Azt ugyan nem árulta el hódmezővásárhelyi kocsmafórumán Lázár János, hogy milyen tárcát kap az új kormányban, ám sok mást igen: számított-e a választási győzelmére, mit gondol Putyin Oroszországáról, visszatérhet-e Márki-Zay Péter, tarthatóak-e a rezsiárak, kell-e Paks II. Beszélt arról is, száműzetés volt-e az elmúlt négy év, mit tanult az általa egykor leuzsorásozott Csányi Sándortól, mit evett a kormányalakító ebéden Orbánnál, és megtudtuk azt is, van-e benne tűz, vagányság.
Nem sikerült pontosan érkeznie Lázár Jánosnak a csütörtök este 7 órára meghirdetett hódmezővásárhelyi kocsmafórumra, így meg sem lephette, hogy alig ült le az ásványvize mellé, megkapta az első kérdést: Gyakran elkésik? Négyévente fordul csak elő – jött a válasz, amivel arra utalt, hogy 2018-ban, majd most május 2-án is kihagyta a parlamenti alakuló ülés előtti Fidesz-frakció-fotózást, amiért később kapott is egy vekkert Kocsis Máté frakcióvezetőtől. Lázár most elárulta, hogy Kocsis nem hitte el neki az újfent előadott kifogást, miszerint elaludt.
Lázár idei késéséből többen arra következtettek, hogy nem a kedve szerint haladnak a kormányalakításról zajló egyeztetések Orbán Viktorral. Ha így is volt, mostanra megszületett a deal, legalábbis Lázár a hvg.hu-nak azt állította: lezárultak a tárgyalások, ő már tudja, milyen feladatot kap az ötödik Orbán-kormányban, de a konkrét pozíciót nem árulta el, hiszen a bejelentést a miniszterelnök teszi majd meg. Azonban annyit elmondott a fórum végén, hogy "országépítésre mindig vállalkozom", illetve azt is megjegyezte, hogy “én bármilyen munkát, a legkisebb munkát is nagy alázattal végzem”.
Lázár János az új kormányzati szerepéről a hvg.hu-nak: Országépítésre mindig vállalkozom
Már tudja Lázár János, hogy milyen szerepet tölt majd be Orbán Viktor ötödik kormányában, de egyelőre csak annyit árult el, hogy "országépítésre mindig vállalkozom". Ez azt a korábbi hírt erősítheti, hogy valamilyen formában Lázár az építésügyért, beruházásokért felelhet majd a kabinetben.
A május 11-i, Orbán munkahelyén, a várbéli Karmelitában megtartott kormányalakító munkaebédről egyébként Lázár azt mondta, “próbáltam meghúzódni, halat ettem zöldséggel”. Jelezte, hogy mindent tud a leendő kormányról, de nem mondhatja el, a saját sorsáról is csak annyit jegyzett meg, hogy "valami lesz", amúgy pedig
nem kérték el az ebéd árát, úgyhogy valószínű, hogy a meghívotti kör tagja voltam, szóval alakul az új kormány.
Ha a pontos feladat, miniszteri megbízatás még nem is világos, az egyértelmű, hogy az előző Orbán-kabinetből kihagyott Lázár azzal szerezhetett “belépőt” a most alakulóba, hogy egyéniben legyőzte a hódmezővásárhelyi választókerületben a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Pétert áprilisban. Pedig – mint most a fórumon elárulta – nem erre számított. “Nem arra készültem, hogy győzök, inkább arra, hogy méltósággal tudomásul veszem a választók döntését”. Kétségek közt, de nem idegesen, otthon, egy kád forró vízbe merülve, 140/80-as vérnyomással (megmérte!) várta április 3-án este az eredményt.
A győzelem 2002 óta hatodik alkalommal juttatta a parlamentbe, ráadásul egyéniben, ezt a fajta megmérettetést pedig a politika, “a szakma csúcsának” tartja. A listáról szerzett mandátum szerinte egészen más. Mint mondta,
ha valaki listáról jut be, a Parlamentből a kocsival felhúzódik a Rózsadombra vagy a Svábhegyre, és nem találkozik ellenzéki választóval. Itt, Hódmezővásárhelyen viszont szembejönnek a választók, az is, aki nem rád szavazott.”
Márki-Zay Péter 2018-as polgármesteri győzelme után Lázárral például “a piacon jött szembe a valóság”. Aztán máshol is, mert szerinte “kettészakadt a város: a templomban, a teniszpályán, a nyugdíjasklubban és a családokban is felütötte a fejét a viszály, a városházán 300 embert mészároltak le, tiszta ‘50-es évek uralkodtak”. Mégis, áprilisi választási győzelme után békülni hívta Márki-Zayt, pedig az ötletért még a családja sem lelkesedett. A felesége például megkérdezte tőle, hogy normális-e. Ő viszont a helyiek és a város érdekében, ha békét nem is, de “fegyverszünetet” kötött a körzet képviselőjeként a polgármesterrel, mert “a polgárháborút le kell zárni”.
