Nem ellenzi a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), hogy a diplomaszerzésnek nem lesz feltétele a nyelvvizsga minden esetben, mivel a kutatásokból egyértelmű, hogy a nyelvvizsga nem egyenlő a nyelvtudással – mondta Budai Marcel szóvivő a Magyar Hangnak.

Csütörtökön jelentette be Csák János innovációs és kulturális miniszter, hogy a kormány 2024 őszétől átalakítja a felsőoktatási felvételi rendszert és megszünteti a nyelvvizsga-kötelezettséget. Annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak.

Budai szerint a közoktatás B1-es szintig képes felkészíteni a tanulókat idegen nyelvből, miközben a középfokú nyelvvizsga B2-es szintet jelent. Azt is elmondta, ezért lobbiztak az ellen a 2020-as kormányzati terv ellen, hogy a nyelvvizsgát felsőoktatási felvételi követelményként írják elő.

A szóvivő szerint fontos, hogy a fiatalok beszéljenek idegen nyelveket, de úgy látják, ezt a nyelvvizsgakötelezettség nem oldotta meg. Már két évtizede Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol elvárják a diplomához a nyelvvizsgát, ennek ellenére nyelvi kompetenciák tekintetében az utolsók közt kullogunk – mondta. Budai szerint a közoktatás feladata lenne, hogy valaki megtanuljon társalgási szinten angolul, nem reális elvárás az egyetemektől, hogy a hallgatókat nulláról megtanítsák egy idegen nyelvre.