Minden fideszesben van egy kis Kövér

– konferálták fel egy meghökkentő jellemzéssel Kövér László házelnököt a március 4-i budafoki választási fórumon, ami az adott, baráti közegben inkább dicséretnek tűnt. Hogy pontosan mennyi Kövér van egy fideszesben, azt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke már nem fejtette ki, bár a pártban jó számolók lehetnek, hiszen a Fidesz azt is tudja, hogy Márki-Zay Péter például 100 százalék Gyurcsány.

“Választási kampányban ne mondjunk érdekes dolgokat, egy barátom mondta, hogy szokjak le erről” – mondta már az elején, sokaknak talán csalódást okozva a Kövér László, és ezúttal nem is emlegetett se kötelet, se máglyát, strigákat, szellemi hajléktalanokat, se honkupeceket vagy bolsevik bunkókat, de a későbbiekben nem mindig fogadta meg a tanácsot, és mondott azért érdekeseket is.

Például azzal a személyes vallomással, hogy lassan 34 éve, 1988. március 30-án alapították a Fideszt, de ha valaki akkor megmutatja, hogy hol lesznek most, “és megkérdezi, hogy biztosan akarunk-e Fideszt alapítani, lett volna köztünk néhány, lehet, hogy én is, aki azt mondta volna, hogy csinálja, akinek két mamája van, bár mostanában már ez is egy bizonytalan mondat” – szúrt egyúttal oda a szivárványcsaládoknak már az elején.

Háború Ukrajnában: mi már vesztettünk

Ukrajna megtámadása központi téma volt a fórumon, már csak azért is, mert azt Kövér is elismerte, hogy ez befolyásolhatja az április 3-i választás eredményét. A házelnök bevallotta: “meg voltam győződve arról, hogy nem lesz háború (…) fenyegetés ide, dobpergés oda”. Ami Magyarország szerepét illeti, meggyőződése, hogy

nekünk ebből semmi jó nem származik, mindegy, mi lesz a vége, mi már most a vesztesei vagyunk”.

Ami Oroszország szerepét illeti, Kövér az egyrészt-másrészt taktikával azt vetette fel: “Nem jogos lerohanni egy másik országot, az sem jogos, hogy ők eldöntik, lehet-e az EU vagy a NATO tagja Ukrajna, de vajon a békét szolgálja vagy a konfliktust élezi, ha a NATO frontvonalát betoljuk a valaha volt orosz érdekszférába?”. Ami pedig az ukránokat illeti:

leginkább azok iránt kell most az együttérzésünket kifejezni, akiknek porig rombolják az életét: a hazáját, a városait, az otthonát”.

hvg.hu

Jelen helyzetben nem volt jó véleménnyel Kövér az EU-ról, mivel úgy látja, “sírnivaló, elkeserítően gyalázatos állapotban van az amúgy arcátlanul nagyképű és öntelt Európa”. Ennek okát abban látta, hogy “a hidegháború vége óta nem volt ideje az EU politikai elitjének megfogalmazni, hogy mi Európa szerepe, stratégiai érdeke”. Ehelyett Kövér szerint az LMBTQ-közösséggel és azzal vannak elfoglalva, hogy “betörjék” a különvéleménnyel bíró kis országokat, mint például Magyarország.

Egyébként is, “nagyon rühellem, hogy divatba jött egymás kioktatása a nemzetközi színtéren: bennünket mindenki minősít, pedig mi nem minősítünk senkit” – állapította meg Kövér, akinek amúgy a háborús helyzetről az Európa Kiadó “Lehet” című száma jutott eszébe, amelynek refrénje így hangzik: “Lehet, hogy neked jó ez a harc, de ne taníts ölni, ha élni akarsz.” Ezt majdnem elénekelte, de végül csak elszavalta a szöveget, itt viszont meg is hallgatható:

Pár erős Kövér-mondat még a háború kapcsán:

