A belügyminiszter bizottsági meghallgatásán nem árulta el, kinek a kezébe kerül a tárcán belül az egészségügy, de az biztos, hogy Pintér nem akar a gyógyító munkában részt venni. A hálapénzt elfogadó orvosok komoly rendőri intézkedésekre számíthatnak, az állami szakellátásra is kiterjesztené az időpontfoglalás lehetőségét, és a hosszú várólistákat elfogadhatatlannak tartja. Pintér hadat üzenne a növekvő alkoholfogyasztásnak és dohányzásnak is.
Jól mutatja Pintér Sándor összetett szerepét az új kormányzati struktúrában, hogy rövid idő alatt három bizottsági meghallgatáson is részt kellett vennie szerdán a Parlamentben. Délelőtt előbb a honvédelmi és rendészeti, utána a kulturális, majd végül a népjóléti bizottság előtt számolt be arról, mi várható tárcájánál a következő négy évben, különös tekintettel az egészségügyre.
Pintér Sándor beszédében először is köszönetet mondott a terület korábbi vezetőinek, szerinte Balog Zoltán és Kásler Miklós volt erőforrás-miniszterek olyan alapokat hoztak létre, amire lehet építeni. Majd azzal folytatta, hogy szerinte jó kezekbe került a terület, a Belügyminisztériumban ugyanis a „közös gondolkodás mellett határozott és jó a végrehajtás”.
Mindezt a szerteágazó területet azonban nem egyedül szeretné vinni,
törzsi vezetést szeretne, ahol mindenki hozzájárulhat az eredményes munkához.
Pintér – katonás – elvi alapjai a vezetésben nem változnak: megfelelő előkészítés, szervezés és végrehajtási rend. Ez azonban csak jogi alapokon történhet meg, valamint a teljesítményértékelés és a visszaellenőrzés is nélkülözhetetlen. Informatikai fejlesztés is szükséges, modernizálni szeretné a szervezetet.
Iszunk és dohányzunk
A kormány eddigi kommunikációjához képest némi meglepetést okozott, hogy Pintér a civil szervezeteknek is komoly szerepet szán, nem ért ugyanis azzal egyet, hogy a szociális segítségnyújtás állami monopólium.
A miniszterjelölt úgy gondolja, az társadalmi összefogást igénylő tevékenység, melyben szerepe van az egyházaknak, a civil szervezeteknek, kis közösségeknek, önkormányzatoknak, végső soron a családoknak is. A Belügyminisztérium ehhez a jogszabályok megalkotásában, eszközi támogatással és szervezéssel tud ehhez hozzájárulni, de kiemelten számítanak a történelmi egyházakra és a civilekre. Pintér külön kitért a fogyatékkal élőkre, velük kapcsolatban azt szeretné elérni, hogy minimálisan 60-70 százalék legyen a foglakoztatási ráta.
A régi-új miniszter ezután tért át a legnagyobb vitát kavart témára, az egészségügyre: „Nem akarok a gyógyító munkában részt venni, rendszereket kívánok kialakítani, szervezni szeretnék, az ismereteket pedig úgy megosztani az orvosokkal, hogy az egy jobb egészségügyi ellátást eredményezzen”.
Pintér Sándor statisztikákat is hozott magával, az egyik legnagyobb problémának azt tartotta, hogy a magyarok egészségben töltött éveinek száma sokkal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. Nőknél ez mínusz 7-10 év, a férfiaknál „a felső határt el sem merte mondani”. Konkrét példaként említette, hogy a nőknél a dohányzás és az alkoholfogyasztás is emelkedik, ezen csak az emberek hozzáállása tud változtatni, de itt is kiemelt szerepet szán a civileknek.
Az egészségügyi dolgozók új jogállási törvénye szerinte jó irány, de a szakdolgozók tekintetében van még mit változtatni, főleg a diplomás szakdolgozók, és a súlyos betegeket ápolók helyzetén kell javítani. A hálapénz kivezetése ugyan megtörtént, de sokan ezt nem veszik figyelembe.
„Van egy orvosi réteg, mely megpróbálja kijátszani: rendőri eszközök bevonásával kívánunk eredményt elérni” – szögezte le Pintér, aki szerint
a hálapénz egy belső rákos daganat az egészségügyben.
