Karácsony Gergely mindkét hitelesített népszavazási kérdését megtámadták a Kúrián: a Fudan-referendumról szólót magánszemélyek és a Volner Párt, míg az álláskeresési járadék 9 hónapra hosszabbításáról szólót magánszemélyek és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is.
Hat felülvizsgálati kérelem is érkezett a szeptember 14-i, 16 órás jogorvoslati határidőig Karácsony Gergely főpolgármesternek a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) által augusztus 30-án jóváhagyott népszavazási kezdeményezéseire – tudta meg a hvg.hu a Nemzeti Választási Irodától (NVI).
Az NVI tájékoztatása szerint a Fudan Egyetem beruházásáról szóló népszavazást hitelesítő határozattal szemben három felülvizsgálati kérelmet adtak be: kettőt magánszemélyek, egyet pedig az exjobbikos Volner János pártja, a Volner Párt. A másik, az álláskeresési járadék (korábbi nevén munkanélküli segély) folyósításának 3 hónapról 9 hónapra emelését célzó kérdést szintén hárman támadták meg: két magánszemély és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Karácsony Fudan-os kérdése a nyáron, heves ellenzéki tiltakozás és tízezres budapesti tüntetés ellenére megszavazott Fudan-törvény visszavonására irányul, amellyel a kormány a kínai egyetem budapesti kampuszának létrehozását alapozta meg. A jogszabály végrehajtásával nem siettek az állami szervek az elmúlt hónapokban, de végül belehúztak: bejegyezték az egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítványt, amely ingyenes juttatásként rögtön mintegy 14 milliárd forint értékű vagyont kapott.
A Fudan-referendumot egyébként Volner János pártja azzal a hivatkozással támadta, hogy az Alaptörvény-ellenes, mert nem lehet nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről népszavazást tartani. A Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedésének több éves előkészítő munkája során valóban született egy olyan megállapodás, amely akár nemzetközi szerződésnek is telkinthető, bár ebben a jogászok véleménye megoszlik. A hvg.hu is írt arról a 2018 végi államközi szerződésről, melyet Kínával “a Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatásáról” írtak alá, majd ezt törvényben ismerte el a magyar Országgyűlés. Ez a megállapodás azonban még csak elvi, így konkrétumokat – helyszínt, dátumokat, összegeket – nem tartalmazott.
A főpolgármester másik három kérdését annak idején elutasította az NVB. Ezek az autópályák 35 éves koncesszióba adásáról és az Európai Ügyészséghez csatlakozásról, valamint a 60 év felettiek ingyenes antitest-tesztjének biztosításáról szóltak volna. Érdekesség, hogy Karácsony maga is utalt az NVB-döntések után arra, hogy az elutasító határozatokat ők maguk támadják majd meg, kérve azok felülvizsgálatát, ám úgy tűnik, beadványuk – ha egyáltalán megtették – nem érkezett meg határidőre az NVI-hez.
Karácsony Gergely az öt kérdését még július 21-én nyújtotta be. Erre azután nyílt lehetősége, hogy saját referendumterve miatt a kormány feloldotta a járványveszélyre hivatkozva korábban “befagyasztott” népszavazási kezdeményezés lehetőségét. Ugyanazon a napon, július 21-én a kormány is benyújtott öt népszavazási kérdést, melyeket ők “gyermekvédelmi” népszavazásként emlegetnek, mivel a kérdéseik az itthon és külföldön is politikai botrányt okozó, a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvénycsomag egyes intézkedéseihez kapcsolódik. Az egyszerre benyújtott kérdések azonban külön utakon járnak, a kormányéit már július 30-án jóváhagyta az NVB.
Az NVB határozata ellen a törvény szerint felülvizsgálati kérelemmel lehet fordulni a Kúriához – ezt a kormányzat kérdései esetében a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, továbbá a Momentum, valamint a TASZ civil jogvédő szervezet is megtette augusztus közepén, de még egyikről sincs döntés. Most pedig az említett szervezetek és magánszemélyek ugyanezt megtették Karácsony kérdéseinél. A Kúriának 90 napja van elbírálni a felülvizsgálati kérelmeket, e döntés ellen pedig további jogorvoslatnak már nincs helye.
