Ősszel, épp annak az alapszabály-módosításnak köszönhetően került be a Magyar Olimpiai Bizottságba Hajdu Balázs a Magyar Vitorlásszövetség delegáltjaként, amelynek bevezetése megpecsételte a szervezet elnökének, Kulcsár Krisztiánnak a sorsát. Sydney és Athén vitorlázó olimpikonja most a szervezet vezetésére pályázik, bár elismeri, hogy elsőre ellenfele, Gyulay Zsolt tűnt esélyesebbnek.
Ketten jelentkeztek a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki posztjáért kiírt pályázatra, Gyulay Zsolt és Hajdu Balázs – derült ki éppen tíz nappal az új vezetőt megválasztani hivatott, január 29-re kiírt közgyűlés előtt. A tisztújítást, amely az elnökség tagjait nem érinti, azért kellett kiírni, mert Kulcsár Krisztián lemondott, miután december 30-án elvesztette a magával szemben kezdeményezett bizalmi szavazást.
| Megvonták a bizalmat |
A bizalmi szavazást azért kezdeményezte Kulcsár Krisztián, mert az elnökség 13 tagja közül kilenc lemondásra szólította fel, és így tettek azok a szervezetek is, amelyek képviselői az elmúlt másfél évben kikerültek a tagság soraiból. Úgy vélték, hogy a szervezet fokozatosan szakított korábbi értékeivel, cserbenhagyni látszott a partnereit, természetes szövetségeseit, és drasztikusan csökkentett létszámú közgyűlésének új összetételét sem sikerült megnyugtató módon, idejében kialakítani. A tagság létszáma két lépésben csökkent, előbb 220-ról 123-ra, majd a májusban elfogadott új alapszabály értelmében szeptemberben 115-re. A változást mindkét alkalommal jóváhagyta az aktuális tagság. Annak a jelölőbizottságnak az összetétele sem tetszett nekik, amely az új tagjelöltek felterjesztéséért lett volna felelős. Különösen annak nem örültek, hogy a testületbe két, nem a sport világából érkező személyiséget is meghívtak: Miklósa Erika operaénekest és Habsburg Györgyöt, Magyarország párizsi nagykövetét. Mindezek mellett a sajtóban azzal is támadták Kulcsárt, hogy – az elnökség jóváhagyásával – megemeltette a fizetését. |
Gyulay kétszeres olimpiai bajnok kajakozó, 1989 óta MOB-tag, volt már alelnöke is a szervezetnek. Irányította a Magyar Nemzeti Autósport-szövetséget, dolgozott a Magyar Kajak-kenu Szövetség alelnökeként. Viszonyát a politikai vezetéssel jól mutatja, hogy 2012-től négy éven át vezette a teljes hazai dohánypiacot átrajzoló trafikpályázatokat kiíró állami céget, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t, tizenkét éve pedig a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Hajdu vitorlázóként részt vett a sydney-i és az athéni olimpián, közvetlenül Sydney után diplomázott az ELTE jogi karán és Athénra már az ügyvédi irodai munka mellett, egy nemzetközi ügyvédi iroda magyarországi partnerénél kezdett dolgozni. 2007 óta a saját ügyvédi praxisát viszi. Tíz éven át volt a Magyar Vitorlásszövetség elnökségének tagja, társadalmi munkában jelenleg is részt vesz a nemzetközi szövetség munkájában, és 2005 óta elnöke a finn hajóosztályt képviselő világszövetségnek.
„Nincsenek” – mondta a hvg.hu-nak, amikor a konkrét politikai kötődéseiről kérdeztük. „Ügyvédként politikai színezetű pozíciót – akár társadalmi pozíciót – vagy feladatot nem láttam el, közbeszerzéseken az ügyfeleim nem indultak. Független, pártatlan kéz vagyok ebben a történetben.”
