Csökken az állami költés a médiában, így azokat a termékeket, amelyek az amúgy torz piacon még az átlagosnál is rosszabbul muzsikálnak, nem feltétlenül áll érdekében finanszírozni a NER-elitnek, elsősorban Mészáros Lőrincnek. Ezzel magyarázható a Pesti TV dicstelen vége, de vannak még olyan kormánypárti médiatermékek, amelyek a közeljövőben hasonló sorsra juthatnak.
„Régi mondásom volt, hogy “a magyarok nem értenek a sörfőzéshez és a sajtkészítéshez, a Fidesz pedig nem ért a médiához”. Azóta annyi történt, hogy mi magyarok egész jól megtanultunk sört és sajtot készíteni…” – írta kedd délelőtt közösségi oldalán Huth Gergely, a Pestisracok.hu főszerkesztője, a Pesti TV programigazgatója. A bejegyzést nem volt nehéz dekódolni: Huth szerint a Fidesz régen sem értett a médiához és most sem ért. Kritikája a saját és kollégái szemszögéből persze érthető, hiszen július elsejétől megszűnik a Pesti TV, ami leginkább az ő nevéhez köthető. A megszűnésről pedig nem ők, hanem a tulajdonosok, a fideszes médiatér egyik nagyágyújának számító Vaszily Miklós és a veszteséges Pesti TV-be több százmillió forintot pumpáló felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc dönthetett.
A Pesti TV megszűnése ugyanakkor nem érhette váratlanul az ott dolgozókat, legfeljebb csak az lepte meg őket, hogy a csatorna bezárásáról szóló döntés a választások után ennyire gyorsan bekövetkezik. Persze ez is viszonylagos, hiszen a kormányközeli Mediaworks kiadásában megjelenő focis lap, a FourFourTwo magyar változatának megszűnését öt nappal a választás után jelentette be annak főszerkesztője, Szöllősi György. Igaz, akad némi különbség a százmilliókat felemésztő Pesti TV és a focis magazin között: utóbbinak 12 éve volt arra, hogy bebizonyítsa a piacképességét, előbbinek két esztendő sem. És a már integrált szerkesztőségként működő Pesti TV és a Pestisrácok.hu dolgozók közül is többen azt remélték, hogy a televízió tulajdonosai legalább megvárják a csatorna kétéves születésnapját, azaz csak 2022 őszén döntenek annak további sorsáról.
A 2020 szeptemberében alakult Pesti TV a már régóta működő Pestisrácok.hu portálból fejlődött ki. Azt, hogy a fideszes médiavilág sosem volt igazán egységes, és néhány szereplője kifejezetten nem kedveli egymást, Huth karrierje is jól példázza, hiszen azután hozta létre többedmagával a Pestisrácok.hu-t, hogy összerúgta a port Széles Gáborral, a Magyar Hírlap tulajdonosával, és így el kellett jönnie a laptól, ahol főszerkesztő-helyettesként dolgozott, és az akkor még működő Echo Tv-től, ahol műsorvezető volt. A nagy lehetőség mégis hat évvel a Pestisrácok.hu alapítása után kacsintott rá Huthra és társaira. Ehhez persze megfelelő politikai helyzet is kellett: a legutóbbi önkormányzati választások után a Fideszben ráébredtek arra, hogy baj van a fiatalokkal, akik nem ismerik a 2010 előtti világot, és már nem hat rájuk a gyurcsányozás. A kormánypártnál attól tartottak, hogy a baloldal elszipkázza a fiatal generációt, ráadásul a belső felmérések is baljós képet festettek, úgy tűnt, a Fidesz nem találja hangot ezzel a generációval. Egy ilyen politikai helyzetben kaptak Huthék lehetőséget arra, hogy bizonyítsák: ők meg tudják szólítani a fiatalokat. Erős politikai hátszelükre utalhat, hogy Rogán Antal kifejezetten támogatta a projektet.
Ezért aztán a "pesti srácok" kezdetben pénzhiányban sem szenvedtek. A pénzügyi forrást Mészáros Lőrinc biztosította, pontosabban egy olyan bizalmi vagyonkezelő, amely a felcsúti milliárdoshoz tartozik. A tartalmat Huth Gergely és kollégája, Szenvedi Zoltán közös cége, a Gerillapress állította elő, a stábot is ők fizették. Néhány hónappal az alapítás után ez a felállás már konfliktushoz vezetett a tartalomgyártók és a finanszírozók között, nem találták a közös hangot. A feszültség 2021 nyarán a nyilvánosság előtt is ismertté vált: kisebb botrány tört ki, amikor a médiapiaci szaklapnak, a Média1-nek egy informátor arról számolt be, mennyire pazarlóan működik a Pesti TV. Az informátor által megszellőztetett információk alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a műsorgyártó Gerillapress nem bánik túl jól Mészárosék pénzével. Huth tagadta, hogy nem kezelnék megfelelően a pénzügyeket. Bár kiszivárgott az is, hogy a Gerillapress késve fizeti ki a munkatársakat, Huth akkori nyilatkozatai szerint ez nem a felelőtlen gazdálkodásuk miatt van, hanem a kata adónem szabályainak változása hozta őket nehéz helyzetbe.
