A CEU budapesti épületében tartott konferencián kutatók, szakértők és tudósok beszéltek arról, milyen következményei lehetnek az országokon belül és a határokon átívelő dezinformációs hadviselésnek.
A hamis hírekről és a dezinformációról szóló panelbeszélgetésen Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatójának moderálásával többek között szóba került, hogyan üthet vissza a propaganda az dezinformációs gépezetet működtető autokratákra. Krekó szerint a dezinformációt terjesztő államok száma az elmúlt 5 évben 20-ról 70-re nőtt. Az orosz állami médiát sújtó uniós szankciók hatására pedig egyéb lehetőség híján megnőtt a trollaktivitás.
Szergej Gurijev, közgazdász professzor szerint a spin-diktátorok azok az autokrata vezetők, akik a XX. századi zsarnokokkal szemben már nem az állami terrorral tartják fent hatalmukat, hanem az információ manipulálásával, a propagandával és a rejtett cenzúrával. Így a modern, civilizált nemzetközi közösség tagjaiként nem kell attól tartaniuk, hogy páriává, kitaszítottá válnak, és továbbra is számolhatnak a nemzetközi befektetésekkel. Ezek a vezetők márpedig a legkülönbözőbb eszközökkel igyekeznek a határokon túlra is exportálni dezinformációs hatásukat.
Háború Ukrajnában, feszültség Tajvanon és az EU illiberális fekete báránya - Kövesse élőben a Budapest Fórumot a hvg.hu-n!
Francis Fukuyama, Charles Gati, Timothy Garton Ash mellett egy sor hazai és külföldi előadó is megszólal a Budapest Fórumon. A rendezvény minden percét követheti a hvg.hu-n.
Szerinte kétféle rezsim létezik, a demokratikus és a nem demokratikus rendszerek. A demokráciában szabad, egyenlő és titkos választáson választják meg az állam vezetőit. "Minden, ami nem ez, az nem demokrácia" – tette hozzá a professzor. A spin-diktátorok kialakulása valójában a nem demokratikus rendszerek vezetőinek evolúciója. Egy idő után viszont ennek a rendszernek szüksége lesz iskolázott emberekre, tehát vagy demokratizálniuk kell a rezsimet, ahogyan az például Ecuadorban, vagy Örményországban zajlott, vagy még visszatérnek a XX. századi terror módszereihez, ez történt például Venezuelában Chavez után, és ez történik most már Oroszországban is.
Szergej Gurijevvel interjút is készítettünk, hamarosan a Fülke Extrában találkozhatnak vele.
Ilja Jablokov, a Sheffield Egyetem előadója szerint a Kreml egy rendkívül hatékony dezinformációs rendszert hozott létre az utóbbi időben. Olyannyira, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásában nagyban közrejátszott, hogy végül Vlagyimir Putyin is bedőlt a saját propagandájának. "Rossz könyveket olvasott és csak olyan jelentéseket kapott, amik megerősítették a meggyőződésében" – mondta Jablokov. Szerinte Putyin szerdai beszéde is összeesküvés-elméletektől hemzsegett és "nagyon messze esik egy racionális politikus beszédétől".
Mit kezd majd a világ a poszt-putyini Oroszországgal? - erről is beszéltek budapesti nagykövetek
Alig egy héttel azután, hogy az Európai Parlament kimondta, Magyarországot hibrid választási autokráciának tekintik, Budapesten állomásozó nagykövetek mondták el, hogyan lehet megvédeni a demokratikus értékeket. Az általuk említett feltételeket elnézve pedig egyértelmű a magyar demokráciadeficit.
Helena Ivanov, a jugoszláv háború idején folytatott propaganda szakértője szerint a délszláv háború alatt 4 millióan nézték az állami tévét Szerbiában. A Milosevics-rezsim irányítása alatt állt a teljes média, a propagandaminiszter pedig az az Alekszandar Vucsics volt, aki jelenleg Szerbia elnöke, és éppen a teljes ellenőrzést valósítja meg más módszerekkel. "Akkor az állami tévé volt az egyetlen, amit az emberek néztek, nem voltak túl komplikáltak a médiaviszonyok. Mára ez már sokkal bonyolultabb, mégsem javult a helyzet. Sok kereskedelmi médiafelületet vagy tulajdonol az állam, vagy erős befolyással rendelkezik felette, így továbbra sem érvényesül a független hírszolgáltatás" – mondta Ivanov. A szakember szerint a Nyugat-Balkánon rengeteg a trollfarm is, vagyis sok olyan álprofil létezik, akik a kormányzati narratívát terjesztik a közösségi oldalakon.
Jamie Fly, a Szabad Európa Rádió nevű médiakonglomerátum elnöke szerint ma már a diktátorok úgy érzik, hogy demokrata maszk mögé bújhatnak, míg háttérben vadul üldözik a független újságírást. Ami ebből létrejön, az nem egyértelműen azt eredményezi, hogy az emberek elhiszik a propagandát, hanem elbizonytalanodnak. "Az oligarchamédia, a dezinformáció veszélye, hogy miután teljesen összezavartad a lakosságot, továbbra is bizonytalannak érzik a hatalmukat, és egyre rövidebbre húzzák a pórázt. Így viszont egy idő után pont a maszk lényege, a demokrácia illúziója tűnik el egy ponton. Ekkor jöhet a polgárháború, ahol megdőlhet a rezsim. Az autoriter vezetők ettől a törésponttól félnek, ezen Belarusz már túl van, Oroszoroszágban pedig nagyon közel áll hozzá" – mondta a médiafelület elnöke.