Budapest főpolgármestere augusztus 20-ra szánt ünnepi beszédében bírálta a kormányt és ellenzékét is, valamint kijelölte a főváros feladatait, amelyekkel szerinte ha nem is elkerülhetők, de tompíthatók az egyszerre érkező válságok hatásai.
Önkritikus, saját felelősségét is felemlegető, de a kormány hazugságairól és az ellenzék tökéletlenségéről is szóló ünnepi beszédet tett közzé augusztus 20-ra készülve Karácsony Gergely.
A főpolgármester arról beszélt, hogy a kormány politikájának legfontosabb eleme a „jó és a rossz” megkülönböztetése helyett a „mi és ők” állandó szembeállítása.
Az ellenzék pedig szerinte megpróbálta magáévá tenni ezt a politikát, ebben pedig neki is van felelőssége. „Ennek a politikának a legfőbb fegyvere a pillanatnyi népszerűségre optimalizált politikai kommunikáció – amit azért céloztunk mi, politikusok a kizárólag a saját érdekeire figyelni képesnek feltételezett választóra, mert úgy hittük, ezt igényli korunk nyilvánossága, de egy ideje viszont inkább azért beszélünk így, mert magunk váltunk ilyenné. Nem lehet egyenlően porciózni ebben a felelősséget, de osztozik benne mindenki a közélet nagyszínpadán. Igen, én is” – mondta Karácsony.
A főpolgármester azt mondta, hogy a kormány évek óta dolgozik azon, hogy Magyarország olyan mentális állapotban legyen, amiben nem veszi észre, ha összemossák az agresszort az áldozattal. Szerinte a kormány és politikája „olyan ösztönlénynek nézi a magyarokat, akikről azt feltételezi, hogy nem érdekli őket semmi más, csak az, hogy kit hibáztassanak a nehézségekért, amikkel szembetalálják magukat”.
A főpolgármester szerint viszont nem lehet lemásolni a Fidesz politikáját és kommunikációját, „mert ezen a lepusztított csatatéren nem lehet érvényre juttatni olyan politikát, amire itt és most ennek az országnak és szeretett fővárosunknak égető szüksége van” – mondta.
Karácsony szerint a politika célja a pillanat uralása helyett az igazság keresése kell, hogy legyen, ehhez viszont ki kell lépni az eddig megszokott rutinból. Az új politika szerint azon kell alapuljon, hogy „minden embert elidegeníthetetlen méltóság illet meg, hogy felelősek vagyunk egymásért és rajtunk múlik, hogy meddig lehet még emberhez méltó életet élni ezen a bolygón”.
A főpolgármester öt pontban foglalta össze, hogy szerinte Budapestnek merre kell ahhoz építkeznie, hogy a közelgő megélhetési és szociális válságban mindenkinek menedéket tudjon nyújtani.
- „A cserbenhagyással, a félrevezetéssel és a manipulációval szemben mi a szolidaritást, a segítséget és a támogatást választjuk.” – Karácsony szerint azon dolgozik most a városháza, hogy segítse azokat, akiket a rezsicsökkentés csökkentése „a legnehezebb helyzetbe hoz”.
- „Az energiakiszolgáltatottsággal szemben Budapest az energiafüggetlenséget választja.” – A főpolgármester szerint ez azt jelenti, hogy a városnak energiahatékonysági és energiatakarékossági programok kellenek, így Budapest nem lesz kitéve a magyar és az orosz kormány változó politikájának.
- „Megszorítás helyett fejlesztés” – Karácsony meggyőződése, hogy „az energiaválságra, a klímaválságra és a megélhetési válságra is a legokosabb nagyvárosi megoldás a közösségi közlekedés fejlesztése”. A főpolgármester szerint így cserélniük kell a régi és környezetszennyező buszokat, azonban ebben a kormányra nem lehet számítani.
- „A rövidlátó, jövőt felélő politika helyett jövőféltő politika, egyszerűbben mondva: amikor a kormány tarvágásra készül, Budapest fákat ültet”. Karácsony szerint ezzel a lépéssel nem csak a klímaváltozás hatásai ellen védekezik a főváros, hanem egy élhetőbb környezetért is dolgozik egyben.
- „Fajelméleti fejtegetések helyett ragaszkodnunk kell Budapesten a saját erkölcsi normáinkhoz – ez az ötödik feladat”. A főpolgármester szerint Budapest „nagyszerűségét a sokszínűsége adja”.
Természetesen a beszédében – ha visszafogottan is – de a főpolgármester kiosztotta a Fideszt és felhánytorgatta azokat a témákat, amikben a kormány egyértelműen mást ígért a választások előtt, mint amit csinált utána. Előkerült a rezsicsökkentés csökkentése, a választások előtti osztogatás, majd az április harmadikát követő megszorításcsomag is.
Külön problémaként emelte ki, hogy a kormány félrevezeti az embereket azzal, hogy az ország bajaiért az orosz–ukrán háborút teszi csak felelőssé. „Magyarország válságtüneteit jelentősen súlyosbította, de nem okozta az ukrajnai háború” – mondta – „mert mi köze a háborúnak ahhoz, hogy a néhány nap múlva induló tanévet megint sztrájkkal, tiltakozással kezdik a tanáraink, mert nem kapják meg a nekik járó megbecsülést kormányuktól?!”.
Karácsony kitért az ápoló- és orvoshiányra, az inflációra, a magyarországi ellátási gondokra, amin csak súlyosbított, hogy az ország nem függetlenedett, hanem közeledett az elmúlt évtizedben Oroszországhoz, de még az aszályt is sikerült egy huszárvágással a kormány nyakába varrnia, amikor azt mondta, hogy „a klímaváltozással szembeni védekezéshez a szándék is hiányzott az elmúlt tizenegynéhány évben”.
A problémák megoldásához a főpolgármester szerint két dolog kell: belátás és pénz. Mint mondta, mindkettő adott, „Európában legalábbis”, a kormány azonban a jogállamisági problémák miatt még mindig nem fér hozzá ezekhez az összegekhez. „Pedig ez jár” – mondta Karácsony. Szerinte ahhoz, hogy ehhez hozzájussunk, csupán „jogállami módon kellene kormányozni, fel kellene lépni a korrupció ellen”.
A jogállam szerinte elvont fogalomból lett húsbavágó ügy, „mert mindenféle propaganda ellenére az igazság az: ha nincs jogállamisági fordulat, akkor még súlyosabb megszorítások jönnek. A felelősség pedig itt van, nem máshol, nem Brüsszelben, nem Kijevben, nem Moszkvában, nem Washingtonban, hanem idehaza”.
Karácsony beszédét azzal zárta, hogy a következő fél-egy évben a válság miatt „sokan veszíthetik el hétköznapi biztonságukat (…), Budapesten az a dolgunk, hogy ők is érezzék, ez a város megtartó, óvó és odafigyelő közösség”. „Régen a városok fallal vették magukat körül, hogy megvédjék értékeiket és elveiket. Ma úgy védjük meg Budapesten elveinket és értékeinket, hogy lebontjuk ezeket a falakat és inkább hidakat építünk helyettük. Lebontjuk a falat, amit hazugságokból építenek az igazság elé. És hidakat építünk ember és ember között méltóságból, méltányosságból, emberségből és szolidaritásból”.