Indulna az áprilisi választáson a Thürmer-féle Munkáspártból kivált új Munkáspárt, a KDNP (amely majd a Fidesszel együtt indul), egy egészen friss, alig több, mint 2 hónapos formáció, valamint egy olyan is, amelynek elnöke 1990-ben alapított először pártot, és azóta a mostani a negyedik, ahol megfordul.
Sorra jelentkeznek be az áprilisi választáson indulni kívánó új pártok: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a múlt héten vette nyilvántartásba az első 11 jelölő szervezetet, de kedden délutánig újabb 7 párt és két nemzetiségi önkormányzat adta be kérelmét. Ezek az alábbiak:
- Demokrata Párt
- Demokratikus Karta Párt
- Egészséges Magyarországért Választási Párt
- Magyarországi Munkáspárt 2006 – Európai Baloldal
- Kereszténydemokrata Néppárt
- Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom
- Munkáspárt - Magyar Munkáspárt
- Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
- Országos Örmény Önkormányzat
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) jelölő szervezetként ugyan nyilvántartásba veteti magát, de mint eddig mindig, közös listán indul a Fidesszel, és közösen indítják egyéni képviselőjelöltjeiket is. Az ellenzéki összefogáson kívül, önállóan indulna a választáson a Szanyi Tibor nevével fémjelzett Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) is, amely szintén benyújtotta nyilvántartásba vételi kérelmét. Nem meglepetés a listán a Magyarországi Munkáspárt 2006 vagy rövidített nevén az Európai Baloldal felbukkanása, de a párt nem keverendő össze a Thürmer Gyula-féle Munkáspárttal (amelyik szintén bejelentkezett Magyar Munkáspárt néven a választásra), hiszen a Vajnai Attila vezette párt 2006-ban a Munkáspártból kilépve jött létre. Azóta olykor elindulnak a választásokon, így volt ez 2006-ban és 2010-ben is, de 0,02-0,03 százalékot tudtak csak elérni.
Érdekesebb a három másik, kevésbé ismert jelentkező. Kettő nem is új, a Mohácsra bejegyzett Demokratikus Karta Párt például éppen négy éve létezik, elnöke Pintér Zoltán, de például se honlapja nincs, se Facebook-oldalát nem találtuk. Céljaikról a cégbírósági papírokból annyi derül ki: „A Demokratikus Karta Párt európai Magyarországot, polgári demokráciát kíván. A párt működésének célja, hogy ilyen hazát teremtsünk. Ezért olyan demokratikus politikai szervezetet hoztunk létre, amelyben a nyitottság, az együttműködés, a verseny és a szolidaritás egyszerre van jelen.”
A hasonló nevű Demokrata Párt szintén nem új, és sokkal többet lehet tudni róla. A főváros II. kerületébe bejegyzett párt alapító okiratát 2016 végén írták, a pát elnöke pedig Kósa Sándor. Célját az alapítók úgy fogalmazták meg: „A nemzet és a magyar haza szolgálata.” A párt alakulása után magát „az Y generáció pártjaként” határozta meg, Kósa pedig arról beszélt:
Nem rakjuk be ezt a pártot se jobboldalra, se baloldalra, egy olyan pártot akarok építeni, ahol mindenkinek van helye.
A Demokrata Párt nem sokkal az alapítása után azzal robbant be a köztudatba, hogy 2017. április 5-én, alig pár órával azután, hogy a Momentum Mozgalom bejelentette, népszavazást kezdeményez a CEU megmentéséért, váratlanul tudatták: Kósa már előbb, április 4-én benyújtotta „a CEU-mentőöv népszavazási kezdeményezését”. Hozzátették: „a Momentum által beharangozott népszavazás kezdeményezés értelmetlen hangulatkeltés és kontraproduktív pártpolitikai kezdeményezés”.
A pártelnök Kósa Sándor amúgy régi szereplője a mikropártok világának: a Demokrata Párt 2017-es felbukkanásakor a 444.hu azt írta Kósáról, hogy 1990-ben megalapította a Nemzeti Újjáépítés Pártját, 2002-ben már a Zöld Centrum Párt elnöke volt, 2014-ben pedig a Schmuck Andor-féle Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának alelnökévé választották. A Demokrata Párt színeiben 2018-ban Kósa elindult a választáson, és Pest megye 2-es választókerületében 602 szavazatot gyűjtve 0,86 százalékot kapott, míg a párt másik 11 egyéni jelöltje összesen 1077 voksot szerzett. A Demokrata Párt Facebook-oldala amúgy a 2018-as választás óta nem frissült, honlapjuknak nincs nyoma.
A most bejelentkezett öt új jelölő szervezet közül a legfiatalabb egyúttal a leghosszabb nevű is, ez az Egészséges Magyarországért Választási Párt (EMVP). A párt bejegyzése mintegy 2 hónapja, tavaly november 4-én történt. Az alig 500 lelkes szabolcsi kis falu, Géberjén szélére bejegyzett párt elnöke Tárkányi Sándor. Az alapítók a párt célját többek között úgy fogalmazták meg: „A közhatalom gyakorlásában való alkotmányos részvétel, többek között azért, hogy biztosítani tudjuk az általános gazdasági jólétet, a szociális igazságosságot, a sajtószabadságot, az egyenlő elbánás elvét”. Honlapjuk és
Facebook-oldaluk már van, utóbbin már 58 követőt gyűjtöttek.
A frissen bejelentkezettek között van két nemzetiségi önkormányzat is, illetve korábban már a lengyel nemzetiségi önkormányzatot is nyilvántartásba vették. Az áprilisi választáson ugyanis nemcsak pártlistára, hanem nemzetiségi listára is lehet majd szavazni, ilyet pedig csak a 13 elismert nemzetiség képviselete állíthat.
Pontosítás:
Cikkünk első verziójában tévesen az szerepelt, hogy az Egészséges Magyarországért Választási Pártot 2022. január 5-én jegyezték be jogerősen, ám valójában a bejegyzés már 2021. november 4-én megtörtént. Tévesen szerepelt továbbá az is, hogy a pártnak nincs honlapja, pedig van. A tévesen szereplő adatokat pontosítottuk.