Lebontottuk a kétharmadot, folytassuk! – ilyen forgatókönyve volt az ellenzéknek, de ennél rosszabbra nem készült. A választási eredmény után ezért sokkos állapotban keresi a hat párt és az egyéniben is kikapó Márki-Zay Péter a kudarchoz vezető okokat. A hibák feltárásánál is nehezebbnek tűnik a folytatás kérdése: lehet-e, és érdemes-e az eddigi keretek közt politizálnia az ellenzéknek.
A Fidesz propagandája, Gyurcsány Ferenc és az ő “kavarásai”, Márki-Zay Péter makacssága, az ukrajnai háború, az “elolvadt” Jobbik, a kampányból elvesztegetett két hónap, és az a kampány, ami végül megvalósult, valamint az alapprobléma, a Fidesz kreálta, neki lejtő választási rendszer – ezeket az okokat emlegetik most a vereségre az ellenzéki pártok kampánystratégái és politikusai, akik még sokkos állapotban vannak azután, hogy a Fidesz–KDNP ennyire magabiztos kétharmados parlamenti többséget szerzett vasárnap a választáson.
Orbán bemutatta, mit várhatunk az újabb kétharmadától, Márki-Zayt megtagadták a szövetségesei
A magas részvételi arány idén már nem tévesztette meg az ellenzéket, láthatóan mindenki tisztában volt vele, hogy vereség lehet a vége a vasárnapi választásnak. Ekkorára viszont talán sem ők, sem a Fidesz nem számított.
Voltak pártvezetők, politikusok, akik már le is vonták a tanulságot, néhányan a felelőst is megtalálták:
- „Nem vitatjuk a győzelmet, ám azt igen, hogy ez a választás szabad és demokratikus lett volna (…) és igen, csaltak is” – mondta Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Hozzátette: „Egyenlőtlen és esélytelen küzdelem volt (…) a propaganda nyerte meg ezt a választást a Fidesznek”.
- „Ma súlyos vereséget szenvedtünk (…) nem mi, politikusok, hanem egy közös álom, egy közös cél” – állapította meg Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, aki ugyan nem mondta ki Márki-Zay Péter nevét, de megjegyezte: „Kapitány nem attól lesz valaki, hogy megválasztják.”
- „Márki-Zay Péter októberben hat ellenzéki párt hadseregét kapta meg, és tetemes ellenzéki előnyt. Ebből mára, ellenzéki hátrány, hovatovább Fidesz-kétharmad lett. Azt mondta, hogy leváltja az ellenzéket. Valójában nem leváltotta, hanem megbuktatta” – mondta Jakab Péter, a Jobbik elnöke.
- „Basszameg, ez egy tök jó ország, ahol akárhová megyek, mindig normális emberekkel találkozom, és mi a vége? Megszavazzuk ezt a totális bullshitet" – mondta a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, Kovács Gergely, aki arról is beszélt: reméli, az ellenzék elfelejti egy időre Márki-Zay Pétert.
- „Nincs mit szépíteni: elvesztettük ezt a választást. Eltűnt legalább 800 ezer ellenzéki szavazó. (...) De nem szabad most egy-egy bűnbakot keresnünk. Ezért a bukásért ugyanis ellenzéki politikusként mindannyian felelősséggel tartozunk” – jelentette ki Donáth Anna, a Momentum elnöke.
- „Nem tudtuk meggyőzni honfitársaink nagy részét arról, hogy nem arra van az előre, amerre mutogat a kormányoldal” – mondta a Párbeszéd-társelnök Karácsony Gergely, hozzátéve: „küzdenünk kell”. Budapest főpolgármestere jelezte: „van még egy város, ahol lobog a szabadság zászlaja”.
- Ki kell elemeznünk, hogy történhetett meg ez a választási vereség (...) lehet, hogy nem tett jót, hogy a miniszterelnök-jelöltünk egy végtelen monológgá változtatta a kampányunkat – értékelte az eseményeket Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke.
