Idén, hivatali idejének utolsó hónapjaiban az elé került kegyelmi kérvények 3,4 százalékát hagyta jóvá Áder János államfő. Az elmúlt 20 évben csak egyszer volt ennél magasabb az arányú a köztársasági elnökök által megítélt kegyelmek aránya. Áder elutasított idén egy speciális kérvényt is – ezt a hvg.hu információi szerint egy, a Parlamentből közben kiesett fideszes képviselő adta be. Novák Katalin még nem döntött kegyelmi kérvényről.
Huszonöt, a hivatalos statisztikákban eddig meg sem jelent, különleges kegyelmi kérvényről döntött az elmúlt 10 évben Áder János, a hivatalát május közepén átadó köztársasági elnök, de mindegyiket elutasította – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) által küldött statisztikából. A több mint két tucat kérelem között volt egy – az egyetlen idei folyamodvány –, amelyet a hvg.hu meg nem erősített információi szerint a kormányváltás utáni új országgyűlésből időközben kiesett egyik fideszes képviselő adott be, de hiába.
Ez, és a másik 24, szintén elutasított kérelem úgynevezett eljárási kegyelmi kérvény volt, ami egy viszonylag kis számban előforduló, speciális eljárást takar: ennek benyújtására a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód, a kérelem felterjesztője pedig a törvény szerint a büntetőeljárás bírói szakát megelőző nyomozati ügyszakban még a legfőbb ügyész (a vádemelés után, de még a jogerős ítélet meghozatala előtt pedig az igazságügyi miniszter). Az ilyen, a legfőbb ügyész felterjesztésére az államfőhöz benyújtott eljárási kegyelmi kérvények a kormány honlapján rendre frissített – jelenleg 2002-2021 közötti időszakot lefedő – éves statisztikában nem szerepelnek, mivel abban csak az igazságügyi miniszter felterjesztésére hozott kegyelmi döntésekről adnak számot.
Ezért is kérte ki a hvg.hu a KEH-től a még nem ismert idei, friss adatokat, külön a még az utolsó hivatali hónapjait töltő Áder Jánoshoz a legfőbb ügyész által benyújtott eljárási kegyelmi kérvényeket is, hogy értesülésünket ellenőrizhessük. Mivel a gyakorlat szerint személyiségi jogok miatt a döntésekről közölt adatok csupán statisztikai jellegűek, tehát neveket nem tartalmaznak, a KEH-től kapott adatok is anonimizáltak, viszont megerősítik azt, hogy Áderhez idén egyetlen eljárási kegyelmi kérvényt adtak be, de ő azt elutasította. A hvg.hu által kikért idei friss adatokból
az is kiderült, hogy a május 10-én hivatalba lépett Novák Katalin köztársasági elnök elé május 30-ig még semmilyen kegyelmi kérvényt nem került, így ilyen ügyben hivatala első heteiben nem is döntött.
A KEH-től kapott listából ezen kívül nemcsak az derült ki, hogy a Schmitt Pál lemondása után, 2012-ben hivatalba lépett Áder János az összes, vagyis mind a 25, a legfőbb ügyész által hozzá felterjesztett eljárási kegyelmi kérvényt elutasította, hanem az is, hogy másik féltucat kérelmet viszont jóváhagyott 2022-ben. A hat engedélyezett kérelem 3,47 százalékos jóváhagyási arányt jelent, mivel ebben a szűk négy és fél hónapban összesen 173 előterjesztés került hozzá - már igazságügyi miniszteri felterjesztésre. Ezek tehát a másik – a rendszeresen közzétett, miniszteri felterjesztésű – kategóriába, a végrehajtási kegyelmek közé tartoznak, amiből mindig több van.
Az Áder Jánoshoz idén bő négy hónap alatt benyújtott 173 kegyelmi kérvény amúgy nem is sok, mert az elmúlt 20 évben átlagosan évi 800 körüli szokott lenni, de egyes évek között háromszoros különbség is előfordul: a legkevesebb kérvény 2018-ban érkezett az államfőhöz (456 db), a legtöbb pedig 2007-ben (1378 db). Az elmúlt 20 évben átlagosan a kérelmek 2 százalékát hagyták csupán jóvá a mindenkori államfők, vagyis százból kettőt. Ehhez az átlaghoz képest a távozó Áder idén kifejezetten engedékeny volt a 3,47 százalékos jóváhagyási arányával.
Az elmúlt 20 évben csak egyszer volt az ideinél magasabb jóváhagyási arány: 2016-ban szintén Áder János az elé kerülő kérelmek 4,44 százalékát hagyta jóvá és adott kegyelmet.
Az Igazságügyi Minisztérium jelenleg elérhető, 2002 óta vezetett statisztikája által felölelt 20 év felében Áder volt a köztársasági elnök. Az ő nevéhez azonban nemcsak a fenti 4,44 százalékos pozitív rekord kötődik, hanem a 20 év negatív rekordja is. 2014-ben csak 4 kérelmező köszönhette neki a szabadságát a 753-ból, ami 0,53 százalékos arány. A rákövetkező évben viszont már sokkal engedékenyebb volt az államfő: 2015-ben a 816-ból 24 kérelmet hagyott jóvá, ami 2,94 százalékos arány.