Az egészségügy számíthat arra is, hogy a minisztérium jobban fogja ellenőrizni a források felhasználását, és az orvosok minőségellenőrzése is sorra kerül. Pintér külön említette az orvosi továbbképzés fontosságát. A következő négy évben megerősítené a népegészségügyet, racionalizálná az ügyeleti rendszert, és mindenképpen fejlesztené a digitális rendszereket. A szakellátásban szeretné, ha ugyanúgy időpontot tudnának foglalni a betegek, mint a koronavírus-oltásoknál.
„Az EESZT-t is tovább kell fejleszteni, ezen belül a megelőzéstől a gyógyító tevékenységig minden fázis végig kísérhető legyen” – mondta Pintér, aki kibővítené a telemedicinát, már a háziorvosi rendszerben is. Konstruktívan állt a szakmai szervezetekhez is, mindenképpen együtt szeretne működni a kórházigazgatókkal, a kollégiumi tanácsok vezetőivel, a Magyar Orvosi Kamarával és a Magyar Gyógyszerészeti Kamarával is.
Az alapellátásban részt vevőknek kötelező lesz csatlakoznia az EESZT rendszerhez, és az informatikai rendszereket is egységesíteni kell.
A BV is beszállhat a gyermekétkeztetésbe
Kérdésekre válaszolva Pintér Sándor a gyermekélelmezéssel kapcsolatban azt mondta, hogy bár a jelenlegi gyakorlat jó, meg kell keresni azokat a kistelepüléseket, ahol ezt közmunkával meg tudják oldani, míg a nagyvárosokban csak vállalati keretek között lehet elképzelni. Akár a büntetés-végrehajtás is segíthet az alapanyagok előállításában.
Egészségügyi területen sokszor éri az a vád a kormányt, hogy titkolózik. Pintér szerint ez azért is nehéz kérdés, mert létezik GDPR és orvosi titoktartás is, aminek betartása nem nevezhető titkolózásnak, a többi adatot viszont nyugodtan nyilvánosságra lehet hozni.
Változások várhatók a kórházak működésében is, legalábbis erre utalt Pintér, amikor kiemelte, hogy eddig szabad lehetőségük volt a kórházigazgatóknak, milyen osztályokat üzemeltetnek az adott intézményben. Ez azonban nem mindig esett egybe a betegek és az orvosok számával és szakképzettségével. Ezt összhangba kell hozni – meg kell nézni, hány beteg van, és őket egy adott körzetben hogyan lehet ellátni. Azt ugyanakkor kiemelte, hogy
minden kórházban szeretne sürgősségi és szülészeti ellátást.
„Az ideális betegszámot és az ideális orvosszámot kell eltalálni, akkor lesznek a betegek biztonságban” – mondta Pintér, aki szerint túl kevés szó esik magukról a betegekről.
Az OKFŐ teljesítményével elégedett, megfelelő színvonalon illeszkedett be a magyar egészségügyi rendszerbe, ami a jelenlegi vezetőknek is köszönhető. Jó példaként említette a praxisközösségeket is.
A belügyminiszter kifejezetten elégedetlen az egészségügyi statisztikákkal, példaként az orvosok számát említette. Amikor ugyanis a pandémiában meg akarták nézni, hány orvos mozgósítható, kiderült, hogy azt sem tudták, hány orvos praktizál valójában Magyarországon.
„A MOK tagjainak száma 34-36 ezer között mozog, a KSH adatok viszont lényegesen kevesebbet mutatnak. Megint más számokat kapnak a NAV-nál, és akkor is, ha a gyógyszerészeket kérdezzük meg, hány orvosnak van orvosi pecsétje, hány ír fel receptet. Ha megkérdezik az államigazgatást, ők is más számokat mondanak, ugyanez igaz a Magyar Államkincstárra is – ők például 18 ezer orvosnak utalnak pénzt” – sorolta Pintér.
"Ezeket rendbe kell tenni, pontosan szeretném tudni, hány orvos praktizál Magyarországon, mert ez betegbiztonsági kérdés" – tette hozzá.
A belügyminiszter megismételte korábbi meghallgatásán elmondottakat, miszerint azt tudja ígérni, hogy nem ígér semmit, és azt betartja. Azt ugyanakkor elismerte: eddig sem unatkozott, ez a későbbiekben sem fog változni.
A népjóléti bizottság a szavazáson 10 igen és 3 nem ellenében támogatta Pintér Sándor miniszteri kinevezését.
Pintér Sándor: Továbbra is Maruzsa Zoltán felel a közoktatásért