Az első nyilatkozatokból is látható, hogy az ellenzéki szövetség több pártelnök tagja is Márki-Zay Pétert tette felelőssé a kudarcért – erre utalt is egyébként már a vereséget beismerő beszédében a miniszterelnök-jelölt. Az okok ennél persze sokrétűbbek, és a hvg.hu információi szerint ezeket az okokat a választás másnapján külön-külön is keresik a pártok, illetve várhatóan egy közös értékelő beszélgetést is tartanak a pártelnökök.
Egyelőre nem szívesen nyilatkoznak, a hivatalos közlés a legtöbb pártnál az, hogy “elemzünk, értékelünk”. Név nélkül, a háttérben azonban több ellenzéki szereplővel, kampányemberrel sikerült beszélnünk, és ők az ellenzéki vereséghez vezető okok sokkal szélesebb skáláját emlegették, mint önmagában Márki-Zay Péter személye. Abban egyetértés volt közöttük, hogy az ellenzéki győzelemhez valóban „nem is kisebbfajta, hanem nagyobb” csoda kellett volna, vagyis Orbán Viktor győzelmére számítani lehetett, ám az újabb Fidesz–KDNP kétharmadra igazán nem készültek.
„Mindenkit letaglózott az eredmény” – mondta egyik beszélgetőpartnerünk, és nem volt kevésbé csalódott egy másik sem: “Ez durva arculcsapás volt”. Mint kiderült, a Fidesz-kétharmadra nem volt forgatókönyve a közös ellenzéknek, csak természetesen a saját győzelmükre, és a saját maguk közt is esélyesebbnek tartott szoros eredmény és “tisztes helytállás” után előálló Fidesz-győzelemre, ami ezúttal nem kétharmadot jelentett volna, így a vereséget is sikerként lehetett volna előadni, így:
Lebontottuk a kétharmadot, de ne álljunk meg itt: folytassuk!
Ez lett volna kommunikációs irány, amire szépen fel lehetett volna fűzni folytatásként a Párbeszéd reményei szerint a Karácsony Gergely féle népszavazást a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadék meghosszabbításáról, hiszen ebben volt egy sikeres aláírásgyűjtés, így biztosan lesz ezekről a kérdésekről referendum, valamikor az ősszel. Ez a forgatókönyv azonban a Fidesz-kétharmaddal elszállt, másra pedig érdemben nem készültek, mivel “nem volt olyan opció, hogy ebből ekkora zakó lesz”.
"Bárkiből bűnbakot tudnak csinálni, annyi pénzük van rá, hogy besározzák" - videó az ellenzéki eredményváróból
Az ellenzéki összefogás eredményváróján nem volt nagy tömeg, főleg fiatalok jöttek el, akik még reménykednek abban, hogy négy év múlva leváltható a Fidesz, van, aki szerint akár Márki-Zay Péterrel. A vereség okait kérdeztük tőlük, míg a megszólaló politikusok még az eredmények kihirdetését megelőzően nyilatkoztak nekünk.
Egyesek szerint azért nem számoltak a kétharmaddal az ellenzéki kampánycsapatban, mert bár látták a kampányuk hibáit, esetenként szembetűnő koordinálatlanságát, de bíztak a tavaly őszi ellenzéki előválasztás “felhajtó erejében”, a korábbiakhoz képest aktívabb és sokkal több aktivistát megmozgató, a kisebb-nagyobb adományoknak és a pártok forrásainak köszönhetően nem is “minimálbüdzséből” kihozott kampányban, aminek “volt azért egy húzása, bár mint kiderült, kevés”.
“Persze volt olyan, hogy megegyeztünk a közös álláspontban, Márki-Zay pedig 10 perccel később ezzel teljesen ellentéteset posztolt a Facebookon, és a hat párt kampánycsapatai meg a Hold utcai kampányközpont között sem ment mindig flottul az együttműködés. A legnagyobb kampányhiba azonban az volt, hogy két hónapig nem volt kampány” – utalt egy forrásunk az előválasztás utáni kieső időszakra, amikor október közepétől december közepéig, a Karácsony-referendum aláírásgyűjtéséig – ami ráadásul nem is összellenzéki ötlet volt, bár mindenki beállt mögé – nem történt szinte semmi.
