Itthon hvg.hu 2022. január. 21. 11:16

Itt van Márki-Zay Péter válasza, miért most zárta le az ellenzék az aláírásgyűjtést

Úgy tűnik, nem azért, mert érzésre már eleget gyűjtöttek, vagy sietni akartak volna. Márki-Zay Péter adta meg a választ.

Fudan helyett Diákváros
Friss cikkek a témában

Vajon miért éppen csütörtökön fejezte be az ellenzék a maga népszavazási aláírásgyűjtését, és adta le pénteken a szignókat ellenőrzésre a Nemzeti Választási Irodának (NVI)? – vetődik fel a kérdés.

Talán már elegendőnek ítélték a népszavazási kérdésenként összegyűjtött 235-235 ezret, vagy azért igyekeztek, hogy még április 3-ra kitűzhessék az ellenzéki referendumot?

Mindkét lehetőségben van logika is, de buktató is. Lehet, hogy úgy vélték, elég a 235 ezer aláírás az ugyanis számszerűen valóban több, mint az előírt 200 ezer, mégsem biztos, hogy ennyi "ráhagyás" elég lesz. A tapasztalat ugyanis az, hogy muszáj jóval többet – 20-30, de akár 50 százalékkal is többet – gyűjteni, mivel az NVI csak a minden szempontból szabályos, hiánytalan támogatásokat fogadja el érvényesnek, márpedig elírások, pontatlanságok ilyenkor mindig nagy számban előfordulnak.

Leadták a népszavazási aláírásokat, Márki-Zay figyelmeztette a választási irodát: „ne húzzák az időt"

Alig több, mint 30 nap alatt összegyűjtötte ugyan az ellenzék a Karácsony Gergely-féle népszavazási kérdésekre az egyenként 235 ezer támogató aláírást, mégsem biztos, hogy az ellenzéki referendumot az április 3-i választással és a kormány népszavazásával együtt tarthatják. Ráadásul az sem biztos, hogy elég lesz ez az aláírás-mennyiség.

Talán azért siettek, hogy még összeérhessen az ellenzéki referendum a már április 3-ra kiírt parlamenti választással és a kormány “gyermekvédelmi” népszavazásával. Erre utal, hogy a párbeszédes Szabó Tímea jelezte: “ha Áder János nem írja ki április 3-ra a népszavazást, akkor a magyar emberek akaratát veszi semmibe”. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt pedig azt mondta, bár az NVI-nek elvileg 60 napja van ellenőrizni az aláírásokat, kérte,

ne húzzák az időt”.

Tény, hogy ha az NVI kihasználja a 60 napot, akkor március 20-a körül hozhatnak hitelesítő döntést, ezután pedig az Országgyűlés nem mérlegelhet, köteles elrendelni a népszavazást, ám erre is van a törvényhozásnak legfeljebb 30 napja. Ehhez jön ezután Áder János köztársasági elnök 15 napos határideje, ami alatt ki kell tűzze a népszavazás időpontját. Ekkor viszont már akár április vége-május eleje is lehet, vagyis nem tudna “összeérni” ez a referendum az április 3-i másikkal és a választással.

Reviczky Zsolt

Vagyis lehet, hogy egy harmadik oka is volt annak, miért éppen mostanáig gyűjtötte az ellenzék az aláírásokat. Erre a lehetőségre éppen az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter utalt a minap, amikor a Magyar Hangnak adott interjújában arról beszélt: nem hiszi, hogy az ellenzéki referendumot megrendezhetik április 3-án. Azt mondta, emiatt “természetes, hogy az ellenzék nem minden erőforrását áldozza föl az aláírásgyűjtés érdekében”. Márki-Zay az interjúban ezt azzal támasztotta alá, hogy a fideszes nyilatkozatokból számára egyértelművé vált, hogy

a hatalom úgysem fogja hagyni, hogy a Fudan és az álláskeresési járadék kérdése ott lehessen az országgyűlési választásokkor a szavazólapokon”.

Úgy vélte, akármikor is gyűjti össze az ellenzék az aláírásokat, odáig húzzák majd a kérdések jóváhagyását, míg ezzel megakadályozzák, hogy a kérdések a választás napjára a szavazólapokra kerüljenek.”

Akárhogy is, a népszavazási aláírásgyűjtéssel valóban hetekig az utcán voltak a párt politikusai, aktivistái és az aláíró pultokhoz szólított szimpatizánsai, vagyis az ellenzéknek ez jó kampányelem is volt. Bár a népszavazást Karácsony Gergely főpolgármester magánszemélyként kezdeményezte, a tervezett Fudan Egyetem ügye és az álláskeresési járadék folyósításának meghosszabbításának kérdése nemcsak az ő, hanem az egész ellenzéki együttműködés egyik fontos kampánytémájává tudott válni.

Hirdetés
hvg360 Hamvay Péter 2024. december. 19. 06:00

Magyar Péter: Lehet, hogy kamikaze kormány leszünk

Magyar Péter szerint a politika nem agysebészet, csak tisztességesen kell menedzselni az országot. Azt mondja, nincs benne bosszúvágy, de hatalomra jutása esetén leváltaná azt az ezer-kétezer embert, akik foglyul ejtették az országot, a tolvajoktól pedig visszavenné, amit loptak. Úgy látja, Orbánnak egyre keményebb eszközökhöz kell nyúlnia csapata egyben tartásához, ezért durva másfél évre számít a 2026-os választásokig. HVG-portré.