Magyarországon hallgatás és tanácstalanság övezi a hírt, amellyel néhány napja mintegy mellékesen dicsekedett el Ankarában Süleyman Soylu török belügyminiszter, aki az új török útleveleket készítő üzemben bejelentette: nemcsak saját, de más országok útleveleit is nyomtatni fogják. Elárulta azt is:

megállapodásunk van Magyarországgal, idén mintegy 250 ezer magyar útlevél nyomtatására”.

A hírről a Hürriyet török lap számolt be, Magyarországon azonban nem volt semmilyen hivatalos bejelentés a 250 ezer úti okmány gyártásának “kiszervezéséről”. A Hürriyet hírét átvevő hvg.hu még aznap megkereste ugyan a témában a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, ám a tárca azóta sem válaszolt arra, mi indokolja az eddig itthon végzett gyártás kiszervezését.

Frissítés: A külügyminisztériumtól továbbra sem érkezett válasz, ám Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy nem igaz a hír, hogy Törökországban nyomtatnánk útleveleket. Hogy miért mondta ezt a török belügyminiszter, azt nem tudta megmondani.

Nem árulja el a külügy, hogy miért nyomtatnak Törökországban 250 ezer magyar útlevelet

Szombat óta vártuk a választ, hiába.

A törökországi útlevélgyártás azért is szorulna erősen magyarázatra, mivel a hvg.hu iparági információi szerint az útlevelek gyártását az eddigi gyakorlatnak megfelelően jelenleg is folyamatosan és fennakadás nélkül, megfelelő kapacitással végzik Magyarországon.

Alig fél éve, 2022. március 1-jén lépett életbe az az útlevélgyártásra vonatkozó szerződés, amelyet az állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) kötött a Pénzjegynyomda Zrt. és az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. alkotta konzorciummal. Méghozzá hosszú távon,

a szerződés 2030. december 31-éig érvényes, az állampolgárok okmányigénylésének függvényében pedig a maximálisan lehívható keretösszeg értékhatára 115 milliárd forint.

A hvg.hu úgy értesült, hogy a konzorcium is csak a sajtóból tudta meg, hogy egy török cég is végzi azt a munkát, amire leszerződtek, és amit el is látnak, miközben semmilyen kifogást, észrevételt nem kaptak.

Megkerestük a témában a 2030-ig szóló szerződést aláíró állami NISZ-t, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ az alábbi kérdéseinkre:

• A szerződés teljesítésében van-e fennakadás, a konzorcium tagjai jelezték-e, hogy nem tudják teljesíteni a szerződést?
• Történt-e a fenti szerződésben annak aláírása óta módosítás, esetleg kapacitáscsökkentést, amit más módon kellene pótolni?
• A NISZ-nek van-e tudomása arról, hogy a fenti szerződésen túl jelentkezett-e kapacitásigény további okmányok legyártására, amit más forrásból kellene megoldani?
• A NISZ között-e bármely más hazai vagy külföldi szereplővel szerződést útlevelek, biztonsági okmányok gyártására vagy a NISZ-en kívül jogosult-e más ilyen szerződést kötni?

A hvg.hu kereste az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t is az ügyben, de ott csak annyit tudtak mondani, hogy

nem rendelkezünk semmilyen információval a témában.”

Az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt. honlapján most is olvasható a NISZ-szel kötött 115 milliárdos keretszerződésről szóló hír. Eszerint a Pénzjegynyomdával alkotott konzorcium a magyarországi „A”, „B” és „C” okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok – az útlevél mellett jogosítvány, forgalmi, törzskönyv, lakcímkártya – előállítását végzi 2030 végéig.

A már több mint 150 éves múltra visszatekintő egykori Állami Nyomda, az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt. készíti egyébként hagyományosan a választási szavazólapokat is. Így volt ez idén is, amikor az április 3-i parlamenti választásra gyártottak 122 félét 23,5 millió példányban, összesen 140 tonnányit. A gyártási folyamatot a hvg.hu is közelről követhette a nyomdában:

Választás: 140 tonnányi szavazólapot gyártanak, 2 percenként frissülnek majd az adatok

Csütörtökön tartják az első választási "főpróbát" a Nemzeti Választási Irodánál, ahol 2 perceként frissülő adatokat és gyors előzetes eredményt ígérnek április 3-ára. A nyomda már javában gyártja az összesen 23,5 millió szavazólapot. A 21 milliárdos költségvetésből futja még 165 ezer golyóstollra, ajándék kitűzőre az első választóknak, és annyi borítékra, amivel be lehetne teríteni Budapestet.

A bejáráson egyébként azt is megtudtuk, hogy a nyomdában a BKK-jegytől az orvosi recepteken át a különféle iratokig mindenfélét gyártanak – az egyik szomszédos teremben éppen az elefántcsontparti kormány megrendelésére készültek állami nyomtatványok. Vagyis akkor még a jelenlegi helyzet fordítottja volt: más országoknak gyártottak itthon hivatalos iratokat.