• Azt mondják, mi Putyinnak vagyunk a szekértolói, pedig azt a kérdést kell mindenkinek feltennie, Oroszország itt lesz-e a következő 100 évben is a szomszédunkban, vagy sem – szerintem itt lesz.
• Az oroszok elszánták magukat arra, hogy a háborút befejezik: vagy leteszik az ukránok a fegyvert, vagy addig mennek, amíg fel nem morzsolják az ukrán haderőt, beleértve Ukrajnát, mint államot is.
• Ezen veszít Oroszország, még ha nem is annyit, mint Nyugaton szeretnék, veszít Közép-Európa, és a következő 20 évben megszűnik a normális együttműködés lehetősége Oroszországgal.
• Ahogy most állnak a dolgok, azon veszít egész Európa, csak egyvalaki röhög a markába, de őt nem akarom megnevezni.
• Néhány éve azok az európai nagyságok, akik most Putyinra köpködnek, azok ott düllesztették a mellüket a Vörös téren, és nézték a Vörös Hadsereg reinkarnálódását minden május 9-én.
• Látunk három óriást, az Egyesült Államokat, Kínát és Oroszországot, meg egy balfék dagadékot, aki balfácánként totyog jobbra-balra, és azt sem tudja, hogy fiú-e, vagy lány – na, ez Európa.
• Abból az országból, ami eddig is Európa egyik szegényháza volt, abból az országból a következő néhány évtizedben, a mi életünkben már nem lesz még egyszer élhető ország.
• Valakik majd újjá akarják építeni Ukrajnát, ehhez szívesen adnának kölcsönt, beszállnának ebbe-abba, és mire az ukránok körülnéznek, addigra az, ami az országból értékes, már nem lesz az övék.
• Ezt az egész piszkos játszmát a mi fejünk fölött játsszák a nagyhatalmak, és ebben semmi változás nincs ahhoz képest, ami a fiatalkorunkat jellemezte.
• Talán Nógrádi Györgyöt akarhatták ide meghívni, mert ő aztán tényleg felelősség nélkül szabadjára engedheti a fantáziáját, míg kampányidőszakban, politikusként én óvatosságra inteném magunkat.

A választás tétje: egy szóval vagy két szóval?

Az ukrajnai háborúról hamar átkötötte a házelnök a mondandóját az alig egy hónap múlva esedékes parlamenti választásra és annak tétjére, mondván: “Ebben a helyzetben, amiben van ma Európa, benne Magyarország, ebben a helyzetben futóbolondokra bízni a sorsunkat több mint bűn: hiba.” Kövér szerint “egyszer lehet rosszul dönteni, egyszer lehet elrontani”. Egyszer már el is rontottuk – ismerte be, mondván:

2002-ben elrontottuk, de az Isten adott még nekünk egy lehetőséget, sőt azt mondta – bocsánatot kérek, hogy a nevében beszélek –, hogy jól van, elrontottátok, legközelebb jobban csináljátok.”

“Kétharmados többségünk volt három választáson keresztül, és nem is éltünk vele rosszul" – állapította meg Kövér, de figyelmeztetett: “ha még egyszer elrontjuk, nem lesz újrakezdési lehetőség”. Azt elismerte, hogy “az ellenzék ilyen minősége, Gyurcsánnyal súlyosbítva a kezünkre játszik”, mivel mérések igazolják, hogy “Gyurcsány Ferencet a magyar társadalom kétharmada szívből utálja, és gyorsan zárkózik fel Márki-Zay Péter is”. Kövér megállapította, hogy

Gyurcsány Ferenc nélkül nem lett volna háromszor kétharmadunk”.

Gyurcsány és Márki-Zay tehát a választáson a Fidesz esélyeit javíthatja. Az viszont Kövér szerint ronthatja, hogy lassan felnő egy generáció, mióta a Fidesz kormányoz, és “unják már a vén fiatal demokraták képét”, szeretnének valami mást, mindegy, hogy az jobb vagy rosszabb. Ahogy az élet más területein is az újdonság iránti vágy a fontos, például a mobiloknál – állapította meg, és elárulta, hogy neki azért van egy Nokia 6310-es butatelefonja, mert nem szeret “simogatni” egy okosmobilt.

