Csak Jevgenyij Sztanyiszlavovnak, Oroszország budapesti nagykövetének köszönhető, hogy végül a HVG is bejuthatott a misszióvezető budapesti előadására. A beszélgetést szervező Magyar Békekör elnöke ugyanis kijelentette, hogy a nyilvános esemény nem sajtónyilvános, ám amikor a diplomata igent mondott, beléphettünk a sasfészekbe. Megérte: Jevgenyij Sztanyiszlavov korrekten és részletesen ismertette országa álláspontját, ezt követően viszont az összeesküvés-elméletekből alaposan merítő kérdésekből képet nyerhettünk arról kik (is) támogatják Oroszország ukrajnai akcióját.
Nem lehet tudósítani, tessék elmenni. Ha tudósítasz, abból balhé lesz
– mondta az orosz álláspontot mindenféle kritika nélkül továbbító Magyar Békekör elnöke, majd azt is felajánlotta, hogy ha fotós kollégámmal nem távozunk azonnal, akkor majd „kikísér” minket. A kikísérés elmaradt, helyette viszont beszélhettem az orosz nagykövetség diplomatájával. „Újságíró vagyok, azt szeretném, ha az olvasóink megismerhetnék a hivatalos orosz álláspontot” – mondtam, s jött is a válasz, mely szerint a követségen tudják, hogyan interpretálja a HVG az oroszországi és ukrajnai eseményeket. „Tehát, ha az az újságíró, aki azt írja, amit önök akarnak, az bemehet, aki meg másképpen tudósítana, az nem? Ez lenne a sajtószabadság?” – vetettem fel. Erre érkezett az a válasz, hogy majd a nagykövet úr eldönti, bemehetünk-e. A misszióvezető pedig igent mondott, így végül beülhettünk az előadásra.
Egy pólus helyett sokat
A nagykövet arról beszélt, hogy Oroszország szerint vége van annak egypólusú világrendnek, amelyben gyakorlatilag csak az USA érdekei érvényesültek. Ehelyett egy olyan új, valóban többpólusú rendszer van kialakulóban, amelynek alapja a népek valódi szuverenitása. „Nem egy állam lesz meghatározó, hanem az az egyensúly, amely az összes résztvevő ország érdekeinek a figyelembevételével alakul ki” – mondta. Moszkva szerint az új világrendben azoké a globális szintű játékosoké lesz a vezető szerep, amelyek képesek kiállni saját érdekeikért és szuverenitásukért. Ezek a gazdasági értelemben legerősebb államok lesznek, de a gazdasági és katonai erő mellett arra is szükség van, hogy ezek az államok erkölcsi szempontból is képesek legyenek vezető szerepet játszani.
Míg a nagykövetnek abban igaza van, hogy a Szovjetunió 1991-es széthullása után a hidegháborúban győztes nyugati hatalmak a nemzetközi politikában nemigen vették figyelembe Moszkva érdekeit, az Ukrajna elleni orosz támadás kétszázadik napján nehéz értelmezni azt a mondatot, amely szerint „hagyni kell, hogy természetes úton jöjjön létre ez a többpólusú világ, anélkül, hogy ebbe bárki is erőszakkal beavatkozna”.
Jevgenyij Sztanyiszlavov szerint Oroszország végleg megszabadult a Nyugattal kapcsolatos illúzióktól, amelyek szerint vonzó a nyugati fejlődési modell. „Attól az illúziótól is meg kellett válnunk, hogy a Nyugat egyáltalán készen áll a megegyezésre. Mára visszafordíthatatlanná vált a törés, a kapcsolatokban lehetetlen visszatérni a február előtti időszakhoz. Oroszország már másfelé fordult, Ázsia, Dél-Amerika és Afrika felé” – magyarázta, majd azt is hangsúlyozta, hogy szerinte az USA maga alá gyűrte csatlósait, azok közül is elsősorban az EU-t. „Egyértelmű, hogy az EU-nak nincs saját külpolitikája, a legfontosabb brüsszeli döntés Washingtonban születik” – mondta. Magyarország politikáját viszont felelősségteljesnek és józannak nevezte, szerinte a budapesti kormány nem önt olajat a tűzre. Magyarország érti, mi történik Ukrajnában, hiszen a kárpátaljai magyar nemzeti közöség is olyan problémákkal kénytelen szembenézni, mint amilyenek az ukrajnai oroszokat sújtják” – tette hozzá.
