Egyelőre biztosan nem jön létre romaügyi főosztály a Főpolgármesteri Hivatalon belül, hiába tett erre javaslatot Karácsony Gergely főpolgármesternek a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (FRNÖ) – tudta meg a hvg.hu. Pedig az FRNÖ-ben komoly támogatást kapott az egyik képviselő, Abházi József ötlete: a hétfős roma önkormányzat július 5-i ülésén jelen lévő hat tag öt igen és egy tartózkodás mellett támogatta az indítványt, miszerint a főpolgármester hozzon létre a hivatalában külön szervezeti egységként egy esélyegyenlőségi és romaügyi főosztályt, amelyet egy főtanácsos vezet. A javaslat szerint a Budapesten élő több mint 100 ezer fős roma népesség a főváros legnagyobb kisebbsége, az új főosztály feladata pedig az ő felzárkóztatásuk, “mindennapi problémáiknak – lakhatás, foglalkoztatás, oktatás – megoldása és koordinálása” lenne.

A kisebbségi ügyek a részvételiségért is felelős Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyetteshez tartoznak a fővárosnál, így tőle és a főpolgármestertől vártunk választ arra, mit szólnak a javaslathoz, beviszik-e azt a Fővárosi Közgyűlés elé vagy mi lesz a sorsa. A nem sokkal az FRNÖ-döntés után megküldött kérdéseinkre végül augusztus elején kaptunk választ Kerpel-Fronius irodájától. Eszerint tudnak a javaslatról, és azt nem szükséges a közgyűlés elé terjeszteni, mert új főosztály létrehozása a főpolgármester hatáskörébe tartozik. A válaszból az is kiderült, hogy “mivel a főváros feladat- és hatásköre közvetlenül nem terjed ki kisebbségi, nemzetiségi ügyek intézésére, ezzel kapcsolatos tevékenységre, külön szervezeti egység létrehozatala nem látszik indokoltnak”. Azért sem – tették hozzá –, mert most is az a gyakorlat, hogy

valamennyi szervezeti egységünkben, valamennyi szakpolitikai döntés meghozatala során megjelenítjük és figyelembe vesszük akár a nemzetiségi, akár más kisebbségek speciális helyzetét és igényeit.

Ez azonban a romaügyi főosztályról szóló javaslat ötletgazdája, Abházi József szerint nincs teljesen így. Az FRNÖ-képviselő a főváros döntését úgy kommentálta: “Meglepő számomra, hogy a főváros lemondott a cigányságról”. Hozzátette: a főosztály szakmai irányításával ki lehetett volna dolgozni egy átfogó roma stratégiai programot. Javaslatának célja volt az is, hogy a legtöbb roma otthona, a főváros mutassa meg: a baloldalnak van koncepciója a cigányság problémáinak kezelésére, szemben a kormányzat cigánypolitikájával, amit eddig jobbára Farkas Flórián neve fémjelzett és sok jogos kiritkát is kapott – fejtette ki. Hozzátette: “nagy kudarc, hogy ezt nem sikerül megvalósítani, miközben a kormány lépéselőnyben van, mivel nemrég egy új romaügyi kormánybiztost nevezett ki”.

A témához kapcsolódóan a hvg.hu rákérdezett arra is, hogy teljesül-e Karácsony Gergely főpolgármester 2019-es kampányígérete, miszerint a Főpolgármesteri Hivatalon belül létrehoznak egy esélyegyenlőségi irodát, ám ez a mai napig nem történt meg. Erre az önkormányzattól azt a választ kaptuk, hogy ennek létrehozása sem várható, mivel elegendőnek tűnik, hogy “az esélyegyenlőségi szempontok általánosan érvényesülnek az önkormányzat működése során”.

Megkérdeztük a Városházától azt is, hogy a milyen, a romákat érintő pozitív változásokat, eredményeket tud a főváros új vezetése felmutatni azon kívül, hogy idén április 8-án, a Nemzetközi Roma Napon Puczi Béláról, az 1989-es marosvásárhelyi tüntetések roma hőséről elnevezett teret avattak. A főváros válasza szerint ez csak egy volt az ilyen intézkedések sorában, amúgy “a roma esélyegyenlőség ügyéhez a hivatalban horizontális szemlélettel viszonyulunk: minden döntés során figyelembe vesszük, hogy az milyen hatással lehet a roma közösség társadalmi, szociális helyzetére”. Emellett sok másra is ígéretet tett egyébként főpolgármester-jelöltként Karácsony, amikor Setét Jenő roma polgárjogi aktivista felhívására a romákat érintő programját vázolta két éve.

A hvg.hu kérdésére adott válaszában a főváros felsorolta, mik történtek 2019 ősze óta Budapesten a romák érdekében:

• Megújul a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK): hamarosan pályázatot írnak ki a vezetésére, hogy a FROKK megújulhasson, és olyan közösségépítő tevékenységet tudjon folytatni, amire valódi igény mutatkozik. A FROKK egyik jövendő épülete helyszínt biztosít a roma művészeti közgyűjtemény megőrzésének is.
• A fővárosi civil rendelet által létrehozott munkacsoportok – amiknek roma érdekképviselettel foglalkozó szervezetek is tagjai – lehetővé teszik az érdemi információáramlást és az intenzív kapcsolattartást a civil szervezetekkel. Ezt szolgálja a Fővárosi Roma Nemzetisági Önkormányzattal kötött kibővített megállapodás is, az FRNÖ-vel való kapcsolattartásért pedig külön személy felel.
• A főváros nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az igénybe vehető szociális támogatások körét a lehető leginkább kibővítse. Ilyen intézkedés volt a Fővárosi Lakásrezsi Támogatás, az elhelyezés nélküli kilakoltatások megtiltása fővárosi önkormányzati bérlakásokból, az ingyenes BKV-bérlet álláskeresőknek, a hajléktalanellátás többlettámogatása, és a hajléktalanoknak kiírt lakáspályázat.