Nem vizsgálta érdemben az Alkotmánybíróság a civil szervezet panaszát, így érvényben maradt a Háttér Társaságra az érvénytelen népszavazásra buzdítás miatt kirótt bírság. Több más, így eljáró civil szervezetet is megbüntetett velük együtt a választási bizottság, ám a többiek esetében más bírói fórumok törölték a bírságot.
Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette tanácsa (előadó: Handó Tünde) érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Háttér Társaság, az LMBTQ-jogokért kiálló civil szervezet panaszát, amely így az érvénytelen népszavazásra buzdító civilek közül egyedül kénytelen bírságot fizetni.
A Háttér jogászai ronthattak el valamit, hiszen a többiek büntetését a Kúria törölte, ebben az esetben viszont az Ab sem segített.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) április elején állampolgári bejelentések alapján öt határozatban marasztalta el azokat a civil szervezeteket, amelyek a „gyermekvédelminek” nevezett népszavazáson érvénytelen szavazásra biztatták a szavazókat. Sikerrel is jártak, mert érvénytelen lett a referendum.
Az NVB-határozatok közül az egyik 16 szervezetre szabott ki egyenként 176 400 forint bírságot, másik kettő pedig 3-3 milliót az Amnesty Internationalre és a Háttér Társaságra. További két döntés elmarasztalta e két szervezetet, valamint a Társaságot a Szabadságjogokért, de bírságot nem szabott ki.
Az NVB azzal érvelt, hogy az érvénytelen szavazásra buzdítás visszaélésszerű joggyakorlás, sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Mind az öt NVB-határozat a Kúria elé került, mert az érintettek felülvizsgálatot kértek. A jogerős döntéseket öt különböző összetételű kúriai tanács hozta. Két esetben a bírák úgy látták: a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásra alkalmatlan, mert nem érvel érdemben, miért jogszabálysértő az NVB határozata.
Ezáltal a Háttér 3 milliós bírsága, valamint az Amnesty és a Háttér bírság nélküli elmarasztalása érvényben maradt.
Két nappal később más bírák három újabb határozatot hoztak, amelyben megváltoztatták az NVB három másik döntését. Az érvelés ezúttal úgy hangzott: nincs olyan jogszabályhely, amely az érvénytelen szavazat kampányüzenetét tiltaná. Az Amnesty International nem visszaélésszerűen, hanem – alkotmányos jogával élve – közéleti véleménye kifejezéseként buzdította közösségi honlapja látogatóit érvénytelen szavazat leadására, így nem sértette meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Ez a döntés törölte az Amnesty 3 milliós és az összes érintett szervezet kisebb összegű bírságát, valamint a TASZ elmarasztalását.
Ezután a Háttér Társaság fordult az Alkotmánybírósághoz, hiszen az ő egyik bírságát nem törölték el, és hivatkozott arra, hogy a Kúria az említett három másik esetben megváltoztatta az NVB döntését. Az Ab viszont pénteken úgy ítélte meg: az, hogy a Kúria hasonló ügyekben másképp döntött, nem vehető figyelembe, mert a bírák minden ügyben a konkrét felülvizsgálati kérelem tartalmához vannak kötve. Annak megítélése viszont nem az Alkotmánybíróság hatásköre, hogy a Háttér Társaság felülvizsgálati kérelmét a Kúrián jogosan minősítették-e elbírálásra alkalmatlannak, mert az Ab kizárólag az Alaptörvény megsértése esetén járhat el, és ilyet itt nem lát.
Mivel a Kúria nem teszi közzé a hozzá benyújtott kérelmeket, nem lehet tudni, hogy mi volt a különbség ezek között, ami miatt három kúriai tanács elfogadta a civil szervezetek minden érvét, míg két másik beadványt két másik tanács elbírálásra alkalmatlannak minősített. Ami biztos: a Háttér Társaságon rajta maradt a 3 milliós bírság, de egy április 15-i közös közleményben az olvasható,
hogy a megbírságolt szervezetek szolidárisak egymással, ezért közösen fizetik ki a bírságot.
Megbírságolják az érvénytelen népszavazásra buzdító civil szervezeteket
