A keddi miniszteri eskütételek révén személyekkel, Orbán Viktor miniszterelnök beszéde alapján pedig tartalommal is megtöltött, sőt célkitűzésekkel is ellátott, minden eddiginél hierarchizáltabb kormányszerkezet egyik legfontosabb, újonnan létrehozott eleme lesz a Védelmi Tanács. Érdemes megismerkedni ezzel a szervvel, mivel fontos feladata lesz a következő négy évben. Főleg azután, hogy a miniszteri eskütételek után az alig néhány órával azelőtt a Parlamentben elfogadott, majd Novák Katalin államfő által gyorsan aláírt tizedik Alaptörvény-módosítás nyomán a kormányfő az ukrajnai háborúra hivatkozva elrendelt veszélyhelyzetet hirdetett.

Mihez kell Orbán Viktornak az újabb veszélyhelyzet? Végigvettük a lehetőségeket

Huszonnégy órát sem adott magának és a kormánynak Orbán Viktor arra, hogy bejelentsék az első intézkedéseket, amelyeket az ukrajnai háború miatt szerda nulla órától életbe lépett veszélyhelyzet jegyében meghoznak. A tervek nyilván jó ideje megvannak, már csak a körítés kellett ezek bevezetéséhez. Hogy pontosan mit találtak ki, egyelőre nem tudni, azért megnéztük, mi jöhet szóba.

A Védelmi Tanács működését, feladat- és hatásköreit illetően fontos részletek derülnek ki a kedden, nem sokkal éjfél előtt a Magyar Közlönyben megjelent 1260/2022. kormányhatározatból, amely az új Orbán-kabinet struktúrájához alakította a kormány ügyrendjének szabályozását. A határozatból egyértelművé válik, hogy az új szervezet, a Védelmi Tanács a korábbi kormányzati ciklusokban megszokott, szintén fontos belső kormányzati fórum, a Nemzetbiztonsági Kabinet helyett működik. Van azonban egy fontos változás:

az eddigi kabinetet a belügyminiszter, vagyis Pintér Sándor vezette, ám a Védelmi Tanács elnöke már nem ő, hanem közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnök.

További változás, hogy az eddigi kabinetnek az elnök belügyminiszteren kívül 3 tagja volt – a miniszterelnök kabinetfőnöke, a honvédelmi miniszter, valamint a külgazdasági és külügyminiszter –, ezentúl a tanácsnak 4 tagja lesz, mivel az elnöki pozícióból kiejtett belügyminiszter is sima tag lesz, továbbá új tagként bekerül – az egyúttal a tanácsban az újonnan létrehozott titkári pozíciót is ellátó – miniszterelnöki nemzetbiztonsági főtanácsadó, viszont kikerült a testületből a kormányfő kabinetfőnöke, vagyis Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, aki 2018 elején került be tagként az akkor még Nemzetbiztonsági Kabinetbe.

Pintér Sándor az előző, hasonló testületnek elnöke volt, az újnak már csaka tagja

Veres Viktor

A kabinetfőnök kiesése az új testületből azért furcsa, mert az új kormányzati struktúrában éppen Rogán alá rendelték a polgári titkosszolgálatokat, és a friss kormányhatározat szerint a Védelmi Tanács feladatai más mellett éppen “a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért való felelősségi körökbe tartozó előterjesztésekre és jelentésekre terjednek ki.” Igaz ugyan, hogy a Védelmi Tanács ülésein az új struktúrában a Rogán tárcája alá begyűrt Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára állandó meghívottként vesz részt. Továbbá az is tény, hogy Rogán hatalma és befolyása általában is megnőtt a kormányban:

Ahogy demisztifikálódik Pintér, úgy pintéresedik el Rogán

Tizenkét évet kellett várnia Orbán Viktornak arra, hogy meggyengítse Pintér Sándort, akire fideszes körökben mindig is gyanakvással tekintettek. Igaz, a fideszesek körében ma már legalább annyira gyanakodva tekintenek a háttérbe vonult, de befolyásossá vált Rogán Antalra, mint régen Pintérre. A mítoszok mindkettőjüknél működnek, a váltás politikailag ezért is tökéletes.

A hvg.hu forrásai szerint éppen ennek politikai "ellensúlyozására" hozta Orbán Viktor azt a döntést, hogy Rogánt nem ülteti be a Védelmi Tanácsba, amelynek – annak ellenére, hogy valójában politikai csúcsszerv – erős szakmai jelleget kíván adni a kormányfő azzal, hogy a védelempolitikával kapcsolatos szakterületek – honvédelem, külügy - és belügy – minisztereit emeli oda tagnak. Vagyis Rogán látványos kihagyása a testületből egyfajta "hangulatjavító" intézkedés lehet, ellensúlyozandó a polgári titkosszolgálatok Rogán hatáskörébe utalása miatti politikai hullámokat. Emellett információink szerint Rogán "kihagyása" gesztus volt a titkosszolgálatok körüli hatáskörvitából vesztesen kikerült Pintér Sándor belügyminiszter felé.

Mindez azonban csak látszólag okoz hátrányt Rogán Antalnak, hiszen ugyanez a kormányhatározat szól arról is, hogy létrejön egy újabb testület a kormány mellett, a Nemzetbiztonsági Munkacsoport. Ez – valamint a Honvédelmi és Rendészeti Munkacsoport – a Védelmi Tanács döntés-előkészítő szerveként működik, vagyis "javaslatot tesz a Védelmi Tanácsnak a nemzetbiztonság védelme érdekében szükséges feladatokra és intézkedésekre, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását". Ennek a testületnek pedig – a honvédelmi és a belügyminiszter, a Honvédség parancsnoka, valamint a titkosszolgálatok vezetői mellett – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter vagy az általa delegált személy is tagja, sőt a vezetője is a Rogán Antal miniszter által kijelölt személy.

