Több magánszemély tett panaszt a járványveszély miatt hozott, a rendkívüli jogalkotás körébe tartozó rendeletekre, amelyek aránytalanul hátrányos helyzetbe hozzák mindazokat, akik egészségi kockázatok miatt nem oltatják be magukat a koronavírus-fertőzés ellen, és ezért nem jogosultak a védettségük igazolására. Ezek a szabályok szerintük sértik a törvény előtti egyenlőségre vonatkozó alapjogot, az egyén emberi méltóságát. Önrendelkezésüket kiüresítve az oltás felvételére kívánják azokat is ösztönözni, akik – élve az önkéntesség lehetőségével – nem kívánnak azzal élni.

Márpedig a rendkívüli jogrend sem ad felhatalmazást a jogalkotó számára az emberi méltósághoz való jog korlátozására.

Az Ab egyetértett azzal, hogy rendkívüli jogrendben sem tehet meg a jogalkotó akármit. De megállapította: mivel az oltás beadatása után nagyon csekély a valószínűsége a megfertőződésnek, még kisebb a kórházba kerülésnek és még marginálisabb az elhalálozásnak, azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, mert beoltatták magukat vagy a fertőzésen túljutottak, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn. Márpedig csak „abban az esetben minősül alaptörvény-ellenesnek a megkülönböztetés, ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne.”

A határozat hangsúlyozza: ha szaktudományi kérdésekben mértékadó nemzetközi intézmény által képviselt álláspont egyértelműen azonosítható, akkor azt elfogadja, mivel ezen álláspont szaktudományos megalapozottságának elvitatása kívül esik a hatáskörén. Ezért a testület kimondja:

akik az oltást beadatják, hozzájárulnak nemcsak a saját, hanem szűkebb közösségük, a társadalom többi tagjának egészségének megőrzéséhez, valamint a világjárvány felszámolásával összefüggő erőfeszítésekhez és a korlátozások felszámolásához is.

„Minderre figyelemmel nem állapítható meg érdemi összefüggés a támadott szabályozás és az emberi méltósághoz való jog között”, vagyis „a kifogásolt rendelkezések alaptörvény-ellenessége fogalmilag kizárt”.

A határozat október 5-én kelt, de valamiért csak két hét után hozták nyilvánosságra.