A homályos törvényszöveg miatt olyanok ellen is büntetőeljárást indíthattak volna, akik csak a munkájukat végezték.
Egyelőre senki ellen nem indultak eljárások a „kuruzslótörvény” alapján, ami – ahogy azt már a hvg.hu is megírta korábban – elbukott az Alkotmánybíróságon – írta közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
Az Alkotmánybíróság szerint is homályos a kuruzslás elleni törvény
Nem semmisítették meg a vitatott pontot, de pontosításra szólították fel az országgyűlést, mert a mostani szöveg nem világos.
A Btk-módosítás elvileg azok ellen irányult, akik áltudományos „terápiákat" nyújtanak, de a homályos törvényszöveg miatt valójában több ezer képzett szakembernek másfél évig kellett aggódnia amiatt, hogy büntetőeljárás indul ellenük, mert a munkájukat végzik. A TASZ szerint a bizonytalanságot az alapozta meg, hogy a szakmával való érdemi egyeztetés nélkül, egészségügyi szakképesítéshez kötötték a pszichoterápiás gyakorlatot, de azt már nem határozták meg, pontosan mit tekintenek pszichoterápiás gyakorlatnak.
Azt Alkotmánybírósághoz Németh László kiképző művészetterapeuta – a TASZ ügyfele – fordult. Ő szociális munkás és diplomás szupervizor végzettséggel több egyetemen oktat, börtönökben is dolgozott, 36 éve vezet művészetterápiás kiképző csoportokat, ezért úgy érezte: indokolatlanul fenyegetik.
Az Ab lényegében egyetértett vele, de a paragrafus megsemmisítése helyett jobbnak látta annak kiegészítését előírni. Az alaptörvény-ellenességet állapított meg az Országgyűlésnek jövő március 31-ig kell orvosolnia.
A TASZ üdvözölte a döntést, de érthetetlennek nevezte, hogy az Alkotmánybíróság miért nem semmisítette meg azonnali hatállyal a rendelkezést, „noha ez kötelessége lett volna”.