Az egyik legsűrűbb évben, 2007-ben, amikor 1378 kegyelmi kérvény Sólyom László államfő asztalára került, ő ebből csak 23-at, vagyis 1,67 százalékot írta alá. Sólyom idején amúgy a jóváhagyott kérelmek aránya 1,5-2 százalék között mozgott. Két évben volt jelentős eltérés: 2008-ban a 799 kérelemből 27 kapott pozitív elbírálást (3,38 százalék), 2010-ben viszont a 871-ből csupán 5 kérelem (0,57 százalék) – ez utóbbi évben augusztus 5-től viszont már Schmitt Pál volt az államfő, így nem tudni, hogy az alacsony éves érték melyiküknek köszönhető. A statisztikát ugyanis torzítja, hogy bár az államfőváltás mindig év közben történik, a kegyelmi döntésekről csak éves statisztika áll rendelkezésre.
A HVG által feltárt plágiumügybe belebukó Schmitt Pál ötéves elnöki ciklusának alig felét töltötte csak ki, és egyetlen teljes hivatali évében, 2011-ben az átlagnál kevesebb kegyelmet adott. Míg az elé kerülő törvényeket mind aláírta, 2011-ben a 951 kegyelmi kérvénynek csak az 1,68 százalékát.
Van, amit Schmitt Pál sem ír alá szívesen
Tavaly a köztársasági elnöktől kegyelmet kérők 0,57 százaléka, pontosan öt fő járt sikerrel. Ez a szám megegyezik az idei év első félévében kegyelmet kapottakéval. Hogy az érintettek milyen okból részesültek államfői kegyelemben, nem árulta el a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a hvg.hu-nak. Schmitt Pál elődje, Sólyom László öt éve alatt mintegy száz ember "lélegezhetett fel".
A most elérhető, 2002-től adatokat tartalmazó igazságügyi minisztériumi statisztikából ugyan teljesen hiányoznak az 1990-2000 között, 10 évig hivatalban lévő Göncz Árpád kegyelmi ügyei, a korábbi hivatalos közlések alapján írt HVG-s cikk szerint ő volt a legtöbb kegyelmi kérvényt jóváhagyó államfő: a legszigorúbb évében, 2000-ben 2,5 százalékos jóváhagyási arányt mutatott fel Gönz, a legmegengedőbb pedig az első hivatali évében, 1990-ben volt, amikor az elé kerülő kérelmek 22,4 százalékát hagyta jóvá. Ráadásul az ő időszakában volt minden idők legtöbb beérkező kérelme is, még az említett 2007-es 1378-as számot is meghaladva: 1991-ben 1641 kegyelmi kérvényt adtak be Göncznek.
Nem csak a magas pozitivitási arány miatt egyedi azonban a Göncz-időszak. Az első, még ideiglenes elnökként általa aláírt törvény, az ’56-os események forradalom és szabadságharccá nyilvánítása volt, de még ugyanazon a napon
aláírta első kegyelmi határozatát is, az utolsó halálraítélt büntetését enyhítette életfogytiglanra.
„Amikor köztársasági elnökként az első kegyelmet adtam, kaptam olyan levelet, hogy saját kezűleg kellett volna felakasztanom a gyilkost, hogy szívükből kívánják, tegyék azt az én gyerekemmel is, amit az áldozattal elkövetett. Ezzel együtt vállalom, mert eleve megmondtam, hogy amíg én leszek, addig nem lesz kivégzés Magyarországon” – mondta erről egyszer Göncz Árpád.
Az elnök kegyelmezési joga több ügyben is az országos figyelem középpontjába került Göncz idején. Például amikor Belovai Istvánt, az USA-nak és a NATO-nak kémkedő, 1986-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt magyar katonatisztet mentette fel büntetésének letöltése alól. De
1991-ben Göncz javaslatára hoztak törvényt a taxisblokád résztvevőinek büntethetetlenségéről is – ez a klasszikus amnesztia esete volt.
Szintén ’91-ben adott Göncz Árpád kegyelmet három, tisztjeik embertelensége ellen fellázadt sorkatonának, akiket a katonai bíróság azért ítélt el, mert kimerültségre hivatkozva nem voltak hajlandók őrségbe menni. A Horn-kormány idejében kegyelmezett meg Göncz annak az anyának, aki gyógyíthatatlan beteg, szenvedő kislányát segítette a másvilágra, a gyermek kérésére.
A 31 emberéletet követelő 1994-es szajoli vasúti katasztrófa ügyében 5,5 évre ítélt váltókezelő Göncz Árpád kegyelmi döntése nyomán büntetésének teljes letöltése előtt szabadulhatott. Az eddig nyilvánosságra került egyetlen eljárási kegyelmi ügy is Göncz nevéhez kötődik. 1998 márciusában az államfő megszüntette a Farkas Flórián – akkor az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke – ellen gazdasági bűncselekmények miatt indított eljárást, így el is maradt a későbbi Fidesz-szövetséges már kitűzött bírósági tárgyalása.