Ezt a választást novemberben-decemberben veszítettük el
– mondta egy, a közös kampányban részt vevő forrásunk a két hónap időveszteségre utalva. Hozzátette: a Fidesz-propaganda kihasználta és kiforgatta Márki-Zay szerencsétlen, meggondolatlan mondatait is, és ez leginkább a fegyverszállításokra és a katonák Ukrajnába küldésére vonatkozó, NATO-felhatalmazás esetére tett kijelentésével sikerült legjobban.
Sikerült a Fidesznek a "háborúpárti baloldal" narratívát nagyon mélyen elültetni a fejekben – sommázta forrásunk. Felvetésünkre, miszerint úgy tűnt, a hat párt a kampányban – legalábbis annak kezdeti szakaszában – mintha magára hagyta volna a miniszterelnök-jelöltet, forrásunk azt mondta, ez nem volt így, hanem szerinte Márki-Zay és a sokszor mindent jobban tudni vélő csapata volt “makacs”.
Az ellenzék választási kudarcához vezető okok közt említették beszélgetőpartnereink a propaganda mellett azt is, hogy bár a DK-elnök Gyurcsány Ferenc valamennyire komolyan vette Márki-Zay kérését és nem kampányolt annyira látványosan, “azért kavart rendesen”, ráadásul vélhetően azzal is szavazatokat veszített az összefogás, hogy voltak DK-szimpatizánsok, akik a Jobbikkal való szoros szövetséget, míg jobbikosok, akik a Gyurcsánnyal való összefogást nem díjazták.
Gyurcsány Ferenc: "Ha kampányolnék, felszántanám az országot"
Bár Márki-Zay Péter arra kérte, inkább ne kampányoljon, mégis egy utcafórumon találkoztunk Csepelen Gyurcsány Ferenccel, aki a hvg.hu-nak arról is beszélt, hogy "a hazám az elmúlt 12 évben tönkrement", és az országnak ki kell törnie abból a zsákutcából, amibe a Fidesz vitte.
Mintegy kötelező elemként forrásaink felsorolták, hogy a választási rendszerben a Fidesznek lejtett a pálya, bár ez már 2018-ban is igaz volt, tehát lehetett rá készülni, és készült is az ellenzék az előválasztással, a közös egyéni jelöltek kiválasztásával. Ám ez a koordináció nemhogy a remélt győzelmet nem hozta meg, de Budapestet leszámítva az ország más részein semmilyen látható eredménnyel nem járt. Sőt, összességében az ellenzék majdnem 900 ezer szavazatot veszített a 2018-as eredményéhez képest. A bírálói szerint Márki-Zay tehát ígéretével ellentétben nemhogy nem tudott jelentős számú bizonytalant és csalódott jobboldalit megnyerni a kormányváltásnak, hanem veszített is szavazókat.
Ettől még a hatpárti összefogás pártjai sem hozták ki magukból a maximumot: az MSZP-nek kevesebb képviselője lesz a parlamentben, mint most, de forrásaink szerint a DK-ban is sokkal jobb saját eredményre számítottak. Sokkolta az eredmény a Jobbikot is, hiszen – fogalmazott egy másik pártbéli forrásunk – “Jakabék rájöttek, hogy a Jobbik korábbi szavazóinak harmada fideszes lett, másik harmada meg a Mi Hazánkra szavazott”. A
mi a Jobbikot és a Mi Hazánkat illeti, az ellenzékben sajnálkozva állapíthatták meg, hogy azok a szavazóik, akik idegenkedtek a korábbi, szélsőségesből középre tartó “néppártosodó” Jobbiktól, és a részvétele miatt nem szavaztak a közös ellenzékre, valójában a még szélsőségesebb Mi Hazánk parlamentbe jutásához járultak hozzá – ha nem is direkt.
Noha eső után köpönyeg, többen azt találgatják: vajon, ha nem Márki-Zay nyeri az előválasztást, mással jobb eredményt értek volna-e el. Noha Karácsony Gergely az ellenzéki kampányzárón arról beszélt, nem bánta meg, hogy visszalépett Márki-Zay Péter javára és párbeszédes forrásaink szerint ezt komolyan is gondolja, a pártban vannak, akik szerint vele többre mentek volna, mondván: ő más személyiség és nem tett volna ilyen meggondolatlan kijelentéseket. Vannak a Jobbikban, akik szerint például Jakab Péter is jobb miniszterelnök-jelölt lett volna, mert Orbánnak kemény, szókimondó ellenfele lett volna – az ellenzők szerint viszont Jakab kvalitásai ki is merülnek ebben, ami kevés.