MTI/Koszticsák Szilárd

De azért benne van a pakliban, hogy ezek kormányra kerülnek – mondta az ellenzékről a házelnök, aki szerint “tragikus, ahogy az ellenzék színvonala az elmúlt 32 évben folyamatosan zuhant”. A rendszerváltás utáni első parlamentben az MSZP-frakcióban “akadémikusok, kiváló értelmiségiek voltak, még ha komcsik is”. Emiatt Kövér ma már nosztalgiával gondol Horn Gyulára, pedig már akkor sem szerette. De

Horn Gyula ezekhez képest egy virtigli hazafi, talpig úriember, intelligens, szép és okos”.

A házelnök leginkább azt fájlalja, hogy mára kivesztek az értelmes viták kormányoldal és ellenzék között, és maradtak az Orbán Viktor ellen szerinte amúgy 1990 óta folytatott karaktergyilkossági kísérletek, ez vált mára a választási kampányok fő témájává is, nem pedig az, hogy ki mit csinálna, ha kormányra kerülne. “A gyűlölet felfokozása a cél, az elhomályosítja az emberek józan értékítéletét, ez lett a politika lényege” – állapította meg, és itt nem a Fideszről beszélt, hanem az ellenzékről.

Orbán háborúit nézve egy kérdésünk maradt: De sikerült?

Orbán Viktornak évtizedek óta lételeme a küzdés, a vetélkedés, sőt jó ideje ez már harc és háború. Támadó középpályásból vezénylő tábornokká vált, és nem fárad bele: ellenzékben és kormányon is vélt vagy valós ellenfeleiből kovácsol politikai tőkét, szüntelenül „lőporfüstöt szagol". Összegyűjtöttük Orbán és a Fidesz régi és új ellenségeit, hogy lássuk, ki áll nyerésre a csatákban.

Kövér szerint a választás tétje egy szóval az életünk, két szóval a normális életünk. Az, hogy “magyar emberek lesznek-e az unokáink". Úgy vélte, “ezer és egy oka lenne annak, hogy józan ember ránk szavazzon, leginkább az, hogy ha azok jönnek, akkor minden összeomlik, mert semmire sem képesek, illetve amit akarnak, az ennek az országnak halálos veszedelem”. Például a gazdákra nézve, mert “az EU zöldnek nevezett, valójában kuláktalanítási programját hajtanák végre”.

Néhány Kövér-idézet a politika és közélet témájából:

• A választásokat ne úgy fogjuk fel, mint az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét, ahol szimpátiaszavazást folytatunk, mert itt az életünkről, húsba-vérbe vágó kérdésekről van szó.
• Vidéken nem azért szavaznak többen ránk, mert ott sok bugris él, aki még az RTL Klubot sem nézi, hanem azért, mert más a hozzáállásuk a világ dolgaihoz, mint a városi embernek.
• Az ilyen klímaaktivista kis gimisek, Greta Thunberggel az élen, azok Mao kulturális forradalmának az ifjúgárdistái.
• Indokolt lett volna, hogy az országgyűlési őrséggel dobassam ki az ellenzéket, de nem akartam, hogy a CNN fake news mutogassa, ahogy a diktatúra rendőrsége vonszolja ki a demokratikus ellenzéket.
• Amikor egyszer lebüdösbunkóztam Jakab Pétert egy házbizottsági ülésen, akkor megsértődtek ezen a tárgyszerű leíráson.
• Minden választást meg kell nyerni, ez egy ilyen sport, egy véget nem érő küldetés: még egy-két ciklus és tőlünk is megkérdezik, nem akarjuk-e átadni a stafétát.
• Nem tudják megemészteni, kiveri őket a ragya az idegtől, mert nem értik, hogy nem lehet Orbánt Viktort politikailag és erkölcsileg likvidálni.
• A kommunisták lehet, hogy az internacionalizmusra akartak minket nevelni, de abban benne van a nacionalizmus is, vagyis a nemzet.
• Ha nem vigyázunk, a fiatalokat leválasztják a korszerű telefonokon keresztül a szüleikről, aztán azt sem tudjuk, mit ültetnek bele a fejükbe.
• Ha megnézik a tévét – a közszolgálatiban és a Hír Tv-ben is felfedezem –, a fiatalok már készségszinten butítják a magyart, már ápdétolnak, meg ilyeneket mondanak.