Jól látható az is, hogy

a Védelmi Tanácsba újonnan bekerülő nemzetbiztonsági főtanácsadó viszont ez alapján jelentős befolyással bíró személy lesz, ám kiléte egyelőre nem ismert.

Az előző ciklusokban a 2014-ben még miniszteri posztra is ácsingózó Bakondi György volt Orbán Viktor belbiztonsági főtanácsadója miniszterelnöki megbízottként, de ez egész más, mint a nemzetbiztonsági főtanácsadó újonnan létrehozott posztja. A hvg.hu információi szerint elképzelhető, hogy Orbán a Védelmi Tanácsba bekerülő új tagnak, nemzetbiztonsági főtanácsadójának Kovács Józsefet választja. Ez annyiban nem lenne meglepő, hogy az elmúlt ciklusban, 2018–2022 között a Miniszterelnöki Kormányirodán dolgozott: a 2018 májusában megalakult kormányzati “hírszerzési központ”, a NIÁT-nak rövidített Nemzeti Információs Államtitkárságot vezette. A közvetlenül a miniszterelnök alatt működő, a titkosszolgálatoktól függetlenül működő NIÁT koordinálta a hírszerzéssel összefüggő kormányzati feladatokat. Legalább ennyire fontos elem, hogy Kovács 2012-2018 között a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója volt, az azt megelőző évtizedekben pedig a Honvédségnél törzstiszti és parancsnoki beosztásokat látott el, többek között a magyar KFOR kontingens parancsnokaként is szolgált.

Orbán titkos szolgái: intrikák és botrányok

Másfél milliárd forintért alakított ki a kormány egy kríziskezelő hírszerzési központot, amelyet az Információs Hivatalt is irányító Szijjártó Péter miniszter adott át. Létjogosultságát részben a megszaporodó kibertámadásokkal indokolták. Bár ez alapján úgy tűnhet, hogy a nemzetközi trendekkel mozog együtt a kormányzat, a hazai titkosszolgálatokat - a katonait kivéve - még mindig a régi idők iskolája, a széttagoltság jellemzi.

A nemzetbiztonsági főtanácsadói posztra korábban az Azonnali.hu Orbán Balázst emlegette esélyesként, de később a hvg.hu megtudta: Orbán Balázs marad a kormányfő politikai igazgatója. Ettől Orbán Balázs akár még nemzetbiztonsági főtanácsadó is lehet persze, de nem erre utal a kormányhatározat azon passzusa, amely markánsan megkülönbözteti a két posztot, hiszen rögzíti: “a miniszterelnök politikai igazgatója tanácskozási joggal részt vesz – a Védelmi Tanács kivételével – valamennyi kabinet munkájában”.

A kormányfő politikai igazgatója Orbán Balázs marad, de több jogkört kap

Orbán Balázs továbbra is a miniszterelnök politikai igazgatója marad – erősítette meg Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke a hvg.hu-nak. A Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnökeként is dolgozó Orbán az új kabinetstruktúrában az eddiginél szélesebb jogosítványokkal bír majd.

A kormányhatározat “a kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozó fórumaként” nevesíti a Védelmi Tanácsot, amely elődjének, a Nemzetbiztonsági Kabinetnek már eddig is széles spektrumú feladat- és hatáskörét megörökölte, sőt újabb részterületeket kapott. A korábbi 19 mellé 4 másik illetékességi területet rendelt Orbán Viktor a tanács hatáskörébe. Az alábbi felsorolásban félkövérrel jelöltük az új területeket:

• a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása,
• a polgári hírszerzési tevékenység irányítása,
• a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolása,
• a bűncselekmények megelőzése,
• a büntetés-végrehajtás,
• az élet- és vagyonbiztonság védelme,
• a határrendészet,
• a honvédelem,
• az idegenrendészet és menekültügy,
• a katasztrófák elleni védekezés,
• a kábítószer-megelőzés és kábítószerügyi koordinációs feladatok,
• a közbiztonság,
• a közlekedés-rendészet,
• a közterület-felügyelet szabályozása,
• a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítése,
• a külföldre utazás szabályozása,
• a minősített adatok védelmének szakmai felügyelete,
• az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonsága,
• a rendészet,
• a szabálysértési szabályozás,
• a terrorizmus elleni küzdelem,
• a védelmi és biztonsági feladatokhoz kapcsolódó központi beszerzések,
• a védelmi fejlesztések.

Vannak dolgok, amelyek viszont nem változtak. Ahogy korábban a Nemzetbiztonsági Kabinetre, úgy a Védelmi Tanácsra is igaz, hogy a kormány napirendjén szereplő előterjesztéseket és jelentéseket valamennyi miniszter (és a miniszterelnök politikai igazgatója) meg kell kapja, kivéve a Védelmi Tanács által tárgyalt előterjesztéseket és jelentéseket. Így a kormánytagok egy jelentős része továbbra sem értesülhet részletesen és közvetlenül a fenti mintegy kéttucat fontos témába vágó döntés-előkészítő iratok tartalmáról. A kormány ügyrendjéről szóló frissített kormányhatározat alapján szintén nem változott, hogy a Védelmi Tanács mellett kormányzati politikai döntéshozó csúcsszerv még a Stratégiai és Családügyi Kabinet, a Gazdasági Kabinet és a Nemzetpolitikai Kabinet.