Jogok és érdekek
A nagykövet – kétségbe vonva az egykori szovjet övezethez, illetve a Szovjetunióhoz tartozó államok és köztársaságok jogát arra, hogy maguk döntsék el, milyen gazdasági, illetve katonai szervezethez kívánnak tartozni – arról beszélt, hogy a NATO és az EU Oroszország jogos érdekeire fittyet hányva jelent meg Kelet-Európában, illetve más térségekben. Sztanyiszlavov is úgy vélekedett, hogy az ukrajnai harcok még sokáig fognak tartani, és felrótta Kijevnek – illetve a szerinte Ukrajnát kompromisszumot kötni nem engedő Nyugatnak –, hogy nem hajlandó a tárgyalásokra. Viszont azt is közölte, hogy Moszkva csak úgy tartja lezárhatónak a válságot, ha maradéktalanul teljesülnek a feltételei: Ukrajna elfogadja a területi veszteségeit – a Krímet és az ország közel ötödét kitevő Donyec-medence elvesztését –, és Ukrajna kötelezettséget vállal arra, hogy semleges marad és nem csatlakozik egyetlen katonai szövetséghez sem. „Putyin elnök is figyelmeztette azokat, akik nem hajlandóak tárgyalni, hogy minél később jön el a megegyezés, annál nehezebb lesz a megállapodás elérése.
Covid és Cion bölcsei
Az előadás után kérdezők kitettek magukért. „A 15 éves fiam, aki nagyra értékeli Oroszországot és szereti Putyin elnököt, kérdezteti, hogy mikor fogja Oroszország felhasználni valóban korszerű fegyvereit, amellyel megmutatják, mennyire nagy Oroszország” – kérdezte a békekör rendezvényén egy Magyarországon élő szíriai férfi, aki egyben – valószínűleg nem minden szíriai véleményét tükrözve – megköszönte Moszkvának a Basar Asszad államfőt támogató kormányhadseregnek nyújtott segítséget.
Egy másik érdeklődő azt szerette volna megtudni a nagykövettől, kik azok, akik valóban irányítják a világot. „Mennyire van a látkörükben a Cion bölcseinek jegyzőkönyve?” – segített válaszolni egy kis zsidózással az érdeklődő. Akadt olyan is, akik arra kért bizonyítékokat, hogy az ukrajnai biolaborokban valóban olyan kórokozókat fejlesztettek ki az amerikaiak, amelyek specifikusan a szláv lakosság ellen hatékonyak – furcsa módon az sem jelentett akadályt, hogy az ukránok is szlávok –, s azt is nagy valószínűséggel biztosnak vette, hogy az USA Ukrajnában fejlesztette ki a koronavírus-járványt okozó vírust is. Amikor pedig az egyik békekör-aktivista szóvá tette, hogy a magyar vezetők hivatalosan agresszornak minősítik Oroszországot, a hallgatóság soraiban többen is megszólaltak: „azok nem is magyarok”.
A nagykövet tapasztalt diplomataként válaszolt a kérdésekre, a cári titkosszolgálat által összeállított Cion bölcseinek jegyzőkönyvével kapcsolatos érdeklődést – valószínűleg szándékosan – félre is értette. Azt mondta ugyanis, ismeri a jegyzőkönyvet, de Oroszország saját nemzeti érdekei és nem más protokollok szerint határozza meg politikáját.
A több mint két óráig tartó beszélgetést a misszióvezető zárta le, kérdés lett volna még. Így végül arra a békekör által korábban feltett kérdésre sem született válasz, amely szerint mindenki kíváncsi arra, miként fog reagálni a NATO, amikor majd Oroszország bemutatja a világnak a mariupoli acélmű foglyait, a háború aktív NATO-szereplőit.
A békekör egyik tagja ugyanis még áprilisban megosztott egy olyan beszámolót, amely szerint az Azovsztal földalatti bunkerében több száz NATO-tiszt és a biolabor ukrán alkalmazottai rekedtek. „A páncélozott bunkerrendszert a gyár tulajdonosához, Rinat Ahmetovhoz, Zelenszkij elnökhöz és Hunter Bidenhoz, az amerikai elnök fiához kötődő Metabiota cég építette és üzemelteti amerikai és francia pénzből” – áll a „leleplező” iratban. A NATO-reakció részben azért is késlekedik, mert ugyan az orosz erők május közepén elfoglalták a gyár területét, eddig egyetlen NATO-tisztet sem sikerült produkálniuk.