Ezzel együtt úgy látja Hajdu, hogy a magyar sportélet vezetésének kiegyensúlyozott kapcsolatot kell ápolnia a kormányzattal. „Stratégiai ágazatként nevezték meg a sportot. Ha egy kormányzat így tekint erre a területre, akkor a MOB elnökének, elnökségének kutya kötelessége együttműködni a kormányzattal, mert abból a sportolók, a sportszakemberek, a szövetségek és a klubok profitálnak. Ha fair együttműködés van a MOB és a kormányzat között, az mindenkinek előnyre válik” – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy mekkora esélyt lát a győzelemre akkor, amikor a sportszövetségi vezetők többsége konkrétan a politikából érkezik vagy legalábbis jó kapcsolatot ápol a kormányt alkotó politikai körökkel, Hajdu válaszul a verseny fontosságát emelte ki. „Megítélésem szerint a kormányzatot nem zavarná, ha én lennék a MOB elnöke. A verseny fontos, ebben az esetben pedig jót tesz mindenkinek. Így ha esetleg Zsolt nyerne, az ő győzelme is értékesebb volna, mint ha nem lenne kihívója. Azért indultam, mert fontosnak tartottam egy olyan ajánlatot tenni a magyar olimpiai mozgalomnak és a közgyűlésnek, amely hangsúlyaiban, lényegesebb tartalmi elemeiben is más, újszerű mintát követ. Nézzük meg, mire fogékony a tagság! Hol máshol legyen verseny, mint egy sportolókat felvonultató szervezetben?”
Azt elismeri Hajdu, hogy a tagság fejével gondolkodva elsőre Gyulay tűnhetett a nyilvánvaló választásnak, de egyre jobbnak látja az esélyeit. „A kampány elején engem kevesebben ismertek, de az elmúlt időszakban sok szövetséggel felvettem már a kapcsolatot, s a választásig hátralévő időben is arra fogok összpontosítani, hogy minél szélesebb körben megismertessem magam és az általam leírt, ezért számon is kérhető részletes elképzeléseimet.”
(Nem) meglepetés
Még le sem zajlott a sorsáról döntő rendkívüli közgyűlés, többen már tudni vélték, hogy ha Kulcsár bukik, Gyulay Zsolt lehet az utóda. A neve nem először vetődött fel tisztújítások közeledtével, még Borkai Zsolt vezette a MOB-ot, amikor az egykori kajakozót már a poszt várományosaként emlegették, mostanáig azonban nem mérette meg magát. „Ha a kérdés az, hogy a terveim között szerepelt-e az aktív visszatérés a magyar olimpiai mozgalomba, akkor hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. Én ezt 2024-re tettem, hiszen az elnök mandátuma addig szólt. (...) Most egy új helyzet van” – mondta január 7-én a Sport TV Heti helyzet című műsorában, ahol azt is bejelentette, hogy ezúttal pályázni fog. Terveibe nagy vonalakban egy héttel később, a Nemzeti Sportban avatta be az érdeklődőket (és sokkal több a MOB-nak benyújtott, másfél oldalas motivációs leveléből sem derül ki). Többek között szeretné egy platformra hozni a hazai sportélet szereplőit, „mert nagyon rossz volt látni az utóbbi években, hogy széthúzás van a sporton belül”, elérné, hogy az idén 127 éves szervezet újra a sport parlamentje legyen, emellett pedig olyan szakmai javaslatok megfogalmazását ígéri, amelyek végrehajthatóak.
Hajdu Balázs nem tervezhette ilyen hosszú ideje a kandidálást, hiszen csak a múlt ősszel került be a MOB tagságába a vitorlásszövetség delegáltjaként – márpedig a tagság feltétele a pályázat benyújtásának –, ám ő is meglátta a lehetőséget a kialakult helyzetben. A hvg.hu-nak azt mondta, hogy a MOB korábbi sportdiplomáciai bizottságának tagjaként már a taggá választása előtt tájékozódott a szervezetben folyó szakmai munkáról, s a megismerteket összevetette azzal, amit szerinte – a jelenlegi jogszabályi feltételek és az állami pénzmegosztás mellett – a MOB az alapfeladatai teljesítésén túl hozzá tudna tenni a magyar sportolók, sportszövetségek és -szakemberek sikeréhez. Ebből állt össze aztán az elnökjelölti programja, amelyet hét oldalban foglalt össze, s egyebek mellett
- a magyar olimpiai család, a közösség újjáépítését,
- a sportági bázis szélesítését és a sportágak közötti esélyegyenlőség biztosítását,
- a sportdiplomáciában a magyar jelenlét erősítését,
- sportolói életútprogram bevezetését – amely a visszavonult versenyzők elhelyezkedését segítené –,
- az anyagi erőforrások bővítését és
- az olimpiarendezés álmának megőrzését szorgalmazza.
