A CEU Demokrácia Intézetének kerekasztalán vett részt Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt, ahol szakértőkkel arról beszélgettek, milyen lehetőségei lehetnek az ellenzéknek felülírni a Fidesz-féle Alaptörvényt, amely az ellenzék szerint önmagában alkotmányellenes. Továbbra is az tűnik a legbiztosabbnak, ha a választások után gondolkodnak a kérdésen Márki-Zayék.
A magyar jogállam és alkotmányosság jövőjéről tartott online konferenciát szerdán a CEU Demokrácia Intézete, amelynek nemzetközi szakértők mellett Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt is vendége volt. A kerekasztalnál alapvető egyetértés volt abban, hogy a Fidesz Alaptörvénye a jelen formájában valóban az alkotmányellenességet súrolja,
ellenzéki kormányváltás esetén viszont semmiképpen nem vezet könnyű út az alkotmányos csapdából kifelé.
Sajó András jogtudós, a CEU jogi karának professzora szerint a problémák egyértelmű kiindulópontja, hogy alkotmányosan vannak védve az alkotmányellenességek a Fidesz rendszerében, ebből pedig nehéz kievickélni, ha a jogszabályokat – amelyek a NER-ben születtek – formalista módon, szó szerint értelmezzük, hiszen ezeknek megfelel a kormány működése.
Kim Lane Scheppelle alkotmányjogász, a Princeton Egyetem professzora szerint a megoldásban az EU-jog segíthet: értelmezése szerint az uniós jog és szerződések minden kétharmados döntést felülírnak, így például az, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság szerint a magyar megfigyelési törvény szembemegy az Emberi Jogok Európai Egyezményével, önmagában illegitimmé teheti az adott törvényt a megfelelő értelmezésben. Michal Simecka EP-alelnök, az Európai Parlament korábbi jogállamisági jelentéstevője hozzátette: a magyar jogállamiság jelenlegi helyzet az egész Európai Uniónak egzisztenciális kihívást jelent, és geopolitikai súlyát is csökkenti, viszont fontos, hogy az EU óvatosan kezelje a jogi dilemmákat egy esetleges kormányváltás esetén.
Márki-Zay Péter viszont azt mondta, ő ennél pragmatikusabb, hiszen a kérdés szerinte az,
hogyha le is győzik a Fideszt, akkor is Orbánék kezében marad-e az irányítás.
A miniszterelnök-jelölt szerint ha a kétharmados törvényekkel nem foglalkoznak, a politikai bűnözők nem kerülnek rács mögé, és a Fidesz pedig bármikor visszatérhet, lévén, kisajátították a bírósági rendszert és a médiát, beleértve a médiahatóságot, amit Márki-Zay mindenképp feloszlatna. Egy ilyen helyzetben az alkotmányozás kényes téma, Márki-Zay szerint csak a nép bevonásával lehet megtenni. A beszélgetést moderáló Novák Benjamin, a New York Times újságírója itt belekérdezett, hogy mi a pontos terve egy esetleges ellenzéki kormánynak, mire Márki-Zay tisztázta:
nem nyúlnak az Alaptörvényhez feles többséggel, hanem népszavazásra bocsátják az új alkotmányt.
Kim Lane Scheppelle szerint egyébként az alkotmányozás kérdésében is hivatkozhatnak uniós szintű döntésekre, hiszen ahogy az Európai Emberi Jogi Bíróság májusban kimondta, hogy a lengyel alkotmánybíróság tagjainak kinevezése jogsértő, ugyanígy a magyar bírósági rendszerről is születhet hasonló ítélet, melynek alapján az ellenzék akár egy „párhuzamos alkotmánybíróságot” is felállíthat, lévén az eredeti illegitim. Ehhez Sajó András hozzátette: bár tény, hogy egy krízishelyzet felülírhatja a bírói elmozdíthatatlanságot, arra érdemes figyelni, hogy bármilyen EU-jogi eljárásnak többéves az átfutási ideje, ami nem férne bele egy új kormánynak. Sajó szerint a népi alkotmányozással is óvatosnak kell lenni, mert hiába egyértelmű, hogy az alkotmány az emberek akaratát kell képviselje, nehéz meghatározni, mit értünk az emberek alatt.
Kormányváltás esetén az is nehezítené a Márki-Zay által elképzelt alkotmányozást, hogy a társadalom rendkívül megosztott, de a miniszterelnök-jelölt bízik abban, hogy egy minimális alkotmány, amely lefekteti az alapvető fékek és ellensúlyok rendszerét (és azon kívül semmi mást) át tudna menni egy népszavazáson. Az viszont még mindig nem látszik, hogy mik lennének pontosan ezek a fékek és ellensúlyok, mert mint mondta, Fleck Zoltán vezette bírói csapatában sincs egyetértés a kérdésben. Novák Benjamin kérdésére hozzátette: a Chilében látott alkotmányozó nemzetgyűlés is egy megfontolandó felvetés lehet.
Abban Márki-Zay Péter és Kim Lane Scheppelle egyetértettek, hogy a Fidesz nem tesz eleget a gazdasági válság kezeléséért, amely komoly csapdába terelheti az esetleg kormányra kerülő ellenzéket, a miniszterelnök-jelölt szerint viszont Scheppellének azon felvetése, hogy Orbán választási vereségre játszana, teljesen életszerűtlen, „mert a miniszterelnök nem akar azzal kockázni, hogy börtönbe kerül”.
A jogállamiság kérdésében teljes egyetértés volt arról,
hogy itt már sokkal inkább beszélünk politikai, mint jogi kérdésről.
Michal Simecka szerint ha a jogállamisági helyzetet formalista módon, csak a törvényszövegekhez ragaszkodva vizsgáljuk, az ellenzék nem fog tudni kezdeni semmit, hiszen a Fidesz megfelel a maga törvényeinek. Az EP-alelnök szerint az EU is tágabb perspektívából kell nézze a dolgokat, mert az autoriter rendszerek nem jogi problémákat idéznek elő, és nem is lehet a jog útján megoldani a jogállamisági problémákat. Ezt erősítette meg Márki-Zay Péter is, aki úgy fogalmazott: a jog szellemét, és nem gyakorlati alakját kell figyelembe venni.
Arra azonban mind Sajó András, mind Kim Lane Scheppelle felhívta a figyelmet: a legbiztosabb, ha a választások után áll bele az ellenzék a kérdésbe, ha esedékes. Sajó szerint nagy baj, hogy a politikai szakértők jogászoknak, a jogászok pedig politikai szakértőknek akarnak tűnni, és kormányra kerülve lehet csak megvizsgálni a lehetséges jogi ösvényeket. Scheppelle szerint pedig ha Márki-Zayék kormányra kerülnek, tetemes mennyiségű bizonyítékot kell találjanak a jogállami deficitekre, amelyekkel vagy az Európai Ügyészséghez csatlakozva, vagy egyszerűen a nyilvánosság erejében bízva tudnak építeni, ha a magyar ügyészség egyébként nem emelne vádat.
Háromszoros pénzt fizetnek Márki-Zay győzelme esetén