Egy másik, eddig szintén egyedi eset volt az, amikor az 1998-ban 11 rendbeli vesztegetés miatt két év börtönre ítélt egykori Agrobank-vezér Kunos Péternek adott Göncz kegyelmet, de az államfő határozatát Dávid Ibolya igazságügyminiszter nem ellenjegyezte – márpedig ez a jogi aktus az életbe lépés feltétele. Szerencsésebb volt Gáspár Győző öccse, aki 1995-ben gázolt halálra egy 60 éves férfit, majd kegyelmet kért Göncztől, aki megadta azt, Dávid Ibolya pedig ellenjegyezte a döntést.
Már Mádl Ferenc volt a köztársasági elnök, amikor nagy port vert fel a Simek Kitti-ügy. A lány 13 évesen, 2002-ben lőtte agyon alvó mostohaapját, aki a lány és súlyos beteg édesanyja vallomása szerint tíz éven át bántalmazta és szexuálisan zaklatta Kittit. Az időközben teherbe esett lányt kétéves börtönbüntetésre ítélték, de Mádl kegyelmet adott neki. Egy másik fiatalnak ugyanakkor Mádl Ferenc csak másodszorra adott kegyelmet: őt 2001-ben azért ítélték el, mert füves cigit szívott – kegyelemmel szabadulásáig ezért 15 hónapot ült.
Hiába fordult viszont például Geréb Ágnes kegyelmi kérvénnyel Schmitt Pálhoz, miután négy otthonszüléses ügyével összefüggésben két év letöltendő börtönre ítélték. Geréb később Schmitt utódjához, Áder Jánoshoz is benyújtott kérvényt, és bár először nála sem járt sikerrel, 2018-ban megkapta tőle a kegyelmet, így nem kellett börtönbe vonulnia. Áder elutasította viszont Pásztor István, volt világválogatott kézilabdázó második kegyelmi kérvényét – a sportolót azért ítélték el, mert motorjával a zebrán elütött egy idős férfit, aki életét vesztette. Tavaly év végén Áder viszont kegyelmet adott Jancsula Dezső pécsi tanárnak, aki egy, az iskola előtt tiltott helyen cigarettázó, 16 éves fiú ügyében ítéltek el.
Kegyelmi eljárások jellemzői - a 40 évig tartó remény |
A köztársasági elnök háromféle kegyelmet adhat: eljárási, végrehajtási és mentesítési kegyelmet. Eljárási kegyelemre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód, ez azonban a gyakorlatban ritkán fordul elő. Ennél jóval gyakoribb a végrehajtási kegyelem, melynél a kérelmet az ítélet jogerőre emelkedését követően lehet benyújtani. Egyéb intézkedés (például kényszergyógykezelés, vagyonelkobzás) elengedésére vagy mérséklésére, valamint a már teljes egészében végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedésére nincs mód. A legtöbb kérelmező a második kategóriába tartozik, és börtön- vagy fegyházbüntetése felfüggesztését, a hátralévő büntetési idő törlését kéri. A harmadik kategória a mentesítés iránti kegyelmi eljárás, ami a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítést jelenti – ez hasznos lehet mondjuk a büntetlen előéletet előíró állás betöltésénél. A konkrét kegyelmi ügyekben az igazságügyminiszter (vagy a legfőbb ügyész) tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, aki dönt az ügyben, és nem kell figyelembe vennie az előterjesztő döntési javaslatát. Az államfő a kegyelmi határozatához – akár elutasítja, akár jóváhagyja – nem köteles indokolást fűzni, és nem is szokott. A kegyelmi határozat viszont csak akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi miniszter ellenjegyzi. Ha a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnök elutasította, annak felülvizsgálatára nincs mód. A kérelmezőnek azonban lehetősége van újabb kegyelmi kérelmet benyújtania. A kegyelmi eljárások körébe tartozik még a közkegyelemre (amnesztiára) és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kötelező kegyelmi eljárása. Előbbit, az amnesztiát nem az államfő, hanem az Országgyűlés gyakorolja törvény útján, és általában csak a csekélyebb súlyú, illetve gondatlan bűncselekményekre terjed ki. A kötelező kegyelmi eljárás jogintézményét pedig az hívta életre, hogy miután az Orbán-kormány 2012-ben bevezette a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést (TÉSZ), az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy az nem egyeztethető össze az embertelen bánásmód tilalmával, ezért be kellett utóbb építeni a rendszerbe azt a kegyelmi eljárást, amely úgy néz ki, hogy az elítéltről 40, szabadságvesztésben kitöltött év után összeállítanak egy kockázatelemzési jelentést, amit egy öt bíróból álló, eseti kegyelmi tanács megvizsgál, majd javaslatot tesz az igazságügyminiszternek, aki az állásfoglalással egyező tartalommal felterjeszti a kegyelmi kérelmet az államfőhöz, aki saját belátása szerint dönt az ügyben. Elutasítás esetén az eljárást a továbbiakban kétévente meg kell ismételni. |