A bírói fórum döntései után azonban a kétféle népszavazási kezdeményezés teljesen külön utakon jár majd. A kormányzati referendum úgynevezett fakultatív, vagyis mérlegelés alapján elrendelhető, ebben az esetben a Kúria által is jóváhagyott kérdések alapján az Országgyűlés a törvény szerint 30 napon belül dönthet a referendum elrendeléséről. Karácsony kezdeményezésnek hosszabb utat kell bejárnia: a Kúria esetleges eljárása után 120 nap alatt össze kell gyűjteni kérdésenként legalább 200 ezer érvényes támogató aláírást, ezek hitelesítése után pedig az Országgyűlés nem mérlegelhet, köteles elrendelni a népszavazást.
Végül az Országgyűlés döntései után Áder János köztársasági elnök asztalára kerül mindkét népszavazás ügye. Az államfő a referendum időpontját az országgyűlési határozat elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét – jogorvoslat esetén annak elbírálását – követő 15 napon belül tűzi ki. Ádernek 70-90 napon belülre kell kitűznie a referendumokat, időbeli megkötés csak annyiban van, hogy
a törvény szerint országgyűlési választást megelőző és követő 41 napon belüli időpontra nem tűzhető ki országos népszavazás.
A kormány népszavazásának megtartása Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint január-február táján várható, míg Karácsonyé – ha minden határidőt maximálisan kihasználnak –, a 41 napos tilalom miatt átcsúszhat a jövő tavaszi parlamenti választás utáni időszakra.
Az időzítésen, pontosabban az időhúzáson sok múlhat. A hvg.hu is írt arról, hogy a Fudan-népszavazás nagy lehetőség az ellenzéknek és főleg Karácsony Gergely főpolgármesternek.
Egy ilyen referendum ugyanakkor mindenképpen fáj a Fidesznek, ezért a kormány és a kormánypárt nemcsak lassíthatja, hanem ki is üresítheti a referendumot.
Mivel a Fidesz tisztában van azzal, hogy a Fudan-ügyben még a saját szavazóbázisának egy jelentős része is az ellenzékkel ért egyet, “úgy veszítheti a legkevesebbet, ha mindent megtesz a referendum lassításáért” – mondta a hvg.hu-nak korábban Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, aki szerint a kormánypárt célja, hogy a népszavazásra csak a jövő évi választás után kerüljön sor. Az ellenzék ugyanis a parlamenti kampány politikai nyüzsgését, rendezvényeit, kitelepüléseit kihasználva vélhetően össze tudná gyűjteni a 200 ezer támogató aláírást, ám az lenne az igazi politikai nyereség számára, hogy még a választás előtt egy Orbán- és Fidesz-ellenes népszavazássá tudná formálni a referendumot, ami így jó időzítéssel még az előírt magas – a Fidesz által megszavazott 50 százalékos – részvételi arány ellenére is sikeres lehetne.
A Fidesz érdeke ezzel ellentétes: ha már az ellenzéki aláírásgyűjtés sikerességét meggátolni nem tudja, a referendumot magát még eljelentéktelenítheti, ha sikerül elérni, hogy a választás utánra tolódjon a megtartása. A téttel bíró parlamenti választás után – főképp, ha azon az ellenzék veszít –, a nyári időszakban megtartott referendum már várhatóan jóval kevesebb résztvevőt vonzana, így aligha lenne meg a sikerhez szükséges 50 százalékos érvényességi küszöb, nem menne el az elvárt több, mint négymillió választó voksolni. Ezzel pedig az ellenzéki referendum arra a sorsra jutna, mint a legutóbbi, a 2016-ban a betelepítési kvótáról a kormány által indított népszavazás, amely a 43 százalékos részvétel miatt érvénytelen lett, még ha a 98 százalékban a Fidesz politikáját támogató válaszok miatt a kormány “politikailag sikeresnek” is értékelte azt.
Karácsony Gergelynek siker a Fudan-népszavazás, de még a Fidesznek is jól jöhet
Nagy lehetőség az ellenzéknek és főleg Karácsony Gergely főpolgármesternek egy népszavazás a Fudan Egyetemről. Ez mindenképpen fáj a Fidesznek, ezért nemcsak lassíthatja, hanem ki is üresítheti a referendumot, egy csellel pedig akár még profitálhat is abból. Sok múlik az időzítésen és politikai innováción - mindkét oldalon.
Karácsony Gergelynek siker a Fudan-népszavazás, de még a Fidesznek is jól jöhet
