszok kivonulnának Ukrajnából, ez lenne a nemzetközi jognak egyedül megfelelő.

Álláspontunk, hogy az orosz agressziót elítéljük – emelte ki a miniszter, azt azonban nem tudta elmondani, milyen esetleges megoldást vetett fel Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek Szijjártó Péter New Yorkban. Azzal Gulyás is egyetértett, hogy párbeszéd nélkül biztosan nem lesz béke.

Hogy a párbeszéden belül miről esett szó, arról megint nem tudott mit mondani, de a magyar álláspont, hogy mielőbbi fegyverszünet és béketárgyalások kellenek, és ehhez az Egyesült Államokra is szükség van.

Bármennyibe is kerül majd a nemzeti konzultáció megrendezése, Gulyás szerint így is jóval olcsóbb, mint a szankciók. Az energetikai szankciók naponta több mint 6 milliárd forintot jelentenek Magyarország számára. Egy napi különbözet tehát annyi, amennyibe a nemzeti konzultáció kerül, márpedig "igenis fontos megkérdezni azokat, akiket a szankciók közvetlenül érintenek".

Gulyás is elismerte, nincs rá garancia, hogy bárki figyelembe veszi a konzultáció eredményét, mégis ez a leghatékonyabb politikai eszköz, ha a magyar kormány bővíteni akarja a saját mozgásterét.

Hogyan erősítené a kormány a bírói függetlenséget, ahogy azt az Európai Bizottság kéri a helyreállítási alapról folyó tárgyalásokon – kérdeztük. Azt majd az Európai Bizottság közli – mondta Gulyás, de megerősítette, hogy informálisan szó esett a Kúria helyzetéről is.

„Mondjuk eddig erről nem volt szó” – ismételte meg a mantrát ebben az ügyben is.

A miniszter kiemelte, hogy a bíróságokon önigazgatás van. Az, hogy a bírósági tanácsokat, kollégiumvezetőket hogyan nevezik ki, egy belső bírósági kérdés most is. Ha a bíróságon belül vannak olyanok, akik saját pozíciójukat akarják erősíteni, vagy belső küzdelmekben vesznek részt, az egy rossz folyamat, de a magyar bíróságok függetlenségével kapcsolatban még a magyar politikában sem vetődtek fel kétségek – tette hozzá.

Amikor ezeket az ügyeket ki akarják vinni Brüsszelbe, mi csak „hátradőlünk és nézzük”.