Az ellenzéki oldal számára a mostani választási eredmény végképp bebizonyította: az ellenzék megújulása nem merülhet ki abban, hogy egy-egy vállalhatatlannak tartott politikustól megszabadulnak, hanem teljes és mélyreható irányváltásra, az eddigi 12 év gyakorlatától merőben eltérő ellenzéki politizálásra lesz szükség. Hogy ebben Márki-Zay Péter hogyan és miként vehet részt, ha egyáltalán részt vehet, még nem tudni, ahogy azt sem, hogy eddig megingathatatlannak tűnő pártpolitikusok alól végleg kihúzhatja-e a talajt a kudarc.
Tóka Gábor: Országosan most nincs sok levegője Márki-Zay Péternek, de a jövő végtelen
Tóka Gábor politológus kitart amellett, hogy a hat-hét kisebb formációnak "óriásként" kellett volna indulnia a választáson, bár még így sem nyert volna. Úgy látja: az ellenzéki eredmények annyira rosszak, hogy más problémákat is tükröznek.
A tanácstalanságot, a helyzet drámaiságát jól szemlélteti az, ahogy egy párbeszédes forrásunk fogalmazott: “a Párbeszéd legalább hatfősre bővülő frakciója egyértelmű győzelem, mégis
most ott tartunk ellenzéki szinten, hogy amúgy jogosan azt kérdezik a választók, miért nem megyünk a p*ba?
Arról a már a 2018-as választási vereség után is felmerült, most az ellenzéki közös jelöltként Zuglót megnyerő – kormányváltás esetén a korrupcióellenes küzdelemért felelős tárca nélküli miniszternek felkért – Hadházy Ákos által újra felvetett ötletről, miszerint az ellenzéknek bojkottálnia kellene az újabb Fidesz-kétharmad mellett a parlamenti munkát, megoszlanak a vélemények az ellenzéken belül.
Azt a Facebookon közzétett helyzetértékelésében állapította meg Hadházy, hogy a választási eredmény sejthető volt, mivel az ellenzék nem végezte el maradéktalanul a feladatát. Az összefogás „nagyjából sikerült, de nem teljesen”, a megújulás már nem igazán – az előválasztás szerinte jó volt, és meg kell tartani, de a lista összeállítását is a szavazókra kellene bízni –, a harmadik feladattal, az ellenállással, pedig szinte sehogy nem áll az ellenzék – írta. Ezért szerinte teljes újratervezés kell:
Ki kell mondani, sőt a tetteinkkel megmutatni, hogy ilyen körülmények között még egyszer nem szabad elindulni.
„Ki kell mondani: aki interpellálgatni, az elcsalt választáson hatalmat kapott kormány törvényjavaslatairól vitatkozgatni ugyanúgy kollaboráció lenne, mint ahogy Putyin parlamenti ellenzékének munkája is csak Putyin hatalmának legitimálására elég. A mandátum felvételére egy elcsalt választás után csak egyetlen mentség van: ha az azzal járó fizetésből élő politikusként végre azt csináljuk, amit az elfecsérelt előző négy évben csinálnunk kellett volna. A látszatparlament látszatvitái helyett megszervezzük a valódi ellenállást és megszervezzük magunkat” – fogalmazott Hadházy.
Az ellenzéken köreiben néhányan pártolják a felvetését, de többen vannak, akik szerint “a saját politikát képviselni kell, ehhez pedig a parlament egy fontos felület”. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy pártot építeni ellenzékből a parlamenti munka mellé rendelt apparátus és pénz nélkül szinte lehetetlen. Megint más azt vetette fel: nem tudni, mi lesz, ha az ellenzék kollektíve nem vesz részt a törvényhozás munkájában, hiszen erre még volt precedens.
Tóka Gábor: Országosan most nincs sok levegője Márki-Zay Péternek, de a jövő végtelen
