A jugoszláv háború idején dolgozták ki, de az Európai Unió történelmében most először, az ukrajnai menekültek megsegítésére aktiválnák az ideiglenes uniós védelem intézményét. Ha a tagállamok is rábólintanak, akkor az orosz offenzíva elől menekülők egy évre automatikusan tartózkodási és munkavállalási engedélyt, szálláshoz és egészségügyi ellátáshoz való jogot kapnának az összes tagállamban. A döntés hatalmas áttörést jelentene az EU régóta haldokló menekültügyi rendszere számára.
Egy hete tart az ukrajnai háború, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint már több mint 660 ezer ember menekült el Ukrajnából a harcok elől. Közülük rengetegen érkeznek Magyarországra is: a határra és már a budapesti pályaudvarokra is folyamatosan özönlenek a családok – főleg nők és gyerekek, hiszen a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát.
Azt, hogy pontosan hány menekültre kell számítani, egyelőre lehetetlen megjósolni, sok függ attól, meddig tart az Oroszország által indított háború és Ukrajna mekkora részét érinti majd. A szakértők azonban egyáltalán nem optimisták, hiszen az ENSZ már most négymillió menekülttel számol, és Ukrajnán belül is milliók indulhatnak meg a békésebb területek felé.
Úgy tűnik, Európában a XXI. század legnagyobb európai menekültválságára kell felkészülni.
A helyzetet sokan hasonlítják a 2015-ös menekültválsághoz, de a fenti számokból is kitűnik, hogy valószínűleg a hét évvel ezelőttinél is sokkal nagyobb – és még az is lehet, hogy hosszabban elhúzódó – krízisre kell számítani. De még talán ennél is fontosabb, hogy míg 2015-ben a menekültek kötelező elosztása Szlovákia és Magyarország ellenállása miatt botrányba fulladt, az Európai Unió tagállamai a jelek szerint most egészen máshogy állnak a kérdéshez, és találtak egy egységes megoldást, mely ideiglenesen segíthet az Ukrajnából menekülőkön.
Ez nem más, mint az ideiglenes védelem intézménye, mely az Európai Bizottság ma kiadott javaslata szerint
automatikusan védett státuszt adna az Európai Unión belül mindazoknak, akik a háború miatt menekültek el Ukrajnából.
Jugoszláviára készült
Az ideiglenes védelemről szóló uniós irányelv egyáltalán nem új, még 2001-ben, a délszláv háborúkra reagálva – vagyis bőven Magyarország csatlakozása előtt – döntött róla a Tanács, de eddig soha nem aktiválták. Célja éppen az, hogy tömeges menekülthullám esetén azonnali és átmeneti védelmet adjon a menekülőknek. Tehát nem a genfi egyezmény szerint meghatározott hivatalos menekültstátuszról, hanem egy ezzel párhuzamosan működő uniós védelemről van szó.
A háború elől menekülőknek ez hatalmas segítség, hiszen a menekültstátusszal ellentétben nem kell hosszan elbírálni kérelmük jogosságát, a határátlépéskor a regisztrációkor csak azt kell bizonyítaniuk, hogy Ukrajnából menekültek el, és automatikusan megkapják a védelmet.
Az Európai Bizottság szerdán kiadott javaslata az Európai Unió történetében most először alkalmazná az ideiglenes védelmet. A védelemre azok lesznek jogosultak, akik 2022. február 24., vagyis az orosz offenzíva első napját követően menekültek el, és nemcsak az ukrán állampolgárokra, hanem az Ukrajnában élőkre és családtagjaikra is érvényes lesz. A javaslat azokra a nem ukrán állampolgárokra és hontalanokra, valamint Ukrajnában élő családtagjaikra is vonatkozik, akik törvényesen tartózkodnak Ukrajnában, de nem tudnak hazatérni saját országukba – azaz például a menedékkérőkre és a nemzetközi védelem alatt állókra is.
Kivételt csak azok képeznek, akik rövid időre tartózkodnak Ukrajnában és haza tudnak térni – ilyenek például a külföldi diákok vagy munkavállalók. Ők tehát nem kapnak ideiglenes védelmet az EU-tól, de őket is be kell engedni az unió területére, hogy onnan haza tudjanak menni.