Vaszily Miklós tavaly júliusban belső vizsgálat indított, amely arról győzhette meg a tulajdonosokat, hogy a Média1-nek szivárogtató informátornak igaza lehet, és voltak olyan költések, amelyek a tulajdonosoknál is kiverték a biztosítékot – a bennfentesek költséges stábvacsorákról, bulikról, a Pesti TV-nek vásárolt, de a Pestisrácok stábja által is használt technikai eszközökről és hasonlókról pletykáltak. Ezek a pletykák valószínűleg nem voltak alaptalanok, merthogy a belső vizsgálat eredményeképpen tavaly ősszel a tulajdonos átszervezte a csatorna működését, és éppen azt a gyártást vette ki Huthék kezéből, ami a legtöbb pénzt nyelte el. Onnantól fogva nem Huthék cége, a Gerillapress gyártotta a műsorokat, hanem a műsorgyártásban régi motorosnak számító IKO Holdinghoz tartozó IKO Broadcast Centrum Kft. A műsorvezetők és szerkesztők ugyanakkor maradtak a Gerillapressnél, még a tartalmi koncepcióba se szóltak bele Vaszilyék, de a gyártásban részt vevők (operatőrök, vágók stb.) átkerültek az IKO-hoz.
A tulajdonos és Huthék között azonban nemcsak a pénzek miatt keletkezett feszültség, hanem az elvárt nézettség miatt is. A Pesti TV hiába volt már több kábelszolgáltató portfóliójában, nem muzsikált valami jól, a Média1 rendre lesújtó nézettségi adatokat közölt a Nielsen kutatócég adataira hivatkozva. Voltak, akik abban bíztak, hogy ha a csatorna bekerül a Digi kínálatába, akkor a nézettség javul majd. Ám ez sem így történt.
Huth Gergely viszont határozottan tagadta, hogy baj lenne a nézettséggel. Akkor és azóta is olyan, a Századvég által készített felmérésekre hivatkozik, amelyek szerint a nézettség jó volt. Hivatkozott például a Századvég 2020 tavaszán készített felmérésére, mely szerint a politikafogyasztó országos közönség 18 százaléka, mintegy másfélmillió fő nézte rendszeresen, de legalább hetente egyszer a Pesti TV-t, közel fele-fele arányban hagyományos televízión, illetve a weboldalukon és a közösségi médiában. Huth most, a bezárás után is értetlenkedve figyeli, miért lehet akkora szakadék a Nielsen és a Századvég mérése között, de mint azt a hvg.hu-nak kifejtette: tudomásul vette, hogy a tévés piac a Nielsen méréseit vette alapul. Ez pedig azt is jelenti, hogy ha a Nielsen alacsonyan méri a csatornát, akkor a reklámbevételek is alacsonyak. Lényegében erre, tehát az alacsony reklámbevételre hivatkozva döntöttek most a tulajdonosok a tévé bezárása mellett, amit Huthék is kénytelenek tudomásul venni. Ráadásul Huth szerint a Pesti TV bezárása a Pestisrácok.hu fennmaradását is veszélyezteti, miután ez egy integrált szerkesztőség.
A fideszes vagy a kormánypárt politikai nézeteit osztó médiumokat a kívülállók homogénnek látják, pedig ez a világ sem az. A központosítás természetesen érezhető a kormánypárti álláspontnak ellen sosem szegülő tartalomban – elsősorban a fideszes médiaholding, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá tartozó médiumoknál –, ugyanakkor a belháborúk, rivalizálások is elég gyakoriak. Amikor például Mészáros Lőrinc lett a tulajdonosa az azóta már megszűnt Echo Tv-nek és a feleségét tette meg a tévé irányítójának, akkor konfliktusok keletkeztek Mészáros Beatrix és a tévé néhány szakmai vezetője között, utóbbiak később el is jöttek az Echótól. Majd amikor a 2018-as választások után Simicska bedobta a törölközőt, és a Hír Tv-t újra elfoglalta a Fidesz, akkor ezt azokkal a médiaszakemberekkel tette, akik korábban Mészárosék miatt hagyták ott az Echót – ez a kör a fideszes médiaterét több évtizeden át meghatározó Liszkay Gábor embereiből állt. Így nem csoda, hogy a Hír Tv visszafoglalása után a Hír Tv és az Echo Tv között is kiéleződött a rivalizálás, amit végül előbbi élt túl.
