A házelnök szerint megint támadás alatt áll a nemzet. Most nem az országot hanem az emberek tudatát szállják meg. Kövér László úgy véli, el akarják bizonytalanítani az embert, hogy már azt se tudja, hogy fiú, vagy lány.
Az Országgyűlés elnöke szerint a rendszerváltoztatás kezdete óta nem tapasztalt módon támadás alatt áll a Szent István-i hagyaték: a keresztény kultúra, a nemzeti önazonosság és az állami szuverenitás. Kövér László a Székelyudvarhely közelében fekvő Székelyszentkirályon beszélt erről vasárnap, a Szentkirály és Szentistván nevű települések Szent Király Szövetségének találkozóján.
"A 21. században az alávetésre és kifosztásra kiszemelt embereknek elsődlegesen nem az országát, hanem a tudatát akarják megszállni, a lelkét akarják rabul ejteni. Az új harcmodor lényege, hogy az embert elidegenítik természetes közösségeitől, államától, nemzetétől, szülőföldjétől, hitétől, hagyományaitól, kiforgatják önazonosságából. Még annak a bizonyosságát is elveszik tőle, hogy fiú-e vagy lány" - tette hozzá a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke szerint nemcsak a harcmodor új, de az ellenség sem a régi: nem visel állami felségjelzést, nem áll mögötte semmiféle állami főhatalom - sőt, ő áll az állami hatalmak mögött, illetve fölött. Úgy vélte: ezt az ellenséget a "megvásárolt vagy megzsarolt politikusok hada, a civil szervezeteknek csúfolt nemzetközi ügynökhálózatok, multinacionális vállalatok, világbirodalommá nőtt kommunikációs cégek és a nyugati tudatipar" alkotja. Kövér László szerint ennek a háborúnak ma Magyarország és Közép-Európa az egyik leghangosabb csatatere, de ez a háború nemcsak Magyarország ellen zajlik, hanem a demokrácia, a nemzeti önazonosság és az emberi méltóság ellen is. "Magyarország csupán - mint 1456-ban, 1848-49-ben és 1956-ban - lehetőséget kapott a történelem urától, hogy másoknak is példát mutatva méltó maradhasson az igazi szabadságra" - fogalmazott.
A házelnök külföldi látogatásai újabban nem zökkenőmentesek. Legutóbb a szlovák külügy küldött diplomáciai jegyzéket Kövér Somorján tett látogatása, illetve az ott tartott beszéde miatt. A csallóközi városban a kitelepített magyarok emlékművének az avatásán vett részt a politikus, ahol többek között bírálta a szlovák államot, amiért nem kért bocsánatot a magyar és a német lakosság Benes-dekrétumokon alapuló kitelepítése miatt.