Olimpiai múzeumot és saját MOB-székházat ő és Gyulay is szeretne. Hogy miből, az persze kérdés, hiszen a szervezetnek, amely 2012 és 2016 között milliárdok sorsáról dönthetett, a riói olimpia után megszűnt a pénzosztó szerepe. A hírek szerint azért kerültek vissza azok a feladatok és jogkörök az Emberi Erőforrások Minisztériumához, mert Orbán Viktor nem volt elégedett a – 8 arany-, 3 ezüst és 4 bronzéremmel – zárult ötkarikás eredménnyel.
Kulcsár nem törekedett megváltoztatni a status quót, a meglévő struktúrát akarta továbbfejleszteni – erről a lemondása után tartott sajtótájékoztatón is beszélt –, Gyulay szavaiból azonban más derül ki: a Nemzeti Sportnak azt nyilatkozta, hogy a szervezetnek vissza kell szereznie bizonyos jogosítványokat és visszaállítania a tekintélyét. Hajdunak is megvannak erről az elképzelései. Ő három irányból próbálna forrásokhoz jutni, egyrészt a MOB-nak működési támogatást jelenleg is nyújtó (az előző évben 267 millió forint) Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál pályázna ösztöndíjakra, projektekre, másrészt a vállalati szférának tenne ajánlatot. „„A MOB most is százmilliós nagyságrendű (2021-ben 337 millió forint – a szerk.) saját szponzori háttérrel rendelkezik, a következő vezetésnek azon kell dolgoznia, hogy ez bővüljön” – magyarázta. Szerinte az államtól befolyó összegeket is lehetne növelni. Tavaly a MOB különböző jogcímeken jelentős támogatáshoz jutott a költségvetésből, „ám ha összeállítana egy olyan programot, amely érdemben tudja támogatni az állami sportirányítás szakmai munkáját, az állami szférán belül is lehet majd plusz forrásokat találni” – vélekedett.
Bárhonnan is érkezik majd pénz a szervezethez, úgy tűnik, a leendő elnök a munkájáért nem kér majd belőle: Gyulay és Hajdu is kijelentette, hogy társadalmi munkában végezné a MOB irányítását. Ám míg előbbi, ha rajta múlik, megtartaná a Hungaroring Sport Zrt.-nél betöltött pozícióját – mondván, a kettő nem zárja ki, sőt, inkább erősíti egymást –, utóbbi szerint a MOB-elnöki feladatok ellátása főleg az első időszakban, egy ambiciózus program megvalósítása esetén teljes embert kíván, nem heti pár órás elfoglaltság.
Reformokról
Kulcsár, miután bejelentette a lemondását, sajtótájékoztatóján arról beszélt: hiába támadták ezzel, valójában senkit sem szorítottak ki a MOB tagságából és semmifajta exkluzivitást nem terveztek abban kialakítani. Az eredeti, 200 fölötti taglétszám úgy jött össze, hogy az idők során számtalan szervezet kapott felhatalmazást újabb és újabb tagok delegálására. Az önkormányzati szövetségek például több mint húsz taggal képviseltethették magukat, a sportegyesületek szövetsége közel ugyanennyi embert küldhetett a testületbe, amelyben sportújságírók, sportjogászok, sportorvosok, testnevelő tanárok is helyet kaptak. Ekkora létszámú közgyűléssel viszont nem lehetett hatékony munkát végezni. A létszámcsökkentésnek – amit egyébként Szabó Tünde sportállamtitkár is szorgalmazott – praktikus okai voltak tehát, ám a munka „félúton megrekedt. Remélem egyébként, hogy folytatódni fog és nem visszarendeződés következik, de ez már a következő vezetésnek a döntése” – fogalmazott akkor Kulcsár.