De később sem voltak súrlódásoktól mentesek ezek a viszonyok. Amikor például a Pesti Tv koncepciója elkezdett kialakulni, akkor a KESMA alatt működő Hír Tv legismertebb műsorából, az Informátortól csábított át médiamunkásokat, ami értelemszerűen a Hír Tv-s vezetésnek nem tetszett. A fideszes médiatérben mozgók akkor ezeket a mozgásokat úgy ítélték meg, hogy két, egymástól eltérő koncepció versengett akkoriban a kormánypárti sajtó irányításában. Az egyik a konzervatívabb, de a fideszes propagandagépezethez katonásan igazodó vonalat képviselte (ehhez a vonalhoz sorolták akkoriban a KESMA vezetését), míg a másik irányt a rugalmasabb, szabadabb, de sokkal kevésbé konzervatív tartalmakban hívő tábor vitte, a Pesti TV ez utóbbihoz tartozott. És ekkoriban úgy tűnt, hogy a propagandáért felelős Rogán Antalhoz is ez áll közelebb. Ebben az “ütközetben” a KESMA akkori irányítója, Liszkay Gábor elvérzett, érdemei elismerése mellett nyugdíjazták.
És bár a KESMA időközben szintén Mészáros-érdekeltséggé vált (2020 nyarán Mészáros jogi képviselőjére írták át az alapítvány alapítói jogait), nem minden kormánybarát sajtótermék került be a holding alá. Azonban még ez a “maradék” sem független Mészárostól, aki kerülőúton, a reklámokat értékesítő Atmédia révén jelenik meg a mátrixban. Bár a Pesti TV-nél nyilvánvaló, hogy Mészáros pénze van benne, vannak olyan médiumok (ilyen például a Rádió1, a Manna FM is), amelyek a Pestisrácokhoz hasonlóan nem a KESMA ernyője alatt működnek, a reklámokat értékesítő partnercég miatt mégis a NER-hez vannak bekötve.
De említhetjük az Indexet is, amely ugyan nem KESMA-termék, de ma már kiszivárgott beszélgetésekből tudható, hogy lényegében Mészáros a finanszírozó. Azt hihetnénk, hogy a nemzet pénztárosa végtelen pénzügyi erőforrásokkal rendelkezik, és számolatlanul önti a pénzt a kormányhoz lojális sajtóba, a valóságban azonban a fideszes pénzcsap előtt is sorban állás és versengés van. Ez az oka annak, hogy bár a Pesti TV alapításakor úgy tűnt, Rogán Antal támogatásával a hátuk mögött Huthék nyugodt évekre rendezkedhetnek be, valójában egy olyan, az állami szereplők által eltorzított médiakörnyezetben tevékenykedtek, ahol – bármilyen abszurdnak is tűnik – voltak bizonyos piaci elvárások, amiknek ők nem tudtak megfelelni annyi idő alatt, amennyi időt a tulajdonosok hagytak nekik.
Vaszilyék valószínűleg már hamarabb is végeztek volna velük, de a választási kampányban még minden baráti médiára szükség volt, így megvárták a választásokat, és csak azután zárták be a kaput. Az állami költések csökkennek a médiában, így egyre inkább az egyébként a közpénzből meggazdagodó NER-es oligarchákra hárul a fenntartói teher, nekik kell eltartaniuk a médiatermékeiket. Ők viszont nem akarják a kelleténél is jobban égetni a pénzt. Az állami reklámköltés növekedésének üteme már 2021-ben megtorpant és még a tavaly őszi előválasztások környékén sem növekedett jelentősen. Az állami forrásokból származó megrendelések értéke a teljes piac 13 százalékát tették ki. A fideszes médiapiacot ismerő források szerint éppen ezért nem a Pesti TV lesz az utolsó médium, aminek búcsút intenek, hasonló jövőt jósolnak például a G. Fodor Gáborhoz tartozó 888.hu-nak és a Magyar Hírlapnak is.
( Nyitóképünkön Jeszenszky Zsolt a Pesti TV stúdiójában 2020. augusztus 14-én. Fotó: MTI / MTVA / Balaton József )
