A miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón kimondta azt, amitől külügyminiszter kollégája tartózkodott: Belarusz keze benne van a migránsválságban. Azt mondta, tudna olyan szankciós intézkedéseket, amelyek hatékonyak lennének.
Ki lehet-e jelenteni a belarusz államról, hogy szervezetten támogatja a migrációt? – tette fel a kérdést a Telex.hu újságírója, Nyilas Gergely a csütörtöki kormányinfón. Gulyás Gergely erre azt válaszolta:
Amit én ma látok az ügyben, annak alapján igen.
Bár a miniszterelnökséget vezető miniszter ezt nem magától, hanem kérdésre, rövid gondolkodás után felelte, mégis merőben eltér attól az állásponttól, amelyet eddig a kormánypárti politikusok képviseltek. Szijjártó Péter például eddig egyszer sem vetette fel Fehéroroszország vagy Oroszország felelősségét a migránsválság kialakulásában, viszont a migránspárti brüsszeli politikusokat bírálta.
Annak ellenére kerülte Putyin és Lukasenka felelősségének felemlegetését, hogy lengyel és nemzetközi sajtóinformációk, szakértői vélemények szerint a migránsokat orosz és fehérorosz segítséggel, repülőjáratokkal, szervezetten szállítják a határra.
Szijjártó korábban a barátjaként hivatkozott Vlagyimir Makej belarusz külügyminiszterre. A lengyel–fehérorosz válságról legutóbb a következőt fejtette ki:
– Magyarország kiáll Lengyelország mellett és megköszöni, hogy védik Európa határát.
– A korábban migrációpárti brüsszeli politikusoknak el kellene szégyellniük magukat.
A kormányinfón Gulyástól azt is megkérdezte a Telex.hu, hogy lát-e módot a magyar kormány arra, hogy EU-s tagállamként, akár közvetlenül felvegye a kapcsolatot Minszkkel és valamilyen módon kompromisszumra jussanak, mivel a közvetlen repülőjáratok leállításával a menekültáradatnak útját lehetne állni. Gulyás azt felelte, hogy az élet igazolta, hogy a korábbi, fehéroroszok elleni szankciós politika kudarcot vallott (azt tavaly az elcsalt választások utáni, az ellenzék elleni karhatalmi fellépés, valamint a Ryanair Athén–Vilnius járatának leszállásra kényszerítése miatt vezette be az Európai Unió, de Magyarország vitatta a szükségességét, bár a közös uniós döntést megszavazta – a szerk.). Gulyás szerint, ha szankcionálni akarunk valamit, akkor azt nem úgy kell csinálni, ahogyan Brüsszel teszi, mert az csak arra jó, hogy elmondhassák, nem hagytak következmények nélkül egy ügyet.
Példaként a Krím bekebelezését hozta Gulyás, úgy fogalmazott: a brüsszeli szankciók után "az oroszok röhögnek a markukba, és ha akarják, akkor még egy kisebb energiaválsághoz is bármikor hozzá tudnak járulni". A miniszter szerint, amit egységesen csináltunk, mint Európai Unió, azt tipikusan nem így kell.
Azt is elmondta, hogy látna hatékony szankciós politikát, de nem fogja elmondani, mert nincs abban a helyzetben, hogy ezt itt megtehesse.