Lázár – aki Márki-Zay nevét alig mondta ki, többször csak úgy hivatkozott rá, mint “az ember” – megjegyezte: végül “technikai jellegű együttműködést kötöttek”, és közös bizottságot hoznak létre, megvizsgálva a helyi ügyeket, fejlesztéseket, melyeket képviselőként segíthet előmozdítani. A továbbra sem felhőtlen viszonyról az árulkodott, hogy Lázár megjegyezte, volna mit fölhánytorgatnia Márki-Zaynak, de nem teszi mert nagyvonalú. Szerinte “egy elbukott választásnak végzetes ára van Magyarországon, ennek a történetnek vége” – utalt Márki-Zay politikai jövőjére. Úgy véli, ez a jövő miniszterelnök-jelöltként már idén áprilisban véget ért, polgármesterként pedig – hacsak előbb a testület fel nem oszlatja magát – 2024-es önkormányzati választáson ér majd véget. Jósolt is, így:
abban biztos vagyok, hogy egy nő fogja megverni 2024-ben, és a városban legalább öt olyan nő van, aki erre képes.
Lázár a saját jövőjéről is beszélt. Azzal kezdte, hogy már több, mint 20 éve parlamenti képviselő, 27 évesen került be, és azért ez idő alatt sok minden változott, nemcsak a haja színe. Az elmúlt négy, kormányon kívül töltött évet például nem tartja “száműzetésnek”, mert a mezőhegyesi ménesbirtok és tangazdaság kormánybiztosi munkáját és a ménesbirtokot finanszírozó Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi tagságát is inspiráló feladatként élte meg. Főleg, hogy közben összebarátkozott az általa 2013-ben még az ország első számú uzsorásaként emlegetett Csányi Sándor OTP-vezérrel, agrár-nagyvállalkozóval. Sőt, tanult is tőle. Ahogy mondta,
2018-ig tanultam Orbán Viktortól, 18-tól 22-ig pedig Csányi Sándortól. Elég jó iskola ez.
Ami talán sem az elmúlt négy, sem az elmúlt húsz évben nem változott, Lázár szerint az, hogy “hajlamos vagyok a lázadásra”. Mint mondta, “ezt amúgy is csak addig szabad csinálni, amíg az ember el meri küldeni az ellenfeleit és még a saját párttársait is a p*csába”. Lázár érez még mindehhez magában “erőt, tüzet, vagányságot”, pedig az elmúlt években állítása szerint “sokat szenvedett”. Ezt csak azért nem bánja, mert “ahhoz, hogy nagy politikussá válj, sokat kell szenvedni”.
Ami a szenvedés hétköznapi, nem politikai vetületét illeti, a fórumnak helyt adó kocsma üzemeltetője arra panaszkodott Lázárnak, hogy vállalkozóként érzi “az áram piaci árát, ami a korábbinak már a 2,5-szerese”. Ő azzal nyugtatta, hogy lesz ez még rosszabb is, hiszen “a magyar ipar az elmúlt évtizedben az olcsó orosz energiával volt versenyképes”, ám az Ukrajnában zajló háború miatt “Oroszország elvágta magát Nyugat-Európától, közben Amerika maga alá gyűri Európát", és mint Lázár megállapította,
a következő 10, de akár 25 évben az Oroszországgal fennálló kooperáció gazdaságilag, társadalmilag és politikailag is ellehetetlenül.
Ez az irány Lázár szerint “súlyos tévedés”, de ha ezt valaki szóvá teszi, akkor szembe találja magát az európai “vélemény-diktatúrával”, és most ott tartunk, hogy bár Gyurcsány Ferenc annak idején azt tanácsolta, hogy az oroszokkal üzletelni kell, nem barátkozni, “ma már nemcsak barátkozni, de üzletelni sem lehet velük”. Azt ugyanakkor Lázár is elismerte, hogy az oroszok pufferzónaként tekintenek nemcsak Ukrajnára, más országokra is, ráadásul ahol egyszer ott voltak politikailag vagy katonailag, ott meg is akarják őrizni a befolyásukat. Kijelentette:
mese, hogy csak önmagukat védik, ők egy expanzív hatalom, ezért én az oroszokat veszélyesnek tartom.
Azt a “nagyvonalú nyugati hozzáállást” viszont legalább ilyen veszélyesnek tartja Lázár, miszerint “le kell válni az orosz energiahordozókról – kerül, amibe kerül”. Ezt szerinte Hódmezővásárhelyen, ahol a legnagyobb foglalkoztató orosz gázzal üzemel, és a környező kisebb településeken is nagyon nehéz megmagyarázni. Feltette a kérdést: “mondjam azt egy 100 ezer forintos nyugdíjból élő idős embernek, hogy nem számít, és majd az sem számít, hogy 1200 forint lesz egy kiló kenyér?”
Akárhogy is, Lázár szerint az energia biztosan drágább lesz a jövőben, ezért a következő 10 évben Magyarországnak át kell állni az orosz energiahordozók kiváltása érdekében másra. Itt említette meg – az ukrajnai háború hozta szankciók miatt egyelőre kérdéses sorsú, amúgy is csúszásban lévő – Paks II. beruházást, mondván: “az új atomerőművet meg kell építeni”, de arról már nem beszélt, hogy ha nem az oroszokkal, akkor hogyan, kivel és miből. Víziója szerint a felhasznált áram felét Magyarországnak atomerőműben kell megtermelnie, a másik 50 százalék nagy részét napelemparkokból kell nyerni, a fosszilis erőműveket pedig le kell állítani.
Lázár János az új kormányzati szerepéről a hvg.hu-nak: Országépítésre mindig vállalkozom