Gyulay eddigi nyilatkozataiból úgy tűnik, ő visszacsinálná, amit a távozó elnök elkezdett. Amellett, hogy a MOB-ot mint a sport parlamentjét emlegette, azt is mondta a Nemzeti Sportnak, hogy a jövőben elkészítendő szakmai javaslatokhoz „szükség van azon szervezetek visszaintegrálására mint a Magyar Edzők Társasága, az Olimpiai Bajnokok és a Halhatatlanok Klubja, a Sportkórház, a Testnevelési Egyetem, a Magyar Sportújságírók Szövetsége, vagyis azon szervezetek, amelyek a legutóbbi intézkedések révén kikerültek a tagságból”.
Hajdu ennél visszafogottabban fogalmazott, amikor a hvg.hu erről kérdezte. Szerinte alapvetően azok sem voltak a tagság átstrukturálása ellen, akik Kulcsárék kezdeményezésére kikerültek belőle, hiszen mindkét esetben megadták ehhez a jóváhagyást. Lehetségesnek tartja azonban, hogy a tagok nem látták pontosan, hogy a döntéseik hová vezetnek.
Mindezek ellenére elképzelhetőnek tartja Hajdu, hogy nem szükséges feltétlenül változtatni a mostani alapszabály által meghatározott jogi kereteken, „de ez esetben arra kifejezetten oda kell figyelni, hogy a megválasztás előtt álló egyéni tagok köre a teljes magyar olimpiai mozgalmat képviselje. A Magyar Sporttudományi Társaság, a Magyar Edzők Társasága, a Magyar Sportújságírók Szövetsége vagy az önkormányzatok korábban is részt tudtak venni a MOB munkájában, és a továbbiakban is szükség van rájuk, de talán vissza tudnak találni a szervezet kötelékeibe az egyéni tagság útján is.”
Az előző elnök „menesztését” legitimnek de az időzítést sajnálatosnak nevezte Hajdu Balázs. „Sajnálom, mert Kulcsár Kirsztiánt komoly sportembernek tartom, mindig szimpatikus volt számomra, hogy aktív sportolóként és a civil életben is szép eredményeket ért el, hogy egyéni világbajnoki címet tudott nyerni banki főosztályvezetőként. Biztosan látja már azokat a dolgokat, amelyeket, ha másként alakít, másként kommunikál, akkor nem került volna ebbe a helyzetbe az olimpiai mozgalom.”
Arra a kérdésre, nem teremt-e veszélyes precedenst a leendő MOB-elnökök számára, nem vetheti-e vissza a reformtörekvéseiket az, ami Kulcsárral történt, Hajdu azt mondta: „Vállalati joggal foglalkozom, így jól látom: a kapitalista vállalati szemlélet arról szól, hogy ha valaki kitalál egy vonalat, és ahhoz a tulajdonosi vagy igazgatósági többség megvan, akkor a hajó az általa megszabott irányba megy. De a MOB társadalmi szervezetet, civil köztestületet ilyen módon nem lehet kormányozni. Elsőre valóban furcsa lehet, hogy ha a változtatásokat megszavazták, akkor utóbb miért ellenzik őket, de meg tudom érteni. Jobban elő kellett volna készíteni a döntéseket, hogy mindenki értse, lássa, és ne csak a fejével, de a szívével is elfogadja, mi fog történni.”
Hajdu szerint mindezek miatt a megválasztása esetén az első és legfontosabb dolga az volna, hogy kezelje a jelenleg tapasztalható feszültségeket. „A ráncok kisimításában, a béke helyreállításában alkatomnál és a gyakran az érdekek egyeztetésére és a kompromisszumkeresésre épülő szakmámnál fogva is alkalmas vagyok. Nagyon fontos, hogy rendezzük a sorokat, hogy megszülessen a továbblépéshez szükséges béke és bizalom, hiszen február 4-én kezdődik a tokiói téli olimpia, és a párizsi nyári sincs már messze.”
(Kiemelt képünkön: A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagjai szavaznak a bizottság rendkívüli közgyűlésén Budapesten, a Larus rendezvényközpontban 2021. december 30-án. Fotó: MTI / Illyés Tibor)
