Itthon hvg.hu 2022. szeptember. 15. 06:58

Kétmilliót keres Áder János klímavédelmi alapítványánál Csepreghy Nándor

A politikus korábban az alapítvány igazgatója volt, de államtitkári kinevezése miatt nem maradhatott meg a pozíciójában. Most kurátorként vesz fel nettó 2 milliót havonta.

Nettó kétmillió forintot keres Csepreghy Nándor az Áder János volt köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál – írja a 24.hu.

A lap emlékeztetett, hogy a szervezet márciusban lett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány. Akkor Martonyi János egykori külügyminiszter helyett Áder lett a kuratórium elnöke, ahová bekerült Lázár János építésügyi miniszter, valamint a helyettese, Csepreghy is. Ő előzőleg az alapítvány igazgatója volt.

A cikk szerint a kuratóriumi tagok korábban ingyen látták el a tisztségüket, Áder és Lázár továbbra sem vesz fel tiszteletdíjat, Csepreghy azonban igen. Amikor a laptól azzal keresték meg, hogy információik szerint az alapítványnál több pénzt kap, mint a bruttó 1 millió 975 ezer forintos államtitkári illetménye, a politikus elismerte ezt. Elmondása szerint nettó kétmillió forint a díjazása, ami nagyjából bruttó hárommilliót jelent.

Csepreghy azt nyilatkozta, hogy most kuratóriumi tagként viszi az alapítvány operatív ügyeit, azaz ő gyakorolja az ott dolgozók feletti munkáltatói jogokat és több mint tízmilliárd forintnyi vagyonért felel. Igazgató az államtitkári kinevezése miatt nem maradhatott.

Igazgatóként tavaly összesen 25,3 millió forintot kapott az alapítvány éves beszámolója szerint Csepreghy, ami bruttó 2,1 millió forintnak felel meg, kuratóriumi tagként tehát ennél is több a járandósága – állapította meg a lap. Az összeg a cikk szerint kiemelkedő díjazásnak számít: a vagyonkezelő alapítványok kurátorai jellemzően bruttó 1–1,5 millió forint közötti összeget kapnak.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.