Tury Gergely

Elrontottak-e egyáltalán bármit és mivé lett a Fidesz?

A Fidesz-alapító Kövér sokat beszélt a párt kezdeti éveiről. Akkor, 1988-ban “nem gondoltam volna, hogy két év múlva választások lesznek, azt hittem, hogy a komcsik itt maradnak, az oroszok itt maradnak, de egyre szemtelenebbek lehetünk velük szemben, bár a hatalom az övék marad.” Azt is elárulta, hogy egyáltalán nem akarták az életüket feltenni a politikára, “legfeljebb felkavarni az állóvizet”. Elárulta azt is, hogy 1998 táján Áder János és Szájer József előre megmondták, hogy “ha nem nyerjük meg a választást, akkor itt hagyják az egészet”.

Aztán nyertek, és “beleragadtak” a politikába. A három kétharmados győzelem után Kövér szerint most “nem indokolt az önbizalomhiányunk”, mert a 2002-es választást “valószínűleg csalás révén vesztettük el, technikai malőrök okán”, azóta viszont a Fidesz tanult a hibáiból. Mondjuk – ismerte el később – “2006-ban is vesztettünk, de nem azért, mert csaltak, hanem mert

kiszórtak több százmilliárd forintot az embereknek, mi meg azzal kampányoltunk, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve, csak ez addigra már nem volt igaz”.

A saját újraválasztását célzó osztogatást finanszírozza a kormány a megszorítással

A választási osztogatást a jövő év első hónapjaiban futtatja csúcsra a kormány, ennek ellentételezéseként a 2022-es költségvetésből 755 milliárd forint értékű kiadást óhajt megtakarítani.

“Nyertünk azért három választást”, és most is lehet esély még Budapesten is, bár nyilván “nem ugyanaz a XIII. kerületben indulni, mint Mosonmagyaróváron, és azért van hál’ Istennek olyan körzet Magyarországon, ahol balos még nem nyert 30 éve”. Ráadásul úgy látja, hogy “a baloldal morális szétesésében még van tartalék”. Azt Kövér sem állította, hogy hibátlan lett volna az elmúlt 12 év kormányzás, de “morális vagy végzetes hibát nem követtünk el”.

A házelnök szerint egyébként, ha most áprilisban ismét győznek, “és jobbnak kellene lenni valamiben, az már nem konkrét politikai, hanem azon kívüli kulturális kérdések, mint demográfia, gyermekvédelem”. A “gyermekvédelmi” népszavazás is szerinte arról szól, hogy

megállítható-e az emberek degenerálása, és az a politika, amely sátánista eszközökkel teszi tönkre a világot, az európai kultúrát és civilizációt a gyerekeinken és az unokáinkon keresztül.”

A több mint kétórás előadás után a művházi székeken már kissé feszengő, mintegy százfős közönség hálás tapssal jutalmazta az 1-es számú párttagkönyv tulajdonosát, aki a tervezettnél hosszabb ideig maradt a budafok-tétényi választók között, de éppen ezért sietett is, úgyhogy a fórum végén hamar eltűnt a függöny mögött, és a kertből is gyorsan kigördült vele a nagy fekete szolgálati autó.