A fideszes Vigh László a népszavazásról szóló vitát azzal zárta le, hogy a tartalom helyett inkább politikai kontextusban arról beszélt: a baloldal nagy vereséget szenvedett a választáson, és most attól fél, hogy a népszavazáson nem mennének el elegen. Továbbá arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány 4 év alatt a kormányfő ígéretének megfelelően egymilliónál is több munkahelyet teremtett.

A DK-s Gréczy Zsolt sem a témához szólt hozzá, csak megjegyezte, hogy "ha a Fidesz ennyire antikommunista", akkor megszavazhatná az ügynökakták nyilvánosságát.

A KDNP-s Nacsa Lőrinc a napirendi pont tényleges témájára is kitért, az álláskeresési járadék folyósításának meghosszabbítására, de ehhez végül nem szólt hozzá érdemben, hanem csak arról beszélt, hogy a kormány leszorította a munkanélküliséget, és a munkahelymegőrzésben, illetve a munkahelyteremtésben érdekelt, mert "a szociális háló első eleme a munka".

A KDNP-s Nacsa Lőrinc a Karácsony-féle népszavazási témánál a kormány saját, a mostani választással együtt megrendezett, de végül érvénytelen "gyermekvédelmi" népszavazásának nagy támogatottságát emelte ki.

Apáti István, a Mi Hazánk politikusa a témához hozzászólva arról beszélt, mintha a népszavazást kezdeményező ellenzéki pártokon belül egyesek megfutamodtak volna a kezdeményezés elől. Hozzátette: szerinte a Mi Hazánk a két szélsőség között az egyetlen normális álláspontot képviseli. Szerinte ugyanis szélsőség, hogy a Fidesz ragaszkodik a 3 hónapos álláskeresésijáradék-időhöz, és szerinte az is szélsőség, amit az ellenzék sürget, a mindenféle differenciálás nélkül adható 9 hónapos időtartam. Ezzel szemben a Mi Hazánk differenciáltan növelné az időtartamot.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel felvetette, hogy valahogy a kormány is mintha kihátrált volna a Fudan Egyetem ügye mögül, mindenesetre amíg a népszavazás húzódik, addig se kell foglalkoznia a Fidesznek azzal, hogy esetleg mégis kollégiumi helyeket építsen a magyar egyetemistáknak. Z. Kárpát Dániel az álláskeresési járadék ügyére áttérve kiemelte: a szociális, állami rendszer most 3 hónap után "kiveti, elhagyja" az embereket, ami megengedhetetlen. Hozzátette:

Az átlagos álláskeresési idő Európában 14 hónap, ehhez képest a magyar szociális háló most 3 hónapig él, és arról vitatkozunk, hogy legyen-e 9 hónap."

A következő felszólaló az MSZP-s Komjáthi Imre, aki a népszavazás apropóján arról beszélt: a most éppen elbocsátandó Tungsram-dolgozóknak is sokkal jobb esélyeiek lennének, ha nem 3 hónapra, hanem 9 hónapra járna az álláskeresési járadék. "Senki nem gondolja komolyan, hogy jobb segélyből élni, mint rendes fizetésből, de ehhez esélyt kell adni a munkakeresésre." Azt is mondta, a Fudan "luxusegyetem" helyett a magyar fiataloknak szállást kínáló Diákvárost" támogatja. 

A KDNP-s Hollik István szerint a jogi helyzet egyértelmű: az Országgyűlés nem tehet mást, mint megszavazza a népszavazás kiírását. Ugyanakkor megjegyezte, hogy észrevétele szerint az ellenzék nem egységes ebben a kérdésben. Hollik ezután egy merész átkötéssel a népszerű Mátrix című film és a mostani magyar valóság párhuzamáról, "alternatív DK-s valóságról" is beszélt.

Az LMP-s Csárdi Antal a felszólalásában kitért a referendum másik kérdésére is, amely az álláskeresési járadék folyósításának 9 hónapra hosszabbításáról szól. Azt mondta: a mostani, 3 hónap nem elég semmire, "nem tisztességes a bajba jutott embertársainkkal".