Nagy összegű támogatási javaslattal áll elő kedden az Európai Unió, a humanitárius célokra és a menekültek ellátására szánt összeg Ukrajna mellett a háború által leginkább érintett tagállamoknak, így Magyarországnak is jár majd. Margaritisz Szhinasz a hvg.hu-nak azt is elmondta: kötelező kvótáról akkor sem lehet szó, ha egyetlen tagállamba érkezik a menekülők többsége.
Kicsit elhamarkodta Orbán Viktor azt a kijelentését, hogy ha cselekedni kell, akkor Brüsszelre nem, csak a nemzetállamokra lehet számítani – reagált a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújára Margarítisz Szhinasz. Az Európai Bizottság alelnöke magyarországi látogatása végén találkozott újságírókkal, köztük a hvg.hu tudósítójával, ekkor mondta el azt, hogy Brüsszel már kedden dönt arról a támogatási csomagról, amelyet Ukrajnának és a háború következményei által leginkább sújtott uniós tagállamoknak nyújt. A biztos összeget nem említett, a Népszavának azonban a testület egyik szóvivője 500 millió eurós nagyságrendről beszélt. Ezt a keretet ráadásul később, ha szükséges, növelni is lehet (bár ekkor már az Európai Parlament hozzájárulása is kell majd hozzá).
A támogatást Magyarországnak kérnie – vagy adott esetben visszautasítania – sem kell, ha döntenek róla, akkor automatikusan jár.
Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában a menekülthullámra utalva még úgy fogalmazott, nem tudja, „mi a jóistent csinálnak Brüsszelben, és hogy mire várnak, meg hogy mikor adnak majd bárkinek pénzt".
„Meg is jegyeztem neki a találkozónkon, hogy elsiette ezt a kijelentését” – mondta néhány órával később az Európai Bizottságnak az európai életmód előmozdításáért felelős biztosa (ez nagyjából a bevándorlók beilleszkedésének segítését jelenti – a szerk.), aki látogatásán nemcsak a miniszterelnökkel és Pintér Sándor belügyminiszterrel találkozott, de a magyar–ukrán határra is ellátogatott.
A történelem jó oldalán
Azt, hogy a jelenlegi menekülthelyzet mennyire más, mint 2015-ben, mi sem bizonyítja jobban, minthogy Szhinasz csak pozitívumokat tudott mondani arról, amit a határon tapasztalt.
„Minden nagyon flottul ment, nem volt sem pánik, sem káosz, és nemcsak az állami hatóságok koordinált segítségét, hanem a civil szervezetek hozzájárulását is megkapó volt látni” – mondta Szhinasz, aki Orbánt is az európai ügyekhez jól értő, éles eszű tárgyalópartnernek találta.
„Magyarország a történelem jó oldalán van, ez pedig megerősített abban, hogy a migrációnak Európában nem kell mérgező, megosztó témának lennie – mondta.
Szhinasz történelmi jelentőségűnek nevezte azt a csütörtöki uniós döntést, amely állampolgárságtól függetlenül átmeneti védelmet ad mindenkinek, aki Ukrajnából menekül. (A kivételt csak azok jelentik, akik csak rövid távon éltek az országban, például külföldi diákok, de az EU az ő hazatérésükben is segít.)
A döntés alapján az átmeneti védelem automatikus, nincs szükség hosszadalmas menekültügyi eljárásra, de ettől még az érintettek folyamodhatnak menedékkérelemért is. Aki megkapja, az egy évre (majd egy újabb évre meghosszabbítva) tartózkodási és munkavállalási engedélyt, sőt egészségügyi hozzáférést is kap az unió teljes területén.
Bár Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón még arról beszélt, hogy Magyarország nem szavazza meg a javaslatot, a döntést az uniós miniszterek mégis egyhangúlag fogadták el. A kormány szerint azért, mert „a Bel- és Igazságügyi Tanács elé azonban már a javaslat egy olyan változata került, ami mindenki számára elfogadható volt”.
