A Facebookon reagált Varga Judit igazságügyi miniszter arra, hogy az EU Bíróságának főtanácsnoka elutasítaná a magyar és a lengyel kormány keresetét a jogállamisági ügyben. A miniszter azt írta:

Mielőtt azonban örömkönnyek szöknének a brüsszeli elit és a balliberális sajtó szemébe, halkan megjegyezném: ez csupán egy javaslat, ítélet csak év végén, jövő év elején várható.”

Ebben tényszerűen teljesen igaza van, a főtanácsnoki indítvány hivatalosan semmire sem kötelezi a bírói tanácsot, a testület egyik tapasztalt és a témában szakértelemmel rendelkező tagjának jogi véleményéről van szó. De mégsem lehet egy legyintéssel elintézni, ez az ítélet előszobájának tekinthető, az EU Bíróságának gyakorlata az, hogy a későbbi ítélet szinte minden esetben megegyezik a főtanácsnoki állásfoglalással.

Varga szerint „a főtanácsnoki indítvány figyelmen kívül hagyja, hogy a kondicionalitás rendelet számos olyan nyilvánvaló jogi hibától szenved, amelyek már egyenként is indokolják annak megsemmisítését. Hibás a jogalapja, megkerüli a Szerződéseket, valamint a jogállamiság alapkövetelményei sérülnek általa, különösen a jogbiztonság és a normavilágosság elvei”.

Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok véleményét mi is részletesen bemutattuk:

Pofon a kormánynak: az EU Bíróság főtanácsnoka elutasítaná a magyarok keresetét a jogállamisági ügyben

Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.

A főtanácsnok arról írt, hogy a rendelet kellően közvetlen kapcsolatot követel meg a jogállamiság megsértése és a költségvetés végrehajtása között, így azt nem a jogállamiság valamennyi megsértésére kell alkalmazni, hanem csak azokra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés végrehajtásával. Azt a magyar és lengyel álláspontot is megcáfolja a főtanácsnok, amely szerint nem megfelelő eljárásban és jogalap hiányában hozták meg ezt a rendeletet. Azt az érvelést pedig alaptalannak tartja, hogy az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás már megfelelő eszköz e problémák kezelésére.