A bizottsági javaslat szerint az ideiglenes uniós védelemmel tartózkodási engedély, munkaerőpiachoz és szálláshoz, szociális juttatásokhoz, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, sőt a megélhetés segítése (vagyis pénzügyi támogatás) is jár. A kísérő nélküli kiskorúak és tinédzserek részt vehetnek az oktatásban, és hivatalos gyámot is kapnak.
Az intézkedés nemcsak a menekülőket, hanem a tagállamok menekültügyi rendszerét is segíti, hiszen így sokkal kisebb lesz rajtuk a nyomás, nem kell egyenként menedékkérelmeket elbírálniuk. Magyarország esetében ez annyiból jelent változást, hogy hazánkban a tranzitzónák bezárása óta hivatalos menekültstátuszt csak a kijevi és a belgrádi nagykövetségeken lehetett leadni. Igaz, a magyar kormány ezt a helyzetre reagálva egy kormányrendelettel már a múlt héten felülírta, és szintén bevezette az ideiglenes védelem intézményét.
Érdekesség, hogy a múlt héten aktivált magyar rendeletet szintén a jugoszláv háborúk idején alkották meg, és ugyanúgy pénzt, élelmet, szállást, dokumentumokat, de még magyar nyelvkurzust is ad a menekülőknek.
A bizottsági javaslat arra is emlékeztet, hogy mivel az ukrán állampolgárok 90 napig vízum nélkül léphetnek be az unió területére, az érkezők így szabadon mozoghatnak a tagállamok között, hogy csatlakozzanak az EU-n belül élő rokonaikhoz. Az ideiglenes védelem egyébként nem zárja ki azt, hogy valaki hivatalosan is menekültstátuszt kérjen az Európai Unión belül, ebben az esetben azonban az ehhez tartozó hivatalos eljáráson is végig kell mennie.
A javaslat egy úgynevezett „szolidaritási platformot” is létrehozna, amelyen belül a tagállamok megosztanák egymással az információkat arról, hányan léptek a területükre, közülük hányan kaptak ideiglenes védelmet, és van-e megfelelő kapacitásuk a fogadásukra. Ezeket az adatokat az Európai Bizottság koordinálná.
Az ideiglenes védelem első körben egy évre szólna, azt automatikusan hathavonta meg lehet hosszabbítani, a maximum időtartam pedig két év.
A Bizottság ugyanakkor bármikor javaslatot tehet a Tanácsnak arra, hogy megszüntessék.
Kisállat és csomag is jöhet
Az Európai Bizottság az ideiglenes védelemről szóló javaslat mellett operatív iránymutatást is kiadott, hogy segítse az EU külső határait kezelő tagállamok (így Magyarország) határőreit, hogy hatékonyabban kezelhessék a beáramló menekültáradatot. Ezeket az irányelveket nem kötelező követni, csak ajánlások.
Alapja, hogy a schengeni szabályok szerint kivételes helyzetben a határőrök rugalmasabban kezelhetik a belépők egyes csoportjait (másokat azonban nem). Ez a jelenlegi helyzetben azt jelenti, hogy humanitárius okokból még akkor is beengedhetik az Ukrajnából érkező nem EU-s állampolgárokat, ha nincs érvényes útlevelük vagy vízumuk. A tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy ideiglenes határátkelőket nyissanak, és könnyített hozzáférést kell biztosítaniuk a mentésben, egészségügyi ellátásban részt vevő hatóságoknak (rendőrség, tűzoltók, mentők). A határon emellett külön sort kell biztosítani a humanitárius segélyszervezeteknek.
Az iránymutatás arra is kitér, hogy az Ukrajnából a háború elől menekülők vámkötelezettség nélkül magukkal hozhatják személyes holmijukat és kisállataikat is.
Az Európai Bizottság javaslatát természetesen még a tagállamoknak is el kell fogadniuk: erre már holnap, vagyis március 3-án, az EU igazságügyi és belügyi Tanácsának ülésén sor kerülhet. Ha ez megtörténik, akkor az ideiglenes védelem azonnal életbe lép.
A háború szerdai eseményeit itt követheti percről percre tudósításunkban.
„A politikusok nem bánják, hogy pusztul a nép” – több százan érkeztek Záhonyba vonattal