Szhinasz erről a hvg.hu kérdésére azt mondta, a javaslat szerdán készült, méghozzá a miniszterek vasárnapi megbeszélése alapján, de Gulyás kijelentésének egyébként sem volt semmi jelentősége, hiszen végül minden tagállam elfogadta a döntést.
Nem lesz kötelező kvóta
A biztos szerint a javaslat nemcsak a menekülő ukránokat segíti majd, hanem a munkaerőhiánnyal, demográfiai problémákkal küzdő tagállamokat is. Azt persze ő is elképzelhetőnek tartja, hogy az idő előrehaladtával lesznek olyan tagállamok, amelyekbe több menekült érkezik majd (a javaslat szerint az érkezők szabadon mozoghatnak az EU-n belül, és ott telepednek le, ahol akarnak). Ha ez így lesz, akkor Brüsszel is át fogja gondolni, hogyan tudnak további segítséget nyújtani. Először azonban az azonnali segítségnyújtásra, a menekülők fogadására és a szükségleteikre kell fókuszálni, utána arra, hogy be is tudjanak illeszkedni, valamint munkát találjanak, a többi feladat csak ezután jön – vélte.
Lapunk kérdésére, hogy mi történik, ha több millióan ugyanazt a tagállamot választják lakóhelyként, Szhinasz azt válaszolta, hogy – túl azon, hogy monitorozni kell a fejleményeket – ebben az esetben majd az egyensúly fenntartásáról is el kell gondolkozni.
Egy esetleges kötelező kvóta azonban semmiképpen nem fog felmerülni.
„Az önkéntes áthelyezés intézménye már évek óta működik. Ha ez a helyzet áll elő, és valamelyik tagállam ehhez segítséget kér majd, akkor tudunk nekik segíteni” – tette hozzá a biztos, aki nem gondolná, hogy Magyarország ezen országok közé tartozna. „De amikor még senki nem tud semmit arról, hogyan alakul a helyzet, egyébként is korai lenne erről beszélni” – mondta.
Szhinasz elismerte azt is, hogy az Európai Uniónak jelenleg nincs működő közös menekültpolitikája, és ezzel magyarázható, hogy a 2015-ös menekültválság kezelését sokan elhibázottnak látják. „Olyanok vagyunk, mint a tűzoltók, akik egyik válságból a másikba futnak, ahelyett, hogy mérnökökként viselkednénk” – mondta a politikus, aki a megoldást a 2020-as menekültügyi paktumban látja. Arról, hogy ez pontosan mit takar, ebben a cikkünkben írtunk:
Magyarország ezentúl választhat: befogad vagy hazatoloncol menekülteket
Alapjaiban változtathatja meg a magyar kormány helyzetét az Európai Bizottság most bemutatott migrációs paktuma. A terv szerint ha a jövőben egy tagállamnak segítségre van szüksége, a többi ország választhat, hogy befogad-e tőlük menekülteket, vagy a hazaszállításukban segít. A külső határokon sem lehet majd hónapokig várakoztatni az embereket, az érkezőknek öt napon belül teljes átvilágításon kell átesniük.
Hozzátette, természetesen most is oda kell figyelni az Európai Unió biztonságára, de ezt garantálja, hogy a határokon nagyon szigorú az ellenőrzés, ezért senki nem fog védelmet kapni, aki nem jogosult rá – erről a magyar határszakaszon is meggyőződhetett.
A jelenlegi helyzet pedig véleménye szerint abban is különbözik a 2015-östől, hogy Ukrajna a szomszédunk. Mint fogalmazott:
A Majdan téren tüntető fiatalokat uniós zászlóval a kezükben lőtték le. Ukrajna mi vagyunk, ők a családunk.
Az orosz–ukrán konfliktusról ezen az oldalon találja meg híreinket.
Teljes és azonnali uniós védelmet javasol az ukrajnai menekülteknek Brüsszel
