Megkezdte a Nemzeti Választási Iroda azoknak az aláírásoknak a tételes ellenőrzését, amit az ellenzék adott le a “jövővédő” népszavazásához. Ám bármennyire is sietnek, az már biztos, hogy nem lehet együtt tartani ezt a referendumot az április 3-i választással.
Szerdán megkezdődött a Karácsony Gergely által szervezett két országos népszavazási kezdeményezés január 21-én leadott aláírásgyűjtő ívein szereplő aláírások tételes ellenőrzése – közölte a hvg.hu kérdésére a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Vagyis csak most kezdődik érdemben az a folyamat, amelynek célja annak megállapítása, hogy van-e a leadott mintegy félmillió aláírás között kérdésenként legalább 200-200 ezer érvényes. Ez a törvényi feltétele annak, hogy a Karácsony Gergely által indított, de az egyesült ellenzék által felkarolt kezdeményezésből valóban népszavazás legyen az alábbi két kérdésben:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?
A Fudan-beruházás leállítását és az álláskeresési járadék folyósításának meghosszabbítását célzó kezdeményezések mellé tavaly december közepén, alig két héttel karácsony előtt kezdték az ellenzéki pártok politikusai és aktivistái gyűjteni a támogató aláírásokat, ajánlásokat, majd bő egy hónappal később, január 20-án fejezték be a gyűjtést. Az ellenzékiek szerint kérdésenként 235-235 ezer, vagyis összesen mintegy 470 ezer szignó gyűlt össze az aláírásgyűjtő íveken, az ezeket tartalmazó dobozokat pedig másnap, január 21-én adták le az NVI-nek.
A választási iroda már akkor közölte, hogy “megnövelt kapacitással” látnak neki a munkának, aminek azonban van egy előkészítő szakasza. Az elmúlt napokban az előkészítést végezték. Az íveket előbb százas kötegekbe rendezték, majd egyenként beszkennelték, és ezután, most kezdődött csak el a tételes ellenőrzés, ami az NVI szerint "több hetet vesz igénybe". A teljes munkafolyamatra a törvény szerint legfeljebb 60 napja van az iroda munkatársainak.
Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt már előre figyelmeztetett, hogy nekik 24 óra elég volt megszámlálni az aláírásokat, ezért kérte, hogy az NVI-nél "ne húzzák az időt". Az iroda azt ígérte, hogy próbálják "mielőbb befejezni", de tény, hogy összeszámolni és leellenőrizni nem ugyanaz, utóbbi – mivel a nevet és más megadott adatokat is egyenként csekkolni kell – időigényesebb. Valójában azonban az idő már nem is számít:
az ellenzék túl későn adta le az aláírásokat ahhoz, hogy a “jövővédő” referendumukat az április 3-ra kiírt választással és a kormány “gyermekvédelmi” népszavazásával együtt tarthassák meg.
Ahogy a hvg.hu rekonstruálni tudja az eseményeket, lényegében már tavaly decemberben, a gyűjtés első napjaiban, a lassan szaporodó szignók miatt várható volt: aligha valószínű, hogy “összeérjen” a három esemény, jóllehet akkor még nem volt ismert a választás és a kormány népszavazásának időpontja. Ezeket Áder János köztársasági elnök január 11-én tűzte ki, méghozzá április 3-ra. Ekkor viszont már biztos volt, hogy a két népszavazás és a választás nem lesz egy napon, pláne úgy, hogy még néhány nappal később, január 14-én is csak kétszer 170 ezer körüli, vagyis a minimálisnál is kevesebb szignót jelentett Karácsony.
Ma már tudjuk, ahhoz, hogy ha nem is valós, de legalább elvi esélye lehessen az ellenzéki népszavazás április 3-i megtartásának, már január közepén le kellett volna adni az aláírásokat, amikor viszont még messze nem volt elég összegyűjtött szignó. Ezt az ellenzéki pártoknak is tudniuk, és látniuk kellett volna az eljárási határidők ismeretében, méghozzá január 11-én biztosan, mivel aznap hirdette ki Áder, hogy április 3-án lesz a választás és a másik népszavazás. A két eseményből nem is a választás számít itt, hanem a másik referendum. A népszavazásról szóló törvény ugyanis kimondja:
A népszavazást akkor is ki lehet tűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást tűzött ki, annak időpontjáig legalább ötven nap van hátra, és az újabb kérdésben történő népszavazás egyidejű megtartása a szavazás lebonyolításának törvényességét nem veszélyezteti.
