Itthon hvg.hu 2021. szeptember. 06. 21:10

Fekete-Győr: Magyarországnak euró, finn iskolarendszer, négynapos munkahét és korrupcióellenes ügyészség kell

Fekete-Győr András szerint nem csupán kormányváltásra van szükség, hanem egy új rendszerváltásra.

Választás 2022
Friss cikkek a témában

Úgynevezett „ajánlógyűjtés-aftert” tartott hétfőn a Momentum, ahol arról beszélt Fekete-Győr András miniszterelnök-jelölt, hogy minél több momentumos jelölt győz az előválasztásokon, annál biztosabb, hogy egy új jövő kezdődik.

A Telex szerint Fekete-Győr saját magáról mint tettre kész fiatal politikusról beszélt, akinek a felelőssége azzal is nőtt, hogy hamarosan családapa lesz. Őszinte, lendületes, elszánt mozgalomként jellemezte a Momentumot, akik az ellenzéki pártok közül a legkidolgozottabb választási programmal rendelkeznek. Erről most azonban csak általánosságok hangzottak el, például, hogy Magyarországnak Fekete-Győr szerint euró kell, valamint finn iskolarendszer, négynapos munkahét és korrupcióellenes ügyészség.

A választás tétjéről beszélve azt hangsúlyozta, hogy két világ áll egymással szemben, a politikusbűnözőké, akik „a sokak és kevesek országát akarják építeni”, és az övéké, akik meg azt akarják, hogy „minden magyar európai színvonalon élhessen”. A cél ezért szerinte nem egyszerűen a kormányváltás, hanem egy új rendszerváltás.

A Momentum hétfőn jelentette be, hogy politikusaikra 65 ezer ajánlás érkezett az elmúlt két héten, ebből 25 ezret Fekete-Győr András kapott.

Kik lesznek az előválasztási szavazólapon, és hogyan lehet majd szavazni?

Néhány nap, és a támogató aláírások ellenőrzése után véglegessé válik az ellenzéki előválasztás mezőnye, várhatóan 5 miniszterelnök-jelölttel, és 250 körüli egyéni képviselőjelölttel. A szavazás első fordulója szeptember 18-án kezdődik, a második október 4-én. Összeszedtük, ki, mikor és hogyan szavazhat, de a fő kérdés az, kik lesznek a szavazólapon?

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.