A kulcsszó tehát az 50 nap, mivel a fenti passzus szerint csak akkor tűzhető ki egy már kitűzött népszavazás időpontjára egy másik, ha a “rátűzéstől” a megtartásig még van 50 nap. Vagyis legkésőbb a hivatalos választási kampányidőszak kezdőnapján, február 12-én döntenie kell Áder Jánosnak az ellenzéki referendum ügyében, ahhoz pedig, hogy ez megtörténhessen, már észszerűtlenül rövidre szabott határidőkkel számolva sincs elég idő. De melyek ezek a még hátralévő folyamatok és határidők? Lássuk a lépéseket:
- A leadott mintegy félmillió aláírás tételes ellenőrzése (max. 60 nap)
- Az NVB jóváhagyó határozatának jogorvoslati határideje (5 nap)
- Az esetleges jogorvoslati kérelem elbírálása a Kúrián (max. 5 nap)
- Az Országgyűlés elnökének tájékoztatása (max. 8 nap)
- Az Országgyűlés elnöke bejelenti a kezdeményezést az ülésen (legközelebbi ülésnap)
- Az Országgyűlés elrendeli a népszavazást (max. 30 nap)
- Az Országgyűlés határozatának közzététele a Magyar Közlönyben (max. 8 nap)
- Az Országgyűlés döntése elleni újabb jogorvoslati határidő (15 nap)
- Az esetleges jogorvoslati kérelem elbírálása az Alkotmánybíróságon (max. 30 nap)
- A köztársasági elnök kitűzi a népszavazást (max. 15 nap)
- A népszavazás napja (rátűzés esetén minimum 50 nap)
Fenti lépések összesen 7 hónapnál is többet, 230 napot is igénybe vehetnek, ha a leglassúbb forgatókönyvvel számolunk: minden érintett szerv a rendelkezésére álló maximális határidőt kihasználja, és minden lehetséges esetben valaki jogorvoslattal is él a közbenső döntések ellen. A másik véglet a legoptimistább forgatókönyv, amikor senki nem támadja meg a Kúrián vagy az Alkotmánybíróságon a határozatokat, és minden érintett szerv akár egy nap alatt elvégzi a feladatát, cselekszik.
Amiket nem lehet befolyásolni, az a kitűzéstől számított 50 napos határidő és a jogorvoslati határidők, mert azokat is muszáj kivárni (5+15 nap), még ha azzal is számolunk, hogy senki nem támadja meg a döntéseket.
Vagyis minimum 75-80 napot vissza kell számolnunk április 3-tól, az ellenzék által a leadásra választott január 21-e pedig mindössze 73 napra van április 3-tól. Még irreálisan, életszerűtlenül rövid határidőkkel sem jött volna ki a matek, hiába nyilatkozott úgy a leadáskor Karácsony Gergely és Szabó Tímea, valamint azóta más ellenzéki politikusok is, hogy kitűzhető a népszavazásuk április 3-ra. Ha az NVI például a 60 nap helyett csupán 2 nap alatt végzett volna az ellenőrzéssel, akár már január 23-án meg lett volna a jóváhagyó határozatot, majd a jogorvoslati határidő 5 napjának elteltével, 28-án már Kövér László házelnöknél lenne az ügy.
Ha ő a lehető legközelebbi munkanapra, 31-ére hívná össze az Országgyűlés rendkívüli ülését, ahol elfogadnák a határozati javaslatot és még aznap meg is jelenne a közlönyben, akkor is kell várni az újabb 15 nap jogorvoslati határidőt, így február 15-én Áder már ha akarná, sem tudná kitűzni április 3-ra a referendumot. Vagyis ahogy arra korábban a Szabadeurópa és a Lakmusz is felhívta a figyelmet:
hiába állítják az ellenzéki politikusok, nincs rá esély, hogy Karácsony két népszavazási kérdéséről is szavazzunk április 3-án.
A helyzet mindenképpen egyedi egyébként, hiszen a törvény ezen, 50 napos kitételének alkalmazására eddig sosem volt példa – igaz, a tavalyi törvénymódosításig az sem volt lehetséges, hogy egy népszavazást is a választás napján tartsanak, nemhogy kettőt.
Megnövelt kapacitást ígért az NVI az ellenzéki népszavazási aláírások ellenőrzésére
